2009. december 31., csütörtök

Szilveszter olvadós éjszakája

Hát nem jött össze a sízés ma itt kint a Bucsin tetőn, ahol épphogy csak áram van, meg Vodafone jel (internet tehát nincs, ezt a bejegyzést későbbről módosítom épp vissza a bejegyzések idő szerinti rendjébe).
Egy tíz fős társasággal vagyunk nem messze a Bucsin tetőtől egy EU-konform hétvégi házban egy jó felszerelt sípálya lábánál. Sípálya van, de olyan nedves az idő, hogy nem megyünk rá, nehogy összetörjük azt a kis havat, mert holnap, ha megfagyna (reméljük), akkor sem tudnánk sízni.
Az egész nap a társas játékoké volt. Nagyon jól telik, jó a társaság. Egyáltalán nincs szilveszteri hangulatom, de jó a kedv, az a lényeg. Finom volt vacsorára a húsos makaróni.
Az év utolsó pillanata egy kis, gázolajjal táplált tábortüzecske féle lángoló fa halmaz mellett múlt el. Elénekeltük a székely és a magyar himnuszt, majd egy pezsgő elfogyasztása és pár perc társalgás után folytattuk a társas játékok fergetegét, aztán csoportos alvás.

2009. december 30., szerda

Sízés

Végre, hat év után újra síztem. Csodálkozom, hogy egyáltalán nem felejtettem el. Kb két három síztem és egyszer sem estem el. Nagyon jól telt.
Ki is fáradtam kellőképpen, úgyhogy most alusz.
Holnap irány a Bucsin tető, ahol harmadikáig fogok szilveszterezni. Hurrá! Végre valami mpzgás!
Ja, finom volt a töltelékes káposzta, amit ebédre kaptam Remetén.

2009. december 29., kedd

Osztálytalálkozó

Olyan összetartó osztályunk volt, hogy egy fél óra alatt a kilenc-tizenkettedikes osztályunk felét össze lehetett boronálni. Úgy tizenketten gyűltünk össze és éjjel kettőig osztottuk az észt. Jól telt. Közben még Remetén is voltam meglátogatni barátokat. Hasznos nap volt a mai. Holnap megyek sízni vissza Remetére. Már várom.
Ma húsleves volt a menü, meg minden más, ami belém fért.

2009. december 28., hétfő

Itthoni döglődés

Úgy elterveztem, hogy, ha hazajövök, milyen jó lesz összefutni a volt osztálytársakkal, régi ismerősökkel. Igen ám, de a dögség nagy betegség. Ma tévézés volt a program. Majd holnap felhívom az emberkéket és jól összefutunk.
Ma finom volt a töltelékes káposzta, de azon kívül még annyit ettem, hogy félreáll a hasam. Ki fogok lyukadni, ha sokat maradok itthon.
Holnap a régi barátoké a nap. Most aluvás.

2009. december 27., vasárnap

Végre itthon!

Ma reggel tyúkvágás volt. Hazahoztuk a friss húsát és vele együtt még néhány házi finomságot. A Libán tetőn kicsit csúszós volt az út, de gond nélkül hazaértünk. Egész nap a TV volt a program. Összeinstalláltam a négy évvel ezelőtti gépemet itthon a tíz évvel ezelőtt monitotommal, de a Windowst csak safe módban látom, másképp nem bírja a monitor. Ezért esett a választásom inkább a TV-re, ja meg azért, mert itthon már nincs internet. Édesanyám átköttette Boldogfalvára. Jól tette.

A Discovery, az Animal Planet és a National Geographic Channel egész jó csatornák. Úgylátom, itthonlétem alatt ezeket fogom nézni.Már nagyon rég nem néztem tít percnél több ideig TV-t egy huzamban és el vagyok képedve, mennyire lebutult a színvonal. Mintha mindenkit teljesen hülyének néznének a programszerkesztők, meg reklámkészítők, meg mittudoménkik. Nem tudom, néha sírjak, vagy nevessek. És fájdalmas, hogy manapság a TV a legelterjedtebb információ szóró. Az interneten az ember megválogatja, hogy mit keres, mit néz, de itt majdnem minden csatornából a szar folyik.
Na, mára ennyi elég a közérdekű közleményekből.

Irány az ágy.
Ja, finom volt ma a tejfölös töltelékes káposzta.

2009. december 26., szombat

Mégsem ma megyünk haza

Csak holnap lesz hazamenés, úgyhogy mára is maradt a megszokott pihengetős falusi hangulat.
Megmostam végre az autót kívül belül. Édesanyám segített megtisztítani az ablakokat és a belső teret. Füles hányását is sikerült teljes mértékben eltüntetnem a hátsó ülésről. Meleg van, fekete karácsonyunk volt. Minden olvad.
Finom volt a fokhagymás leves ma is. Holnap indulás haza. Juhú!

2009. december 25., péntek

Lazulós karácsony első napja

Pihengetős, játszodgatós, Fülesezős nap volt a mai.

Holnap indulunk haza édesanyámmal. Mindketten már nagyon rég nem voltunk otthon. Végre kicsit kimozdulok ebből a túlságosan nyugodt környezetből.
Finom volt ma a fokhagymás leves.

2009. december 24., csütörtök

Langyos karácsony

Meleg az idő is és nincs is nagy izgalom, ugyanis minden ajándékot már pár napja kiosztottunk.

Volt ma kisebb mosás és kocsikázás, aztán annyi.

A karácsonyfa - életemben először - mű, de falun elmegy.

Finom volt az édesanyám féle húsleves.

Kocsikázós nap

Ma (vagyis, lassan szokás szerint tegnap) a bútor-, mosógép- és miegymás vásárlásáé volt a nap. Bejártuk értük a környék kisebb-nagyobb városait de végül sikerült mindent beszerezni.
Felhívtak az E-Mag-tól, ahonnan a laptopot rendeltem, és értesítettek, hogy a laptop bizony csak jövő év január elején várható, úgyhogy ne éljem bele magam.
Nagyjából ennyi történt.

Finom volt a nyúlpörkölt, amit édesanyám készített.

Mára csak ennyit.

