(itt már üres)
Na, annak totál éhgyomorra megittam a felét s úgy megereszkedtem tőle, hogy alig tudtam főzni gyorsan egy szerencsétlen tojásrántottát, hogy legyen végre valami a gyomromban. Aztán megittam a másik felét is. Az a lényeg, hogy szédültem keményen (még most is) és olyan, mintha valaki fogná a hátgerincemben a velőt és attól fogva húzná lefele az agyamat. Egyensúlyozni akár féllábon is tudok behunyt szemmel, de kell nagyon koncentráljak. Ha nem figyelek oda, mindent verek le a kezemmel. Na mindegy. A lényeg, hogy ilyen, ha valaki részeg. Én nem vagyok az a szeszelős fajta és biztosíthatok mindenkit, hogy a mostani tapasztalatokból okulva nem is leszek. Ebben semmi jó nincs, ha csak az nem, hogy őszintébben és nyíltabban beszélek, mert az agyam nem képes eléggé mérlegelni a következményeket. Nade attól még szar.
A nap másik, korábbi részében: kiderült, hogy hál'Istennek volt mára elég futár, úgyhogy tiszta lelkiismerettel mehettem Debrecenbe. Volt még honfoglaló, agytágítás s nagyjából ennyi.
Finom volt a sonkás (szalámis) laskának a másik fele. Holnapra kituggya, mi lesz. Most a szokásos, majd Vodkánknak köszönhetően előreláthatóan 3 másodperc alatt alsz. Pá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése