2009. november 30., hétfő

Végre elküldtem!

Ez a vasárnap igazán vasárnaposra sikerült: délben keltem, a nap túlnyomó részében játszottam, ettem, főztem, pihengettem. A nap "est" része viszont kicsit más volt. Úgy 22 óra tájt nekifogtam tanulni, hogy kicsit enyhítsem a lelkiismeretemet a sok döglődés után, így eljutottam immáron 227 megtanult szóig. Tanulgatás közben belém villant, hogy még mindig nem küldtem el a Zöld kártya igénylést. Ekkor már éjjel egy volt (majdnem két órája). Na gyorsan neki is fogtam, mert, ugye ma már megkezdődött az utolsó nap, november 30. Na másfél óra kínlódás után kiderítettem valami szófoszlányból az interneten, hogy az az űrlap, amit félpercenként küldözgettem - arra gondolva, hogy biztosan zsúfolt a hálózat az ilyen későkásák miatt, mint én -, nem megy át, ha Firefoxot használok. Abban az esetben egy másik űrlapot kellett kitöltenem. Na, amint azt megtettem, máris sikeresen tudtam továbbítani, lenyugodott a kicsi lelkem, pedig már már ott tartottam, hogy robbannának fel a grínkárdjukkal együtt, ha nem tudnak megfelelő sávszélességet biztosítani. Ne, de megérte hitetlenkedni. Elküldtem. Már csak egy fél év és kiderül, hogy megnyertem-e.

Mai napon finom volt a paprikás csirke csigatésztával, amit estefele rittyentettem. Most meg végre alvás.

2009. november 28., szombat

Érdekes nap

Jaaaj, de álmos vagyok. Ragad le a szemem. Ötkor feküdtem tegnap, ugye, mert, hát kellett játsszak... és reggel kilenckor keltem, mert 10-kor előadáson kellett legyek. Az előadás a Jelenések könyvének értelmezéséről szólt. Egész érdekesnek volt mondható. Berkes Sándor teológus-lelkész-atomfizikus mondta el Apokalipszis-értelmezését. A téma minimum egy hónapon keresztül folyamatosan tárgyalható lenne - akár írásban is -, úgyhogy nem taglalom.

Ez a napból kb. nyolc órát vett igénybe, úgyhogy másra nemigen volt idő (na jó, még egy kis játszásra).

Erőm, idegem, meg kedvem nem volt főzni, úgyhogy ma este a zakuszkás kenyér volt finom.
Most belerobbanok az ágyba és hork...

...ja és a Green Cardos dolog megint holnapra tolódott, de holnap tényleg megcsinálom.

Tanulás, kicsi munka, sok játék

Hát igen. Amikor az embernek eszébe jut egy régi játék, és nekifog játszani, nemigen tudja abbahagyni. Így jártam ma én is a Heroes 2-vel. Régi játék, de nagyon jó. Nem is bírtam abbahagyni egészen mostanig. Reggel fél öt. Na, de azért tettem valami hasznosat is: már lassan a 200. szónál járok. Közeledik az 500., csak változott kicsit a felállás, ugyanis ma, Heroes-ozás közben kiírtam még pár (100) angol szót a játékból és azok olyan nehezek, hogy kell két nap, míg jó alaposan megtanulom. Ezennel tehát már 600 szónál járok. Hű, ha már végre fogom tudni mindet, egész kibővül a szókincsem.

Tehát mai nap tevékenységi aránya: 20% tanulás, 10% munka, 70% tanulás.

A Green Cardos dolgot holnapra toltuk, pedig már csak ki kellene tölteni az űrlapot... na, de hát "van még idő november 30-ig..."

Ma elfogyott a murokfőzelék és nagyon jól esett a virsli vacsorára. Holnapra makaróni szószós csirkehússal, nyamm-nyamm.

Most gyorsan aluvás, mert holnap 10-től megyek valami "világvége" előadásra. Kíváncsi vagyok, milyen lesz.

2009. november 27., péntek

Fénykép optimalizálva!

...ez volt a mai nap fő témája. Volt munka is, jó napunk volt, de a lényeg, hogy végre kész van a fotó digitális formában is, optimalizálva, kritériumoknak megfelelően. Meg lehet tekinteni:



Na, így néz ki egy kép, ami sablon szerint el van készítve. Igaz, hogy annak idején kb. úgy nézett ki, mint a tegnapi (alábbi) kép. Photoshoppal sikerült ezt kihozni belőle (fentebb).

Ma még volt szószedet, igaz, csak alig haladtam. Úgy 150 szónál tartok.
Holnap következik az űrlap kitöltése és beküldése. Azt mondják, több, mint 5% az esély arra, hogy nyerjen.

Finom volt a murokfőzelék és még holnapra is maradt.
Most alvás!

2009. november 26., csütörtök

Megvan a fénykép!

Igaz, hogy nem tegnap este - ahogy azt terveztem -, de meglettek a képek. Ma este készítettük el itthon "At" és én. Egy egész fotóstúdiót rendeztünk be a lakásban. Négy fényforrást aktiváltunk (köztük egy reflektort is) és mindenféle házi alkalmatosságot hasznosítottunk profi fotósokat megszégyenítő módon, úgy, hogy végül ez lett az eredménye:



Na jó, ez nem a végleges kép, hanem csak egy olyan lazább a sok közül. A véglegest majd holnap fogom megmutatni, ugyanis méretre kell szabni meg minden. Mára elég volt a fényképezés részét letudni a dolgoknak.

Ma tanultam még pár szót, úgyhogy lassan a 130 fele járok. Nagy menet volt ma a munkahelyen, ott sem unatkoztam. Összességében véve egész jó nap volt. Sőt, még játszani is volt időm amolyan csip-csup flash-játékokkal.

Elfogyott a zöldségleves. Végre! Már hat napja ettem az oldalát. Finomra sikerült, de azért már a tizenharmadik tányérral alig kívánkozott le a gyomromba. Elfogyott, az a lényeg. Holnap láthatok neki más táplálék elkészítésének... mondjuk, még a murokfőzelék mindig megvan.

Na, ennyit a máról. Holnap jön a nagy képvagdalás, pixelbetyárkodás. Most alusz, de gyorsan!

2009. november 24., kedd

Első szavak a szószedet-rengetegből

Megtanultam 72 szót. Igaz, ebből hatot-hetet néha tudok, néha nem, de az a lényeg, hogy 72-nél vagyok. Elég nehezen ment. Igaz, a szavak sem voltak könnyűek. Már csak 500 van hátra kb. :(. Elméletileg egy-két hét, és végzek az összessel. Fontos megjegyeznem, hogy már ennek a 72 szónak az elsajátítását is megérzem, ha angol szöveget fordítok. Máris könnyebben megy. Olyan, mintha egyre jobban nyílna ki a világ előttem. Az utóbbi hetek sok angol szöveg olvasása óta elég jól beleszoktam a fordításba, könnyebben megy. Már várom, hogy tudjam mind a 600 szót.

A fényképezésre ma még nem került sor, de van még majdnem fél óra a napból, úgyhogy a Green Card lottó procedúrának a fényképezés részét elvileg ma még meg tudjuk oldani "At"-tal. Holnap aztán, ha nem lesz munka sok - akárcsak ma -, akkor nekiesek a pixelbetyárkodásnak és addig csűröm-csavarom, míg meg nem felel a kép a szigorú követelményeknek.

Ma estére virsli volt. Hagytam a murokfőzeléket holnapra.
Ezt a dalt pedig kötelező meghallgatni: Besame Mucho - Nat King Cole. Tudni kell, hogy a dal Consuelo Velasquez azonos című zongoradarabjára íródott először spanyol, majd angol nyelven. Szuper!
Most következik a fényképezés, csak érjen haza "At" a barátnő-hazakísérésből.

Ha a lustaság fájna...

Ma dolgozni kellett, tehát este hét után lett volna alkalmam rá, hogy foglalkozzak a Tervvel, de, hát kellett ugye főzni (jól sikerült a murokfőzelék szarvasszalámival) és hát kellett kicsit játszani is a Sims-szel és már itt is az éjjel. A fényképezés a Green Card-ra megint holnapra csúszott. "At" szobatársammal készítettük volna egyszerre, de neki is dolga volt, úgyhogy mindenképp holnap kerül rá sor. Elég komplikált is a dolog, kell szánni rá legalább két-három órát (részletek, amik a nehézséget okozzák). Holnap, ha nem lesz nagy meló, mindenképp rászánom magam. Legyen meg már végre a fényképes, igazi, hivatalos önéletrajzom is, hogy tudjam megtenni a hivatalos előrelépéseket az ügyben.

Ennyit a márol. Finom volt a murokfőzelék (répafőzelék). Most gyorsan alusz...

2009. november 22., vasárnap

Lazulás

Már úgy egy hónapja, hogy nem néztem filmet és nem játszottam számítógépes játékot. Na, ma bepótoltam. Megnéztem egy filmet: a Pandorumot, természetesen angol felirattal, hogy szokjam a nyelvet és játszottam a Simsszel. Azzal is azért (részben), hogy angolul tanuljak. Sikeresen ki is jegyzeteltem jónéhány ismeretlen szót. Így már a hatszáz szó magasságában járok. Csak ne lenne olyan nehéz mindet megtanulni...

A mára tervezett program sajnos nem sikerült, mert "At" szobatársam hazautazott, így nem tudtam megoldani a fényképezgetéseget a Green Card lottóhoz. Na nem baj, majd holnap este. Hónap végéig van idő, utána kifutok a határidőből.
Az állásinterjús kérdéseket sem dolgoztam ki, mert inkább vasárnapoztam. Ma reggel még ellátogattam a tegnapi előadássorozat utolsó programpontjára, és ezzel le is írtam a napomat.

Holnap munka, de remélem, fogok tudni foglalkozni e tervemmel úgy ahogy.

Finom volt a tea vajas-mézes kenyérrel.

Szabadnap

Szabadnap abban az értelemben, hogy ma elég keveset tettem hozzá a Tervhez. A tegnap említett szervezet rendezvényén vettem részt majdnem egész nap. Érdekes dolgokról volt szó. Volt benne politika, meg kisebbségjog, de volt szó környezetszennyezésről is. A környezetszennyezést két oldalról közelítettük meg két videó segítségével. Az egyik az általános környezetszennyezés, meg üvegházhatás, amiről mindenki tud, a másik viszont érdekesebb, eddig ismeretlenebb, ami kimondja, hogy az egész eddigi üvegházhatás história csalás. Alábbiakban:
-Al Goore videója (An Inconvenient Truth - magyar felirattal)
-Al Goore-t megcáfoló videó (The Great Gobal Warming Swindle - magyar felirattal)
Érdemes utánanézni. Pro-kontra vélemények. Fene tudja, melyik igaz.

Na ez volt nagyjából a nap programja. Miután hazaértem, találtam még egy hajós-munkás közvetítő irodát, immáron három van Magyarországról. Ha meglesz az igazi, EU szabvány önéletrajzom, lesz, hova elküldjem. Az irodák az alábbiak:
-Crew Agency
-GMN Hungary
-Duna Rapszódia

Mára ennyi. Zöldségleves ma sem fogyott, mert volt finom vendéglős kaja.
Most aluvás, mert holnap kell menjen a tanulás.

2009. november 21., szombat

Tanulás, alapozás

Újra az apró lépések. Mai napom eredménye, hogy sikerült egyeztetni "Sz"-el, és előkészíteni a munkaügyi igazolásokat. Ha minden igaz, meglesz az igazolásom, hogy két éven át vezettem, adminisztráltam egy Hostelt, és, hogy szintén az utóbbi két évben a "T" cég HR referense voltam. Természetesen az is fog szerepelni benne, hogy milyen jól végeztem a dolgomat és, hogy nagyon nehezen leszek nélkülözhető. Mindezek mellé természetesen telefonszám és e-mailcím, hogy, amennyiben egy munkaadó le szeretné ellenőrizni, nyugodtan meg is tehesse azt... és nem fog csalódni.
Ez volt a nagyobbik. Aztán meg természetesen ma is tanultam angolt. A holnapi és holnaputáni szabadidőm arra fog rámenni, hogy előkészítsem az interjún előfordulható kérdések válaszait és jól megtanuljam az azokhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket. Így bármely pillanatban hívnak, magabiztosan állok elő.

Ma volt egy hajnyírás, most már egész EU-szabvány frizurám van "At" (szobatársam) jóvoltából (ő nyírt meg), úgyhogy készülhet a hétvégén a méretre szabott igazolványfotó, amit majd az önéletrajzomba és a Green Card lottó megpályázásában fogok felhasználni.

Nagyjából ennyi. Ma estére pizza volt a vacsora. Barátok jöttek Váradra egy baráti szervezettől és holnap rendezvényük lesz, amin természetesen részt fogok venni. Na, velük pizzáztam, úgyhogy a főzelék készítése holnapra marad.

Mindent összevetve hasznos nap volt. Most alvás!

2009. november 20., péntek

Újabb, apró előrelépések

Megint éjjel van és itt görnyedek a számítógép előtt, de lehet, hogy megérte, ugyanis ma (azaz tegnap) este kaptam "A"-tól Ausztráliából egy levelet, melyben tudatta, hogy beszélt a hajós ismerősével és minél hamarabb küldjem el az önéletrajzomat neki angol nyelven, hogy gyorsan továbbítsa is. Na így történt, hogy hajnali négy óra van és még mindig a gép előtt vagyok. Kb. egy órája sikerült elküldenem az önéletrajzomat Ausztráliába Skype-on (ahol akkor pont déli 12 óra volt) és onnan már továbbítva is van valahová a világ másik csücskébe. Remélem, sikerrel jár. "A" felhívta a figyelmemet, hogy mindenképp gyúrjam az angolt, mert ahhoz, hogy hajóra felvegyenek (normális munkára), kérik a folyékony angol beszédet. Na én attól még kicsit messze állok, de alakul.
Az utóbbi egy órában hajós blogokat nézegettem:
-Kati blogja
-druszám blogja

Találtam egy weboldalt egy GMN nevű magyarországi hajós-munkaközvetítő cégről. Lehet, hogy az önéletrajzom ott kötött ki egy órával ezelőtt. Ki tudja?

A mai nap ezen kívül az angol tanulásé egy kis délutáni alvásé és zöldségleves-főzésé volt a nap. Megnéztem MisterDuncan összest (10 órányi videótömkeleg), de úgy érzem, még legalább egyszer végignézem, mert nagyon hasznos; és tanultam a szószedetet, ami lassan a 400. szónál tart. A zöldségleves finomra és méretesre (4 l) sikerült.

Jó volt a zakuszkás kenyér vacsorára.
Most alusz, de gyorsan!

2009. november 18., szerda

Tanulás és tanulás

A mai napom hasonló volt a tegnapihoz. Téma: az angol nyelv tanulása. Hogy kicsit változzon, átkocsikáztam "T" és "E" barátommal Berettyóújfaluba és Debrecenbe vásárolni egy-két szükséges, vadoláhföldön nem kapható terméket. Így történt, hogy vásároltam magamnak egy wokot (kínai sütő edény), amit holnap fogok kipróbálni.
Az angol szavak terén: lassan elérem a háromszáz lejegyzett ismeretlen ismeretlen szót, ami még meg kell tanuljak, de már van eredménye. Érzem, hogy magabiztosabban tudok beszélni. Hát, még ha megtanulom a szavakat. Elértem Misterduncan 35. oktató videójához. Nagyon jól tanít, ajánlom mindenkinek. Az első néhány lecke furcsa, de hamar belejön az ember.

Ennyit mára.
Sajnos, mire visszaértem magyarhonból, olyan éhes voltam, hogy nem volt lelki erőm elkészíteni valami normális kaját így virslit ettem vacsorára. Holnap viszont lesz zöldségleves és wokban főtt murokfőzelék (sárgarépa).
Most fekszem. Végre!

Apró előrelépések

Az angol tanulásé volt a terep. A YouTube-on találtam egy videósorozatot, amiben MisterDuncan tanít angolul. Nagyon fülbemászóan oktat, immár harminc videóját végignéztem és meg kell hagyni, ragadt rám valami. Persze nem csak hallgatom a videóit, hanem az ismeretlen szavakat lejegyzem, a SZTAKI webszótára segítségével kikeresem a magyar megfelelőjüket, aztán megtanulom. Így remélem, nemsokára annyira fogom vágni az angolt, hogy bárkivel nyugodtan el tudjak beszélgetni telefonon. Most azon a szinten vagyok egyelőre, hogy elbeszélgetni tudnék, de nem nyugodtan és kisebb nagyobb szünetekkel gondolkoznék egy-egy szó angol megfelelőjén.
Eddig kb. 200 szót jegyeztem le. Ezeket még meg kell tanulni :(.

A mai nap másik fontos eseménye azzal kezdődött, hogy este tíz előtt nem sokkal elmentem a "G" kocsmába, hogy találkozzam "E" barátommal, aki holland, így csak angolul tudunk értekezni. Gondoltam, jó lesz ez a találkozás, mert az angolomat is csiszolhatom általa. Nade volt ennek a kiruccanásomnak egy nagyobb jelentősége is. Mégpedig az, hogy találkoztam "J" bátyámmal - aki szintén majdnem félig holland - és beszélgetésbe elegyedve vele is, megtudta, hogy mi a Nagy Tervem. Azonnal elkezdett azon gondolkozni, hogyan segíthetne nekem elérni célomat. Pont úgy esett, hogy ma este voltan nála elszállásolva félig holland barátai és felajánlotta, hogy bemutat nekik, hátha ők tudnának valami megoldást problémáimra. Na el is látogattam hozzájuk az esti (éjjeli) borozásra, de sajnos egyikük sem ajánlott fel egyből egy holland munkahelyet. Sőt! Egyre inkább le akartak beszélni a Nagy Tervem azon részéről, hogy kétkezi munkával akarok pénzt keresni, hogy kijuthassak Ausztráliába. Inkább arra próbáltak rábeszélni, hogy menjek mesterizni valami idegen országba (pl. Kanada) és ott próbáljak letelepedni; meghogy miért akarok én épp Ausztráliába menni, mikor annyi más lehetőség van. Hiába mondtam nekik, hogy azért, mert tetszik a hely, meg, hogy milyen messze van és milyen vonzó emiatt és, hogy milyen jó ott az életszínvonal, egyszerűen nem fért a fejükbe (lehet, hatvan évesen én sem érteném meg magamat). Na, a lényeg az, hogy sok előrelépés nem történt, de legalább megtudtam egy két más lehetőséget is az itthonról való eliszkolásra. Kíváncsi vagyok, lesz-e valami eredménye a Hollandiában történő munkavállalásban a mai estének. Az is jó lenne.

Egyébként semmi különös. Hamar, de eredményesen szállt el a mai nap. Elfogyott ebédkor a paszuly főzelék, de finom volt a spagetti szalámival, amit a vendégségben kaptam. A holnapi nap a tanulásé és talán még valami intézgetésé.
Most alvás.

2009. november 16., hétfő

Rossz hírek

A mára kitűzött programot túlteljesítettem, de sajnos az eredmény elég siralmas.
Azzal kezdtem, hogy, mielőtt elindultam volna a "WT" irodába, megnéztem még egyszer a weblapjukat, csak úgy, biztonságból és, hát mit látnak szemeim? Frissítették. De úgy megfrissítették, hogy a H2B jellegű vízummal kapcsolatos leírások és programok eltűntek. Ez nem vetett jó fényt a tervemre. Ezen túl pedig eltűnt a nagyváradi "WT" iroda címe és maga a város feltüntetése is. Ez nem tetszett. Gyorsan fel is hívtam telefonon "Cs"-t, akivel ezelőtt 3-4 évvel beszélgettem az utazási irodáról, még megboldogult diákelnök koromban. "Cs" örömmel tájékoztatott, hogy igen, még a "WT" nél dolgozik és elmondta, hogy azért nincs rajta várad az elérhetőség listán, mert a munkatársuk nem bizonyult igazán megfelelőnek és felszámolták mindenestül. Na jó, de ez a kisebbik. Kérdem, hogy nade mi van azzal, hogy nincs H2B vízum? Erre az a felelet, hogy hát, az mostanában nem igazán működik, mert, hogy nem szeretik az amerikai munkaadók stb. és ezért nem is működtetik tovább ezt a szolgáltatást és, hogy megpróbálhatom máshol esetleg, de úgysem sikerül, mert van új amerikai törvény ami megnehezíti és ezért megszűnt.
Na, mondom, jól nézek ki. Pedig már úgy beleéltem magam. Na, de hát ez van. S akkor mit ajánl, kérdeztem. Mondta, hogy, háááát filozófia végzettséggel még internshipre sincs esélyem, úgyhogy egyéb nincs, minthogy Angliába menjek mezőgazdasági munkára, de az nehéz és nem tudja, hogy megtalálnám-e a helyem, de, ha van valami fejlemény, visszahív. Hát megköszöntem szépen az elszomorító szavakat és elköszöntünk.

Ez volt az első elszomorító dolog ma. A második, hogy - eddig még nem említettem, de - jelentkeztem egy Európai Uniós gyakornoki posztra, ami elvileg tuti siker volt, de ma szóltak, hogy kösz, de mégse, mert nincs nyelvvizsgád. Persze eddig nem volt kitétel a nyelvvizsga, még a pályázat meghirdetésében sem, de most hirtelen az lett. Na, megköszöntem azt is...

Elkezdtem gondolkodni az elszomorító dolgok után, hogy akkor most mi lesz? Két lehetőség jutott eszembe: egyik ugye a zöldségszedés Angliában (de csak, ha minden kötél szakad), a másik pedig, amit "A" említett Ausztráliából, hogy mehetnék pl. hajóra dolgozni és ott neki van is ismerőse és utánaérdeklődik.
Erre a másodikra álltam rá ma délután egészen mostanig, de sok biztatót nem tudok mondani. A legalapvetőbb feltétel, hogy tudjak angolul. Na, el is határoztam magam, hogy fejlesztem az angolomat. Néztem YouTube-os videókat és felfogadtam, hogy jól megtanulok angolul és akkor bizton jelentkezhetek egy jó hajós állásra.
A hajós állást azért látom ésszerűen lehetségesnek, mert így utánaolvasva, meg utánanézegetve létok benne fantáziát, hogy valahova fel is vegyenek. Ahhoz viszont mindenképp kell fújjam az angolt. Sok helyen még az interview is telefonon keresztül történik. Ha érdekel valakit egy két hajós-munkás honlap, tessék:
-Ship Jobs
-Hajós munka
Ennyit a munkákról.

Voltam ma még a kutya menhelyen is, ahol érdeklődésemre válaszolva megnyugtattak, hogy bármikor megyek, fogok kapni fiatal, nagy termetű kutyakölyköt édesanyámnak házőrzőnek. Én mondtam nekik, hogy jó, akkor egy hónap múlva jövök és konkretizáljuk a dolgokat.

Legalább ennyi jó történt ma. Ja, meg sikerült összeütni egy jó paszulyfőzeléket (persze csak azután, hogy romlott borsóból elkészítettem egy borsófőzeléket és szívszakadva kiöntöttem a WC-be, de hát ez a nap már csak ilyen...).

Végre alvás. Remélem, legalább az jó lesz...

2009. november 15., vasárnap

A böngészés folytatódik

Ilyenkor, vasárnap nincs más lehetőség a Terv előkészítésére, mint az itthon kuksolás és internetezés. A tegnap feltüntetett blogot teljes mértékben végigolvastam, ezzel nagyon sok információt szerezve messzi Amerikáról. Ezen kívül találtam még egy-két érdekes, Amerikáról szóló blogot:
Kansasból: Zselyke
Phoenixből: Laci
New Yorkból: Katinka

Ezeket is olvasgattam. Netszörfözés közben néhány érdekes dolgot is lehet találni. Például "Haszontalan, de igaz tények" és "Online nézhető filmek".

Szóvel ezeket is olvasgattam amúgy, kikapcsolódásképp :).

A holnapi terv az, hogy végre valahára meglátogatom a WT ügynökséget, elmegyek a kutya menhelyre kutyát keresni édesanyámnak és lehet, hogy elviszem "T" barátomat nagymagyarországi Debrecenbe egyet szétnézni.

Finom volt a lecsó ebédre, de sajnos el is fogyott, és jól esett a rengeteg virsli vacsorára afrikai vadászteával.

2009. november 14., szombat

Hétvégi böngészés

Ahogy elterveztem: a mai nap a böngészésé volt. Találtam is egy érdekes blogot, melyből az Amerikában tapasztalható érdekességekről esik szó. Ezt a blogot itt találjátok. Olyan infókhoz lehet itt jutni, amiről ritkán beszél bárki.
Ebben merült ki ma "Terv" megvalósítására szánt erőfeszítés.
Ezen kívül nézegettem érdekes videókat, melyek hasonlóak a tegnapiakhoz. Nem vallás, hanem világnézet szempontjából. Ezek itt vannak.

A mai nap a lazulásé, bevásárlásé a pihenésé és a "világtudományé" volt, a lecsó pedig egész finomra sikeredett, pedig odaégettem az alját.

Egy helyben toporgás

Minden, ahogy tegnap megjósoltam. Ma is egész nap kellett futárkodjak, mert a futár és a helyettes futár is beteg. Mi van? Én szedek itt egyedül Béres cseppet? -mondhatnám, ha szednék...
Na valahogy eltelt ez a nap is. Legalább kerestem pénzt. A "Terv" ügyben sajnos semmi haladás, de előrebocsáthatom, hogy jövő hét hétfőjén már a "WT" irodában érdeklődöm.

Mai nap témája a munkán kívül, hogy sikerült végre megjavítanom a futárbiciklimet, ami a nap második felét sokkal könnyebbé tette, mint azelőtt a "nagytata" bicikli és, hogy most, este megnéztem egy videósorozatot Isten létezésének bizonyításáról. Itt a link: Isten valódi létezése. Érdemes megnézni, elgondolkozni rajta, de gyorsan ide teszem az ellentmondó anyagot is: The Zeitgeist Movie. Ki-ki döntse el, melyik, kinek a szívéhez áll közelebb. De egy dolgot sose felejtsetek el: mindig válasszátok a jó utat! :D

Vacsorára szalonnás-hagymás tojásrántotta lett. Finom volt.

2009. november 13., péntek

Pangás "Terv" ügyben

Ma sem volt időm sokat foglalkozni a dologgal. Lekötött a munka, de egy keveset délelőtt tudtam nézelődni. Annak is viszonylag nagy eredménye volt. Rátaláltam az ún. Zöld kártya lottóra. A Zöld kártyáról azt kell tudni, hogy akinek van olyanja, az mindent megtehet, akár egy Amerikai, csak - ha jól tudom - nem szavazhat országos szavazásokon. Namostmár ez a Zöld kártya lottó arra jó, hogy azokból az országokból toborozzon bevándorlókat Amerikába, ahonnan eleddig kevesen jöttek. Évi 66 000 Zöld kártyát sorsolnak ki az emberek közt. Ebből Románia idén kb 800-at, Magyarország 300-at fog kapni. Ezt mindenképp érdemes lesz megpályázni, ugyanis egyelőre csak egy elektronikus pályázatot kell kitölteni. Ha kiválasztják a pályázatot, vagyis nyertem, akkor kell a többi, komolyabb papírmunkát elvégezni. Hétvégén lesz időm és nekiesek. Mindenképp megér egy próbát. Azt írják, Romániában 1:20, vagy annál nagyobb az esélyem.