2009. december 23., szerda

Lázas laptopkeresés napja

Már hat órája itt görnyedezek a számítógép előtt és keresem, melyik lenne a nekem legmegfelelőbb laptop. Megtaláltam: Acer Aspire AS57-es a kiválasztott. Persze ezt leegyeztettem messengeren "B"-vel, aki jól ért a számítógépekhez és azt mondta, jó dolog, nem zsákbamacska. Megrendeltem az e-Magról. Ha minden igaz, holnap jön a megerősítendő telefonhívás, aztán - remélem - nemsokára a laptop, meg a dolgok, amiket vele együtt nagynénémnek rendeltem: fényképezőgép (Canon CyberShot A480), fényképezőgép-táska és egy 4 GB-os Kingston SDHC flash kártya. Remélem, jól választottam.

Ma még volt mosás Székelykeresztúron, ahol nagynéném lakik, mosógép válogatás (holnap már a megvásárlása) és, ami mindezekhez szükséges: kocsikázás.

Füles már kezdi otthon érezni magát, ugyanis megugatja a jövevényeket. Sokszor még tatámat is.

Megint nagyon álmos vagyok. Teljesen lefárasztott a sok számítógép előtt való gubbasztás. Ejnye ejnye! Még falun is... Sőt, ma még volt egy kis játszás is.

Finom volt ma is az édesanyám féle fokhagymás leves. Imádom!

De nehéz faluból írni

Második napja, hogy Alsóboldogfalván vagyok és elég nehezemre esik írni (most is a tegnapit írom).

Ma nagynénémet vártuk édesanyámmal, aki éjjel érkezett a nagy hó viszontagságai mellett Franciaországból busszal. Jó sokat késett, de megérkezett.

Úgy néz ki, hogy jövőben már az új laptopomról fogom írni a blogomat, ugyanis tervben van a vásárlása. Ha megyek hajózni, jól fog jönni. Holnap majd eldöntöm, milyent rendelek, ugyanis a pénz már ki van rá spórolva.
Volt ma még játszás is, de csak mértékkel.

Falun nyugodt az élet, Füles nagyon jól alkalmazkodik. Napról napra boldogabb.

Finom volt a fokhagymás leves, ami édesanyám specialítása. Tatám, szegény nagyon feledékeny, nagyon nehéz őt istápolni, amit édesanyám már fél éven keresztül végez.

Most nagyon fáradt vagyok, ugyanis nagynéném hosszú üdvözlése a hajnalba torkollott.

2009. december 20., vasárnap

Az otthon itt van

Megérkeztem szerencsésen Boldogfalvára (még tegnap este, de úgy írom, mintha ma lenne, mert tegnap mobilról nem sikerült fellépni). Az otthon, tehát most itt van. Az 320 km-s út gond nélkül telt. Füles nagyon nehezen viselte az utat. Hányt, szédült, de keresett magának a csomagok tetején egy helyet és többnyire mozdulatlanul utazott végig.

Nagy volt otthon az öröm Füles láttán. Hamar helyrejött és ügyesen kezdi szokni a környezetet.
Most sietek, úgyhogy többet nem tudok írni.

Finom volt édesanyám húslevese.

2009. december 19., szombat

Új családtag Füles kutya személyében

Végre, sikerült. Elhoztam a menhelyről egy ügyes kiskutyát. Négy hónapos farkaskutya keverék hatalmas fülekkel. Éppen ezért fülesnek hívják. Már az egy nap leforgása alatt rengeteg történetet tudnék róla mesélni, de ezt majd a külön cikkes részlegben fogom megírni.

Mai nappal vége az idei munkának. Ma már olyan rossz volt az idő, hogy kénytelenek voltunk visszamondani a rendeléseket, ugyanis mínusz 5 fok volt kint délben. Szegény futárok nem bírták.

A mára tervezett programot próbáltam tartani, de füles miatt nem minden sikerült. A gumicsere megvolt, verset viszont nem írtam azt a mentséget találva ki, hogy hát Karácsony még úgyis odébb van. Nem tanultam ma semmit és sem autózárat, sem riasztót nem vásároltam. EAzért döntöttem ez utóbbi elhalasztása mellett, mert ha autós üzletben veszek riasztót, lehet, hogy kedvezményesen be is szerelik, viszont akkor nem tudnék hazamenni holnap, mert a szerelésre kellene várakozzak. Másik dolog, hogy otthon úgysem törik fel - remélem. Tehát ez is elmaradt.
Vásároltam viszont édesanyámnak 12 kg mosóport + Fülesnek 11 kg kutyakaját.

Jelenleg épp At laptopjáról írok, ugyanis most valósítom meg a mai napi programom CD írás részét. Márr sikerült hetet megírnom. Még hármat írok és akkor teljesen úr dal-táram lesz az autóban.

Ja és pórázt, meg nyakörvet is vettem Fülesnek, amit már ügyesen kezd megszokni.

Gyuri - úgy tűnik -, levegővel él, ugyanis amióta a befőttesüvegbe került, nem evett semmit. Érdekes. Kíváncsi vagyok, mi lesz vele januárra, míg visszajövök.
Ja, igen: holnap délelőtt indulunk haza Fülessel. Én vezetek :P. Ő most ügyesen ide van kondorodva mellém a földre és épp az igazak álmát alussza.

Na, most írom is a nyolcadik CD-t. Ahogy kész vagyok, irány az ágy, mert holnap hosszó nap lesz.

Finom volt a krumplileves utolsó maradéka. Sokáig kitartott.

2009. december 18., péntek

Autófeltörés kísérlete

Mai nap legfőbb történése az autóm feltörésének kísérlete volt. Miután lejárt a tegnap már emlegetett barátom három hónapos biciklitúrájának beszámolója (22:30 magasságában) és közeledtem az autómhoz, meghökkenve vettem észre, hogy mind a négy fogantyú ki van feszítve és (a fagy miatt) nem engedett vissza. Tüzetesebben megvizsgálva észrevettem, hogy hiányzik a sofőrajtó zárja: teljesen be volt ütve az autó ajtajának üregébe. A másik oldalra kerülve pedig megállapítottam, hogy a túlsó ajtón is igencsak meg van gyötörve a zár. Megkínozták szegény autót rendesen, de nem tudták feltörni. Az ok az lehetett, hogy észrevették a bent hagyott táskámat és a GPS tartóját. Persze a táskát nem szokás bent hagyni a kocsiban, de az ember, miután egy forgalmas sétány mellett egy tökéletesen kivilágított útszakaszon egy templom előtt parkol, nem gondolja azt, hogy még itt is megkísérlik feltörni a kocsiját. Hála a magasságos Istennek, nem sikerült nekik. Hogy mit vesztettem volna: a pénztárcámat tele iratokkal, magyar igazolványt, 40 Euronak megfelelő pénzösszeget, egy GPS-t (ami el volt rejtve) és egy hátizsákot. Ez éppen elég lett volna.
Ebből az a tanulság, hogy többet nem hagyok táskát, sem GPS-t - még elrejtve sem - autóban és, hogy a magamnak szánt karácsonyi ajándékom egy riasztó lesz, amit még az idén (az új zárral együtt) beszereltetek az autóba.

Ezen kívül voltam ma gumit cserélni (nyárit télire), de nem volt idejük rám, úgyhogy holnap reggel nyolckor jelenésem lesz a gumicseréldénél.

Édesanyámmal megbeszéltük, hogy akkor mégiscsak kell egy kutya, de akkor legyen olyan, hogy végszükség esetén tömbházlakásban is érezhesse jól magát. El is mentem az SOS Dogs-hoz és holnap délelőttre velük is megbeszéltem egy találkat. Úgyhogy, ha minden igaz, holnap már egy kutyával fog bővülni kis, két személyes (édesanyám és én) családunk.

Ma csak egy pár szót tanultam, még nem értem a tegnap elkezdett nehéz oldalnak a végére sem.

Karácsonyi ajándék gyanánt édesanyámnak írok egy gyermekverset, amit majd kisiskolás tanítványainak megtaníthat, vagy akár felolvashatja nekik, mondván, hogy ezt az ő fia írta. Biztosan boldog és büszke lesz.

Holnapi program: gumicsere, kutyamenhely, riasztó, autózárvásárlás (vagy megrendelés), mosóporvásárlás (édesanyámnak), versírás, audio CD írás (új zenék, hogy legyen, amit holnapután hazafele úton hallgassak - unom már az eddigieket).
Egyelőre ennyi jut eszembe, majd írok, hogy jött-e valami pluszba.
Remélem, több ilyen, mint a mai sztori nem fog történni. Huh! Olcsón megúsztam.

Finom volt a krumplileves. Maradt még holnapra is. Most fogmosás és irány az ágy, mert bő hat óra múlva kelek.

2009. december 16., szerda

Séta az első hóban

Többnyire betartottam a programom. Voltam biztosítást kötni (30%-kal megdrágult, hogyazannyukmindenit!) főztem krumplilevest és tanultam - a kutyamenhelyről később. "Programon kívül" kifizettem a céges telefonszámlát, garagcia-javításra beadott telefont próbáltam kikérni, de még nem sikerült, talán a héten valamikor (elfelejtettem vinni az ideiglenes cseretelefon töltőjét a visszacseréléshez).

A szótanulásnál nemhogy megdöntöttem volna a rekordot, hanem alig sikerült egy oldalt legyűrnöm. Az az igazság, hogy ma elég korán (7:20-kor) keltem, így már most, fél nyolckor nagyon álmos vagyok és nem fog az agyam. Majd holnap megpróbálok délelőtt valamit összehozni, ugyanis most egy nagyon nehéz oldalhoz érkeztem. Ezen oldal szavait a "Törvénytisztelő polgár" című filmből írtam ki így többnyire jogi kifejezések vannak benne.

Gyurit nem sikerült este megetetni, ugyanis elfelejtettem, hogy megjött a tél és a szúnyogoknak konyec. Be kell érje azzal a két döglött szúnyoggal, ha nem akar kimúlni.

Édesanyám tegnap talán megsértődött, mert ma elhatározta, hogy neki nem is kell kutya, mert lehet, hogy nemsokára visszaköltözik a városba (most ideiglenesen a szülőfalujában lakik tatámmal, akit - sajnos - gondozni kell). Na, most, hogy ezt sértődöttségében határozta el, vagy egy ésszerűen megfontolt döntés, azt nem tudom. Minden esetre ma így nyilatkozott.

Megnéztem ma "hajnalban", reggeli közben egy Müller Péter "Mesterkurzust". Hát, ez volt az egyik legjobb pszichológiai-társadalmi témájú előadás, amit valaha hallottam. Nagyon jól beszélt. Az előadás címe: "Önzés és csalódás".

A holnapi program gumicsere lesz (autón téliről nyárira), ami a mai 100 Euros biztosítás kifizetése mellett még 20-30 Euro pénzkiadást jelent. Drága dolog az autó...
Részt fogok venni este hattól egy barátom fényképes túrabemutatóján: bringával járta meg nyáron fél Európát. Tanulságos lesz.
Emellett lesz tanulás is, és olvasás is, persze. Ja és NO játék!

A munka terén: régóta nem volt ilyen fos nap, mint ma. Éjjel lehavazott, reggelre az utakon elolvadt és szegény futárok a 2 fokos latyakban dolgoztak. Nem irigyeltem őket, tudom milyen, tapasztaltam én is eleget régebben. Ők nem panaszkodtak, hanem tekertek. Igaz, estére elég szép keresetet összehoztak.

Finom volt a krumplileves, annak ellenére, hogy - miután elkészült a leves - rájöttem: a babérlevelet kifelejtettem belőle. Eme feledékenységemet megpróbáltam a babérlevelek túlzott és gyors (levertem a lisztet a kredencről) adagolásával kompenzálni. Ezzel azt értem el, hogy majdnem péppé főtt a krumpli, de a babér íze mégsem érződött. Azt hittem, sikeresen elszartam, de egy óra várakozás után - láss csodát - egész finom íze lett. Valószínűleg a babérlevél hűltében adta meg magát. Jót ettem belőle és szobatársam is megdicsérte.

Most még jön egy vacsora, aztán - tegnapi programhoz híven kis olvasás - és ágybabújás remélhetőleg kilenc-tíz óra magasságában. Holnap megint korán kelek.

2009. december 15., kedd

Rekord a hidegben

Minden idők legjobb napja volt a mai a munka terén. Ilyen nagy összeget még sosem kerestünk egy nap alatt. Igaz, csak alig haladta meg az eddigi legnagyobb forgalmú nap pénzösszegét, mégis meghaladta. Ennek örvendek.

