Fekete évkezdés

Nemhogy hó nincs, sár van. Hihetetlen. Itt fenn, a kárpátok bércein sincs hó. Esik az eső és fekete a sípálya. Nem adtam magam könnyen, kettőt ereszkedtem a sípálya szélénél megmaradt kevés hóban, de nem volt az igazi, meg a lécet is sajnáltam, a sízés viszont megvolt.
Szintén társasjáték egész nap és egy finom pityókatokány. Holnap korán indulás Gyergyóba édesanyámért, majd onnan Boldogfalvára, aztán vissza Várad szitibe.

Semmi hó

Ahelyett, hogy havazott volna, vagy a meglévő kis hó megfagyott volna, majdnem mind elolvadt. Csak a pálya szélén és a felvonó alatt maradt vajmi kevés, de, sajnos nem igazán sízésre való.
A mai nap is a társasjátékoké volt orrvérzésig. Finom volt a lencsefőzelék.

Szilveszter olvadós éjszakája

Hát nem jött össze a sízés ma itt kint a Bucsin tetőn, ahol épphogy csak áram van, meg Vodafone jel (internet tehát nincs, ezt a bejegyzést későbbről módosítom épp vissza a bejegyzések idő szerinti rendjébe).
Egy tíz fős társasággal vagyunk nem messze a Bucsin tetőtől egy EU-konform hétvégi házban egy jó felszerelt sípálya lábánál. Sípálya van, de olyan nedves az idő, hogy nem megyünk rá, nehogy összetörjük azt a kis havat, mert holnap, ha megfagyna (reméljük), akkor sem tudnánk sízni.
Az egész nap a társas játékoké volt. Nagyon jól telik, jó a társaság. Egyáltalán nincs szilveszteri hangulatom, de jó a kedv, az a lényeg. Finom volt vacsorára a húsos makaróni.
Az év utolsó pillanata egy kis, gázolajjal táplált tábortüzecske féle lángoló fa halmaz mellett múlt el. Elénekeltük a székely és a magyar himnuszt, majd egy pezsgő elfogyasztása és pár perc társalgás után folytattuk a társas játékok fergetegét, aztán csoportos alvás.