Ezen kívül találtam néhány blogot, melyet Magyarországról kitelepedettek vezetnek, csak az a probléma, hogy egyikük sem H2B-s vízummal, mint ahogyan én próbálkozom. Még keresgélek, hátha találok erről is topikot egy fórumban, vagy épp egy bő szavú blogot.

Találkoztam ma egy rég látott ismerősömmel és a románok európai munkavállalásáról esett szó. Hosszú társalgásunk során mindkettőnkben bebizonyosodott, hogy a románok (sajnos, akárcsak én is) nagyon kis eséllyel indulhatnak Európa más országaiba munkát keresni, mert mindenhonnan - a nemzetiség hallatára - elutasítják őket. Ez tény. Sokan voltak, akik szerencsét próbáltak Angliában, Franciaországban, Olaszországban erdélyiként csak úgy, a saját szakállukra, de ahogy kiderült, hogy az útlevelük román, abban a pillanatban faképnél hagyták őket. Jogosan félnek a románoktól, hisz annyi felháborító dolgot művelnek szerte Európában. Ha Amerikában leszek, vagy már Ausztráliában, remélem nem fogok ott is a rossz hírükről hallani.

Ma kemény nap volt és most jöttem Gólyabálról, úgyhogy fáradt vagyok. Finom volt most is a húsleves, de ezzel el is fogyott.
Lefekszem.

2009. november 11., szerda

Semmi előrelépés

Biztosan lesznek ilyen napok is, sajnos. Ma egyáltalán nem tudtam foglalkozni az utazással, mert nagyon zűrös volt a mai munka. A beteg futárt helyettesítő futár is beteg lett, úgyhogy ma helyette kellett űzzem az ipart reggeltől estig a hideg esőben. át igen. Ilyen egy szar nap. Pedig milyen örömmel mentem volna a "WT" irodába...
Holnap is valószínűleg ugyanaz a mese lesz, talán egy kicsit hidegebb.

Ma is jól esett az esti húsleves...

Néhány infórmációval több

Nem voltam a munkaközvetítő cégnél, amint terveztem. Sajnos egyik futárt kellett helyettesítsem megbetegedése miatt, úgyhogy ma a biciklizés volt a téma.
Beszéltem viszont Skype-on "A"-val, az ausztrál ügynökkel, akitől fontos infókat tudtam meg: nem muszáj 12 000 Dollárt felmutatnom, hanem csak 6 000-et abban az esetben, ha négy hetes angol nyelvtanfolyamra megyek Ausztráiába, aztán onnan hosszabbítom tovább a vízumom. Amit én terveztem vola ugyanis, az úgy nézett volna ki, hogy 2 év kollégium + egyetem. Ebben az esetben 12 000 Dollárral kellett volna rendelkeznem, de az előbbi megoldás sokkal barátságosabb.
Tehát a mostani állás így néz ki: ahhoz, hogy az Ausztrál Terv beteljesüljön, kell gyűjtsek kb 12 000 Dollárt, amiből 6 000-rel kell rendelkeznem költőpénzileg, 3 000 AUD a tandíj a 4 hónapos angol tanfolyamra, 2 000 AUD a repülőjegy oda-vissza, 300 vízumintézési iratok díja és még 700 erre arra. Tehát annyi pénzből meg tudnám valósítani az Álmot, amennyivel eddigi tudásom szerint a költségeken kívül rendelkeznem kellett volna. Hurrá!

Holnap, ha a betegeskedő futár jobban érzi magát, el tudok menni a későbbiekben az amerikai munkámat intéző ügynökséghez, a "WT"-hez.

Finom volt vacsorára a húsleves.

2009. november 10., kedd

További fórumbányászat

Na tegnap óta sok dolog változott. Először is éjjel alvás helyett a sötét plafont fürkészve a szobatársam javaslatára következő gondolat ütött szöget a fejembe: mi lenne, ha olyan helyre mennék, ahol nem ismerik a románokat. Hát mi lenne ez a hely egyéb, mint Amerika. Hű, nem is rossz ötlet, hiszen nekem most a cél annak a pénzösszegnek a megszerzése, amiből Ausztráliába utazhatom.
Na, hát gyorsan letelepedtem a gép elé amint tudtam és így történt, hogy 10 órája két kajaszünetnyi megszakítással itt böngészem a világhálót. Szerencsére elég sok dolgot sikerült megtudni az amerikai utammal kapcsolatosan. A nekem való vízum a H2B típusú. Ez egy év munkára jogosít fel az államokban és úgy néz ki, hogy 1500 Euro megtakarítással - ügynökségen keresztül - neki lehet vágni. Az a sok dolog, amit még a böngészésem során megtudtam, nem igazán fontos most. Az viszont megjegyzendő, hogy ennek az egész kijutásnak egyetlen nagy rizikója az, hogy mit fog szólni hozzám a követség, ugyanis, ha már el van intézve minden irat, csak a nagy út vár rám, akkor ideje, hogy elmenjek az amerikai nagykövetségre, hogy megmondhassák, tetszek-e nekik. Azaz, hogy addigi erőfeszítéseim meghozzák gyümölcsüket, avagy nem.