Ma sem fizettem ki a kötelező autóbiztosítást. Bárhogy is mentegetőzöm - hogy nem volt nálam annyi pénz, vagy, hogy jobb is holnap, mert így, mag úgy -, az igazság az, hogy lusta voltam és nem teljesítettem be a mára eltervezett programot. Ez nem szép. Ezen változtatni kell. Hideg volt, az igaz, biztosan az is visszatartott, de tudtam azt is, hogy holnap még hidegebb lesz. Ez a büntetés. Ma nem esett a hó, csak mínusz fok volt kint, holnap viszont süppedő hóban fogok egy órán keresztül sétálni (igaz, lehet, még jól is fog esni, na de na akár bringával egyszerűen is megoldhattam volna).

Tanulni azért tanultam. Kb. 120 szót vettem ba, így már 774 szó magasságában járok. Az azt jelenti, hogy, amennyiben megdöntöm a napi szótanulási rekordomat, akár az összes szót megtanulhatom.

Ezen kívül még néztem Popper "Mesterkurzusát" és - sajnos - játszottam is. Holnap nem lesz játék! Ezt leszögeztem. Sőt, hirtelen felindulásomban elhatároztam, hogy - amennyiben megkapom a biztosítást már a holnapi naptól megkezdődően -, a kutyamenhelyre fogok látogatni és lefoglalok egy kiskutyát édesanyám számára, akit talán kicsit megsértettem ma rövid telefonbeszélgetésünk során. Holnap kiderül.

Erőlködtem ma is elég nagy mértékben, azt is meg kell jegyezni. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy külön ismertető cikkeket különböző szokásaimról még nem írtam, de ami késik, nem múlik.

Hű, és elfelejtettem tegnap a kómában lévő Gyurinak szúnyogot fogni. Mindjárt meg is teszem.

Finom volt ma a tegnap elkészített lecsó. A holnapi program tehát: biztosítás, kutyamenhely (biztosításfüggő), szótanulási rekord (talán), főzés, olvasás és, mondjuk egy "Mesterkurzus".

Most - szúnyogvadászat után - végre egy tegnapihoz hasonló, korai lefekvés.

2009. december 14., hétfő

Ember tervez...

Nem érezte jól magát egyik futárunk, ezért én voltam helyette. A tegnap mára eltervezett programom így elszállt. Semmi sem valósult meg belőle. De hát nem világvége, végül is nem volt egyik sem teendőm sem halaszthatatlan. Holnap, mintha a hétfői nap meg sem történt volna, mindet véghezviszem.

Most még nem fekszem le, kivételesen nincs olyan késő. Sül a szalmakrumpli (hasáb burgonya), úgyhogy még egy lakmározás vár rám, ja, meg Gyurit is meg kell etessem valamivel.

Kemény hideg lett itt nálunk, Váradon erre a hétre. Azt jósolják a meteUrógusok, hogy ebből jó nem jöhet ki [:)]. Vagyis a kemény hideg elkezdődött. Ennek okozata többé kevésbé az, hogy jövő héten nem fogunk dolgozni, hanem megyünk HAZAA! Rég nem voltam otthon, úgyhogy várom is. Nameg kutyát is kell addigra szerezzek. Vagy a kutyamenhelyről, vagy az ócskapiac állat részlegéről. Meglátom, hol találok megfelelőbbet.

Finom volt ma a lecsó, amit a tegnapelőtti mintájára készítettem és, ki tudja, milyen finom lesz a szalmakrumpli. Megyek is, mert odaég. Kaja, aztán irány az ágy.

A leghosszabb film

Nem tudom, hogy csináltam, de ma hét órán keresztül néztem egy filmet. Mindegyre meg-megállítottam és írogattam ki az ismeretlen szavakat - volt vagy kétszáz -, da, hogy mindez ilyen sok időt vett igénybe... nem gondoltam volna. A film különben jó volt: Becstelen brigantik (Inglorious Bastards). Sőt, nem csak jó, hanem nagyon jó. Igazi Tarantino stílusban, jó szereplőkkel.
A le nem fordított szavaim száma ezzel nem tudom, mennyire ugrott, de, majd, ha eljön az ideje, megszámolom. Sok szót nem tanultam ma sem sajnos. Így, vasárnap nem volt nagy kedvem hozzá, de holnap, remélem, a 11. oldalt is legyűröm. Aztám el 15-ig és jön a friss fordítás.

Ma más dolog nem is nagyon történt. Reggel meghallgattunk "At" szobatársammal egy Müller Péter előadást, aztán letöltöttem a Diablo II című, nagyon jó játékot és pár óra játszás után már jött is a film.

Gyuri nem döglött meg teljesen, mert valahogy ma már más helyre költözött a befőttesüvegben, de mozogni csak nem akar. Fogok neki holnap még egy szúnyogot, hátha csak friss eledelt eszik, az a baja.

Lehavazott. Igen, most, ezzel megnehezedett a dolgunk munka terén. Még a jövő hetet és az után lévőből három napot kell kibírni és aztán jön a vakáció végre. Valahogy csak elérünk addig is.

Finom volt ma a lecsó, amit tegnap készítettem el. Azt hiszem, holnapra is azt fogok főzni.

Holnap tanulás, olvasás, ha minden igaz, az autóra új biztosítás kötése és nagyjából ennyi a dolog.

Most minél hamarabb irány az ágy.

2009. december 13., vasárnap

Gyuri megdöglött

Ezt pont most vettem észre. Meg van állva egy helyben és akárhogy ütöm, rázom a befőttesüveget, meg sem lövi. Eddig szaladgált, ha csak megmozdítottam is. Majd holnap kidobom és talán helyettesítem egy másik Gyurival. Meglátjuk. Nem mondhatja, hogy nem kapott enni. Ott van még most is mind a két szúnyog az üvegben érintetlenül (persze döglötten).

Na igen, voltam az előadáson, amelyet tegnap emlegettem. Jó volt, de nem dobtam el az agyam. Ragadt rám egy két dolog. A kérdéséket, igaz, már nem vártam meg, elhúztam a csíkot.

Itthon kicsit játszottam, aztán, mivel semmihez sem volt kedvem, egyet olvastam, majd filmet néztem. A "Zombieland" volt a címe. Persze angol felirattal, hogy okuljak. Ki is írtam kb 150 szót belőle. Már magint van egy vagon fordítandó. Végre a végére kellene jussak a már lefordítottaknak és akkor ezeknek a tanulásához is nekikezdenék. A film különben nagyon jó volt (horror-komédia, teljesen jó stílussal) és mindössze 3-3,5 órát vett igénybe. Ez már haladás.

Finomra sikerült a szalonnás-tejfölös lecsó rizzsel, amit ma ütöttem össze. Maradt még holnapra is.

Véghezvittem ma egy kis erőlködést (edzés), hogy legyek formában. Amúgy fekvőtámaszt minden nap csinálok, de ma különösen rágyúrtam más izmokra is. Erről jut eszembe: elhatároztam, hogy az ilyen dolgokról, mint pl. az erőlködés, gitározás, futárkodás, meg a főzés, meg a mittodoménmi, indítok egy külön blogot, ahol cikkenként mindegyiket elmagyarázom, mert hát hosszas lenne ezeket mind itt leírni.

Ennyit máról. Holnap fogok szavakat tanulni és angolul olvasni. Persze nem viszem túlzásba, mert, hát, ugye vasárnap azért mégis.

2009. december 12., szombat

Rekord hét

Igen, sikerült megdönteni minden idők rendelési rekordját ezen a héten. Ez nagyon jó dolog, de, ami ennél is jobb, hogy a statisztikák szerint a jövő még még az e-heti rekordot is megdönti. Kíváncsi vagyok.

Ma elég vegyes nap volt. Volt ma: tanulás, olvasás, munka, filmezés szép vegyesen. Szavakat nem tanultam, de a "Játszva angolul" című veterán oktatókönyvből és az "In spotlight: England" című könyvből próbáltam fejleszteni a nyelvtudásom. Emellett még a ma esti filmet is végigfordítottam és kb. 130 ismeretlen szót írtam ki. Lesz, mit fordítanom, amint az eddigi szavakat megtanultam. Itt egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet: amióta angol felirattal nézem a filmeket (3 darab volt eddig), egy film kb. 4 órát tart. Majdnem minden szóváltásnál "pause" és akkor: "olvassuk csak el, mit is mondanak"... és így megy végig. Annyira nem élvezhető, mint magyar szinkronnal, de legalább tanulom a szófordulatokat.
Olvastam ma még Czeizelt is, nehogy elfelejtsek magyarul.

Most, estefelé a "Funny People" című film (ezt néztem ma este) filmzenéit hallgatgattam YouTube-ról. Nagyon jó volt a film, de a zenéi annál is jobban lettek összeválogatva. Érdemes utánanézni.

A tegnapi napból kifelejtettem azt, hogy néztem egy-két Popper Péter és Müller Péter "kurzust". Nagyon okos dolgokat mondanak el. Mindketten a társadalom pszichológiai helyzetét próbálják felvázolni és a gondjaira megoldásokat találni. Nagyon jól fején találják a szöget és tényleg elgondolkodtató, mennyi furcsaság történik a mai társadalomban, ami fel sem tűnik nekünk, mert így szoktuk meg. De ez nem jó. Meg kell hallgatni őket és akkor minden világos lesz... többnyire.

Gyuri még él, de mintha kicsit fogyott volna...

A csaj az au-pair ügynökségtől még mindig nem küldött e-mailt, pedig írtam neki egy új SMS-t, hogy a megígért levelet szeretettel várom. Talán majd jövő héten.

Holnap (vagyis, már ma) reggel 10-kor megyek egy előadásra: A művészi szerep társadalomtörténete és az autonóm művészet kialakulása. Wessely Anna lesz az előadó. Nem ismerem, de elmegyek. A régi egyetememen lesz. Rég nem jártam ott és amúgy is, rám fér egy kis kultúra.

Ma finom volt a szalonnás-hagymás tojásrántotta kovászos uborkával. Nem tudom már az idejét, mikor sikerült ilyen finomra. Előtte eszközöltem egy nagy bevásárlást, úgyhogy minden megvan a holnapi húsleveshez. Ha úgy tartja kedvem, főzök egy nagyot.

Ennyit mára. Most pedig irány az ágy!

2009. december 10., csütörtök

Akárcsak tegnap

A mai nap is úgy telt. Szótanulás (kisebb mértékben), olvasás és egy kis munka. Az olvasás kicsit több volt.
A nap egész jó lett munka terén, ha minden igaz, ez a hetünk rekord összeget fog megütni. Reménykedünk, de minden a holnapi naptól függ. Majd beszámolok róla. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy én is be kell álljak, de nem csak este, mint tegnap és ma, hanem rendesen, talán még délelőtt is. Csak az idő ne legyen rossz (eső, vagy hó).

Ma felvillant előttem egy angliai au-pair munka lehetősége, amit offline-message-ként kaptam Yahoo Messengeren, de nemsokkal megelőztek, úgyhogy elúszott. Az volt a kitétel, hogy legyen jogsim és, hogy a héten tudjak is kiutazni. Megoldottam volna, de na. Ez ilyen. Azt mondta a telefonos kisasszony, hogy attól még próbálkozhatok. Küld majd kitöltendő űrlapokat és beraknak a rendszerbe. Nem is volna rossz a hajózás előtt egy-két hónap au-pair. Na, de ez majd eldől. Ahogy hozza a sors... én mindenképp végzem a dolgom és törekszem.

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan éhezem meg kajálás után. Ma ettem már négyszer, mégis, megint éhes vagyok. Na, de majd csak reggel lesz kaja. Addig ki kő bírni.
A kaja, amit estére rittyentettem, sült szalonnás-hagymás-mexikói szószos makaróni volt. Mondjuk, szalonnás makaróni.

Nekikezdtem ma este egy filmnek is (Funny People), amit már egész jól értegetek, persze felirattal.

Gyuri még él és koplal.

Holnap majd munka, tanulás, olvasás, de most alvás, végre korán!

Változatlan: munka és tanulás

Rekordot döntöttem ma: 200 szót tanultam meg, vagyis 600-nál tartok. Igaz, volt időm, mert csak délután kellett dolgozzak. Hasznos nap volt a mai is. Olvastam még egy kis Czeizelt, aztán az Angliát ismertető könyvből még két oldalt. Ismeretlen szavakat kiírtam, csak még nem fordítottam le. Először jussak el az 1017-ig, aztán fordítgatok.