Holnap minden esetre elmegyek és tört román beszédemmel megtudakolom a "WT" ügynökségnél, hogy mik az első lépések. Aztán megírom a fejleményeket.

Hmm! Finomra sikeredett a tojásrántotta.

2009. november 8., vasárnap

A nagy terv

Sose gondoltam volna, hogy ilyen nehéz. Itt ülök a gép előtt, folyik ki a szemem, de egyre csak nehezebbnek tűnik. A nagy terv a következőképp kezdődött:

Három nappal ezelőtt elhatároztam, hogy Ausztráliába megyek dolgozni és egyetemre járni. Ez így egész tetszetős is volt, de, mikor nekifogtam, jöttek az akadályok. A legelső akadály persze a pénz. Számigáltam, kalkulálgattam, de majdnem leestem a székről, mikor kijött az összeg: 12 000 Euro, amiből 8 000 felmutatandó pénzösszeg, amivel bizonyítom, hogy nem fogok éhenhalni legalább egy évig a kenguruk közt.
Hát igen. Honnan annyi pénz? Nade ennyi nem állhatja utamat: csak kell lennie valami kibúvónak, valami megoldásnak. Valamilyen kiskaput kell keresni... valahogy kölcsönkérek annyi pénzt, vagy talán ki lehet alkudni kevesebbet is... Sajnos nem. Ez ott nem így működik, nyugtattak meg. Nagyon szigorúan utánanéznek, mennyi ideje van meg a pénz a számlán, banki kimutatást kérnek az átutalásokról stb. Tehát, ha az a pénz nem az én pénzem, és ők rájönnek, akkor aztán vakarhatom a fejem, hogy hogy jutok ki.
Na, de akkor mi a teendő. Mivel a jól berögződött romániai módszer - hogy megkerülöm a törvényt - nem vált be, fájdalommal tudomásul kellett vennem, hogy tényleg össze kell szednem azt a pénzt. De hogy?

Ez volt az Ausztráliába való utazásom elhatározását követő első nap vége, azaz reggel 6 óra. Lefeküdtem.

Másnap: miután felocsúdtam, máris újra a számítógép előtt találtam magam és lázasan kerestem a megoldást... Anglia! Ötlött fel bennem hirtelen. Mindenki Angliába megy dolgozni. No, hát csak ez kellett, irány Anglia. Gyorsan utánanézek, milyen iratok kellenek itthonról: jóformán semmi. Milyen iratok kellenek ott: mind helyben intézendőek. Szuper! Akkor csak kell szedjem a sátorfámat, meg a spórolt pénzem és irány a repülőtér.
Ez lángolt bennem kb négy órán át, míg rá nem jöttem, hogy ebben a retkes Romániában élek. És, mintha megéreztem volna a már két éve leszögezett törvényt: a román állampolgárok munkavállalását szigorú előírásokhoz kötik. Magyarul ellehetetlenítik. Hát ez rosszul esett. Nem, mintha nem értenék egyet velük, de rosszul esett. Utánanéztem - megint a romániai módszer - hogyan lehet megkerülni a törvényt. Találtam is megoldást: ki kell menni tanulóként, yellow card-ot kell kiváltani és ekképp heti 20 órát dolgozhatok. Kicsiny vigasz. Ezután - nehogy nagyot szusszanjak a pislákoló remény láttán - feltűnt, hogy a románoknak nem akarnak munkát adni a munkaközvetítőknél, vagyis egyből elutasítják őket. Nehezen, de volt akinek sikerült és, mivel és is románnak minősülök, ezek szerint nekem is nehezen fog, ha egyáltalán fog. Ja, és megemlítendő, hogy ez az Ausztrál Tervnek (ezután így hívom az egyszerűség kedvéért), csak az első lépése.

Megint reggel hat. Lefekszem.

Másnap, vagyis ma.
Mióta felkeltem, ezzel foglalkozom, de sok előrelépés nincs. A románok és az magamfajták panaszkodnak, a magyarok örvendve utaznak Angliába. Hogyaza! Hogy miért nem születtem egy kicsivel arrébb... na de ez most nem a megfelelő magatartás. Itt a probléma, meg kell oldani. Ezzel kell most foglalkozni.

De még azelőtt vacsorázom. A többiről holnap, munka után...