A munka jól ment, egy általános, átlagos napunk volt. Jött egy hír egy pályázati lehetőségről a cégnek, amit valószínűleg meg fogunk pályáztatni pályázatíró ismerőseinkkel. A támogatást cégfejlesztésre kapjuk. Lesz, mire fordítani, ha elnyerjük.

Nem főztem ma húslevet, mint ahogy azt tegnap gondoltam, de finom volt a kolbászos-curris makaróni, amit ebédre és a paprikás csirke krumplipürével, amit vacsorára rittyentettem. Mostanában muszáj ennem valamit vacsorára, különben kirágja a gyomrom a gyomorsav. Régebb nem volt ilyen bajom. Meg fogok hízni, ha így folytatom.

Gyuri még bírja éhen. Kíváncsi vagyok, meddig?

Most jöjjön hát az ágy!

2009. december 9., szerda

Szavak napja

Szerintem álmomban is angol szavakat fogok látni, hála a Sztakinak. Ma lefordítottam annyit, hogy most összesen 1017 szavam van, amiből 414-et tudok. Vagyis neki kell fogjak rendesen, ha mindet meg akarom tanulni. Ha minden nap egy-egy oldalt lenyomok (kb. 67 szó), az azt jelenti, hogy egy kemény hét alatt készen vagyok velük. Aztán még négy-öt nap az ismétlésre és bizton állíthatom, hogy egy hónap alatt több, mint ezer szóval lett gazdagabb a szókincsem. Persze addig még el kell jutni...
Elolvastam két oldalt az Angliát bemutató könyvből és egész jól megértettem a dolgokat. Fejlődés!

Munka terén: ma nem volt akkora nap, mint amit vártam, de meg vagyok elégedve vele. Nem kellett beálljak pótfutárnak, azért volt időm itthon a szószedetet végigfordítani. Persze pihenésképp egyet egyet játszottam a Counter Strike-kal, de a mennyiség tűrhető volt. Nem vittem túlzásba. Holnap "no computer" nap van, úgyhogy vagy dolgozni, vagy tanulni fogok, de mindenképp pozitív dolgokat fogok cselekedni.

Elfogyott a karfiolleves, de főztem estére főtt krumplit tejjel-vajjal és az finom volt. Holnap, azt hiszem, húsleves főzés lesz, szótanulás és olvasás.
Gyuri még mindig nem evett, pedig ott a kész szúnyog az üveg allján. Szerintem, ha lusta lemászni értük, pár napon belül éhen fog dögleni. Na mindegy. Ő tudja...

Én azt tudom, hogy álmos vagyok, úgyhogy most gyorsan teszek róla, hogy elmúljon: irány az ágy!

2009. december 8., kedd

Benne a szezonban

Igen, javában benne vagyunk a szezonban a munkát illetően. Ma is majdnem egész nap kellett bringáznom. Igaz egyik futárt helyettesítettem. A hétfők a leggyengébb napok, ez mégis nagyon keményre sikerült, aminek csak örvendeni lehet. A keddek szoktak a legkeményebbek lenni. Kíváncsi vagyok, mi lesz holnap, mekkora nap lesz. Ma 50 rendelés volt. Minden idők rekordja 62. Remélem, holnap megdől.
Jó munka volt, jól elfáradtam, de pénzt is kerestem.

Tanulni nemigen volt időm. Kicsit szószedeteztem, de annak is csak a fordítás részét végeztem el; a fordítás részből is csak két oldalra futotta energiámból.

Holnap megpróbálom a szószedetet teljesen lefordítani és megszámolom, pontosan hányadán állok a szavakkal.

Finom volt a karfiol leves. Még maradt holnapra is. Azt hiszem, utána jön egy finom húsleves.

Most pedig gyors elalvás következik.

2009. december 7., hétfő

Vasárnapi szótömkeleg

350 ismeretlen szóval gyarapodott a szószedetem. A magyar fordítás még nincs meg, de a szavak mér le vannak jegyezve. A mai és a tegnapi film alatt gyűltek össze ("2012" és "A törvénytisztelő polgár"). Igaza volt Szókratésznek: "Minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy nem tudok semmit." Olyan szavakat hallottam a hétvégén, amiknek a létezéséről sem tudtam, pedig - úgy néz ki - teljesen hétköznapi szavak.
A héten nekiesek és mindet megtanulom, ha a munka mellett lesz rá időm. Ha már ezeket a szavakat is tudom, akkor már elég tekintélyes számú (majdnem 1000) ismeretlen szóval lesz bővebb az angol szókincsem.

Mai napon szavaztunk. Országos szinten. Államelnököt választottunk. Nekünk, magyaroknak, úgy néz ki, hogy két rossz közül az enyhébbik rosszat kell választanunk. Na, köszönöm, abból nem kérek. Elmentem és egy nagy (A) betűt pecsételtem rá a szavazólapra úgy 20 pecsétleütéssel (székelyföldi Autonómia). Ez természetesen érvénytelennek számít. De elmentem, hogy nem csak úgy nem érdekel a politika, hanem, hogy lássák, hogy ilyen feltételek mellett nem érdekel a politika. Vagyis direkt érvénytelenül szavazok. Az a helyzet, hogy annyira kiéleződött a két jelölt közti harc, hogy már az azonos álláspontú magyar politikusok sem tudják, kire jobb szavazni. Na köszönöm szépen. Akkor két rossz közül nem kell senki.
Ennyit a politikáról. Még túl sokat is írtam róla. Egy szót sem érdemelne.

Gyuri még mindig nem evett. A két szúnyog ott fekszik, de ő koplal. Ő tudja. Vagy beletörődik, hogy befőttesüvegben van, vagy beledöglik. Legfeljebb kísérletesek egy másik pókkal majd.

Megkaptam ma az angol könyvet (kölcsön), de, sajnos nem regény, hanem Angliát bemutató könyvecske: Spotlight on Britain. Nem baj, tanulni az is jó. Legalább bővül a tudásom Angliát illetőleg. Majd jövő héten azon leszek, hogy találjak egy könnyen olvasható angol regényt... vagy mesét :).

Volt ma játszás is, de nem sok. Kicsit Counter Strike-ztam. Jól esett.

Finom volt ma a karfiol leves. Azt hiszem, holnap is az lesz...
A holnapi program a munkán kívül a szavak lefordítása lesz. Kell hozzá vagy két óra. Remélem, belefér.

Most pedig alvás, mert jövő hét kemény lesz!

2009. december 6., vasárnap

Laza szombat

Délig aludtam. Lassan hagyomány, hogy eltervezem, hánykor kelek fel, beállítom a telefont, aztán, miután huszonötször öt percenként szundira állítom, inaktiválom az ébresztőt és természetes ébredésig alszom. Ezennel itt kijelentem, hogy holnap nem így fog történni: nyolc óra alvás után, ahogy a csengés megszólal, talpon is leszek.

Végre végigvittem a Heroes 2 egyik küldetéssorozatát a kettő közül. Nagyon jól esett végre nyerni. Kicsit meg is untam, amit egyáltalán nem bánok. Nekifogtam a második küldetéssorozatnak, de nem nagyon volt kedvem folytatni. Remélem egy ideig nem is lesz. Sok időt felemészt, az a baj vele.

A tanulás csak a ma esti "2012" című film ismeretlen szavainak a kiírásában merült ki. Igaz, rengeteg szót kiírtam. Kb. 160-at. Azt még meg is kell tanulni :(.

Finom volt a karfiol leves, amit ma késő délután főztem. Megígértem tegnap, ugyebár...
Eszem még most is egyet belőle lefekvés előtt, azt hiszem.

A film ("2012") amúgy nagyon jó volt. Ajánlom mindenkinek. Kikapcsolódásnak tökéletes (nameg szavakat tanulni).

Ja, igen. Ma jött a Mikulás is. Minden szobatárs meglepte egymást egy-egy kis lábbeli-beli ajándékkal. Többnyire édesség, de az a jó! Tehát a leves után kicsit nassolok is.

A holnapi program lazulás és játszás, nameg olvasás (ha megjön az angol könyv, ami még várat magára, de "At" megígérte, hogy holnap tényleg elhozza).

Gyurinak már a második szúnyog is a hálójában van, de még nem akar enni. Nem sieti el...

2009. december 5., szombat

Gyuri és a többi dolog

Na, ki lehet az?
Ma tanulás és olvasás közben kitaláltam, hogy szerzek magamnak egy kedvencet. Meg is tettem. Ő az:



Igen, ő pók, de ez nem befolyásolhatja a barátságunkat. Én szúnyogot fogok neki, ő pedig megeszi. Így néz ki távolról:



Igen, 6 decis a befőttesüveg, vagyis Gyuri nem nagyobb egy fél borsószemnél (lábakkal együtt).Ha nagyon unom magam, akár beszélgethetek is vele. Már adtam neki szúnyogot, de nem akarja elkapni. Valószínűleg még új a környezet. Meg kell szokja. Ha nem ízlik neki, próbálkozom muslicával. Nekem tetszik a dolog. Lakótársaim elég szkeptikusan állnak hozzá, kicsit furcsán is néznek rám... talán túl sokat pihentem... na mindegy.

Gyuri befogásán és szelídítésén kívül ma még tanultam és olvastam is. Czeizel könyvének felén (320/2)túl vagyok, a második világháborús "Játszva angolul" könyv 15. fejezeténél tartok (összesen 50 van neki) és a számítógépes tanítós CD-ből semmit nem csináltam meg. Hagytam holnapra is. Szószedet ma csak bővült, tanulni nem tanultam belőle.
Most, így estére pedig végre leültem játszani. Nagyon jól esett. Kellőképp el is fáradt a szemem. Hunyorgok, úgyhogy nemsokára irány az ágy.

Az angol könyvem sajnos nem érkezett meg a kölcsönadótól a feledékenység jóvoltából, de majd holnap és akkor nagy kíváncsisággal, meg elszántsággal neki is esek.
Ja és YouTube-ra sem raktam fel semmit, mert olyan borongós idő volt, hogy nem lett volna jó a film minősége.

Finom folt a spenót utolsó maradványa. Holnap karfiol leves lesz. De előtte alvás...

2009. december 4., péntek

Hosszú, aktív nap

Hol is kezdjem. Tegnap, ugyebár korán lefeküdtem, ezért már kilenc órakor aktívan reggeliztem és fél tíz fele olvastam Czeizel önéletrajzát. Utána megtanultam még jópár szót a szószedetből, így ma este 414 szóval büszkélkedhetem. Észrevettem, hogy ma este az autóban a CD-imet hallgatgatva olyan dalokat is le tudok fordítani, amiket eddig nem. Jó érzés.

14 óra körül elmentem antikváriumot keresni, ahol egy angol nyelvű könyvet vásárolhatnék olcsó pénzért, de nem jártam szerencsével. Nem találtam antikváriumot. Hazajöttem és "An" lakótársnőmmel elmentünk a Carrefour-ba vásárolni ezt azt (spenótot, tejet, foghagymát). Ott sem találtam angol nyelvű könyvet. Viszont, miután hazajöttem, jöttek a jó "könyvpótló" dolgok: kaptam egy cédét "An"-tól, amin elég jó angolt tanító leckék vannak: írott szöveg, beszéd és kiértékelés külön témákban. Ebből legalább harminc csomag. Nagyon hasznosnak tűnik. "M" lakótársamtól kaptam egy "Játszva angolul" oktató könyvet. Igaz, hogy 1946-ból való, de még jó lehet valamire. Végül "At" szobatársam barátnője felajánlotta, hogy holnapra hoz nekem egy angol nyelvű regényt, úgyhogy jobban nem is alakulhatott volna a "könyvkeresés".

Spenót. Na, hát elsiettem kicsit, de finom lett. Annyira éhes voltam, hogy azt hittem, a Carrefourban vásárolt, gyorsfagyasztott spenót már meg van főzve és fel van darabolva... hát nem volt... de én már megpörköltem a lisztet és ráöntöttem a spenótkorongokat. Na, lett nagy morgolódás, mikor rájöttem, hogy ezt most addig kell kavargassam folytonosan, gyors iramban, míg meg nem fő (ha megálltam öt másodpercre, már égett oda az alja a liszt miatt). Na egy óra kavargatás után már készen is volt. Finom lett.

Holnapi program: lefilmezem magamat, amint gitározok egy dalt a YouTube-ra felrakandó; meghallgatok egy jó, esztétikai témájú előadást; bővítem a szókincsem és, ha minden igaz, elolvasok pár oldalt egy angol nyelvű regényből.

Ma este Mikulás buli volt. Jól telt, buliztunk. Buli végén, levezetésként (szó szerint) hazakocsikáztam egy lányt Szalontára, mert nem volt, kivel hazamenjen (80 km oda-vissza), úgyhogy most (hajnali 4:43) eléggé fáradt vagyok ahhoz, hogy, miután elérte a fejem a párnát, hét másodperc alatt elaludjak.

...megyek, ki is próbálom.

2009. december 2., szerda

Program szerint

Végre egy nap, amelyen szó szerint beteljesítettem az eltervezett programot: volt ma tanulás, olvasás és mosás.

Már körülbelül 400 szónál tartok. Még hátra van több, mint kétszáz, de már jól érezhető a fejlődés; neten olvasott szövegeket majdnem teljes egészében értem. Itt egy kép, mennyi szót tanultam meg eddig:



Ennyit tanultam eddig. Tudom ezeket angolról magyarra és magyarról angolra fordítani. Nem nagy haladás, de apránként sokat el lehet érni vele.

A másik dolog ma az olvasás volt. Czeizel életművében a 100. oldalnál tartok. Érdekes dolgokat lehet megtudni belőle.

A harmadik nagy tettem a mosás volt, ami "An" lakótársnőm tökéletesen szimpla mosógépével történt, de a kívánt hatást megkaptam: az összes alsóneműm tiszta lett.

Negyedikként ki ne hagyjam, hogy ma aludtam egy hatalmas nagy délit. Olyan jól esett, hogy rendesen elszégyelltem magam, hogy milyen haszontalan vagyok.
Finom volt a paprikás csirke utolsó maradványa. A holnapi menü spenót lesz. Már várom!

Most pedig jöjjön végre egy viszonylag korai lefekvés. Ennyi alvással, plusz a holnapi spenóttal olyan egészségi állapotom lesz, hogy minimum az udvarról az erkélyünkre hajló száraz faág kivirágzik.

2009. december 1., kedd

Hasznos nap

A tegnapi terveim nagy része nem sikerült, de a lényeg igen: be sem kapcsoltam a számítógépet és egy fergetegesen nagyot dolgoztam. A nap hasznossága tehát maximális.
Dél körül volt már - épp Czeizel önéletrajzát olvastam -, mikor szólt a telefon. A diszpécser hívott, hogy kelene segíteni az egyik kliensünknek fát pakolni. Na, ez nem épp egy megszokott munka a futárkodáshoz képest, de, mivel ezen a héten nem én kellett pótfutárként beálljak néha, (ezen a héten munkanélküli vagyok, mert csak minden második hetem munkahét) szívesen el is vállaltam. Kettőkor már pakoltam is a fát a kapubejárótól hátra a fáskamrába. Röpke hat óra alatt megállás nélkül kész is voltam. Végig jól éreztem magam. Szeretem azt a munkát, aminek látom az eredményét. Ennek szépen láttam. Gyönyörű rakásokba pakoltam a fát, kisebb keretet is készítettem neki kis kreativítást is belevíve a munkába. Ki is fizettek rendesen, mindenki boldog volt. Mondhatnám Vörösmartyval: "Ez jó mulatság, férfimunka volt".

A munka miatt nem tudtam mosni és főzni, de tanulni igen. Sikerült elsajátítanom még negyven idegen szót, így már 312-nél tartok. Kellene már egy angol nyelvű könyv, hogy a mondatösszetételt is tanuljam. "L" futár felajánlotta, hogy hoz egyet. Várom (már négy napja).

Épp olvasom Kati blogját, akinek - úgy látom -, nem egy leányálom az élete ott a távoli óceánokon, de elég jól veszi az akadályokat. Üzenem neki, hogy "KITARTÁS!". Remélem, nemsokára én is nyomdokaiba lépek (a hajós munkára gondolván).

A mai finom étel a paprikás csirke volt, de az nagyon jó eset, ugyanis fapakolás közben végig almán éltem, ami, hááát, elég gyengus volt. Még jön egy vacsora, asszem, lekváros kenyér tejjel (ha még nem romlott meg a tej...).

A holnapi terv: mosás, olvasás, tanulás. Ennyi. Most vacsora, aztán alusz. Pá!

Fölösleges nap

Nem elég, hogy majdnem délben keltem, ráadásul a fél napot átjátszottam. Hej, nem jó ez így. A mai napért cserébe holnap be se kapcsolom a számítógépet, csak este, hogy a blogot írjam. Ez kijelentés és így is lesz. Tanulni fogok, olvasni és mosni. Ez lesz a program. Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát, hogy leülök ebéd után játszani s egy vacsoraszünetet kivéve éjjeli kettőig játszom! Ilyen nincs! Vagyis mostanában nem. Hasznosan kell eltöltsem a szabadidőmet.

Volt azért hasznos fejezet is a napban: olvstam Czeizel Endre orvosgenetikus önéletrajzát. Na, ez jó pont volt. Kicsit enyhít a lelkiismeretemen.

Sok előrelépést tehát ezen kívül a mai napról nem tudok mondani. Hacsak az nem, hogy a Heroes-ban végre az utolsó pályát kínozom... de, hogy ez fél napot vesz igénybe, az nem oké.

Ja, meg finom volt a paprikás csirke ebédre. Rájöttem, hogy a tegnap nem raktam rá tejfölt, így most mennyeien finom lett az előbbihez képest.

"At" szobatársam, miután 18:45-kor hazaért a munkahelyéről, megpróbálta gyorsan elküldeni a Green Card lottós jelentkezési lapot (19-kor járt le a határidő), de így, utolsó percekben annyira terhelt volt a rendszer, hogy nem sikerült. Miután kitöltötte a nehezen bejövő űrlapot, kiírták, hogy: "határidő lejárt!". Úgyhogy nem sikerült neki. Na, majd jövőre... Szerencse, hogy én még este (hajnalban) el tudtam küldeni.

Ennyit máról. Most pedig gyors alvás, hogy holnap legyen időm a sok hasznos dologra.