Shár

...a nap legtöbbet emlegetett szava különböző ordináré körítéssel. Tehát a mai verseny... hol is kezdjem... előszöris felébredtem, ugye a Hangya panzióban, jóllaktam édesanyám bécsiszeletével, aztán szokásos dolgok, majd megérkezett "E", átöltöztünk biciklisnek s adjad neki, gyorsan a verseny színhelyére. Fix megérkeztünk, beneveztünk, biciklit állítgattunk, melegítettünk s indulás. Ahogy elindultunk mi, el az eső is. Országúton haladtunk kb öt km-t, ahol ronggyá vert a zivatar, majd Kézdiszentlélek után egy hirtelen kanyar balra és már meg is érkeztünk az utunk további részét kitevő minőségű, útnak épphogy nevezhető szekérösvényhez. Ez néhol szélesbedett, néhol csapássá szűkült, volt, hogy patakká változott, de néha hegygerincként is alakot öltött; az anyaga majdnem mindenütt sár sár és sár. Néhány kép ízelítőül:








Ilyen volt tehát az "út" két heti eső után.
Együtt haladtam a többi versenytársammal egészen az első etetőpontig, ahol a 36 és 76 km-s távok kettéváltak. Egykét banán után indultam is, de ettől arrafele nemigen találkoztam vetélytársakkal, csak majd a vége fele (a hosszú szakaszon csak 14 résztvevő volt). Az útvonal úgy volt kialakítva, hogy mi, a 76 km-s távon indulók kb 20 km megtétele után kellett két 20 km-s kört tekerjünk fent a hegyekben, aztán vissza Kézdire a finishhez. Már az első körben azt hittem, hogy megszakadok, ugyanis nemhogy sár vett körül mindenhol, de oda kell képzelni azt a 60 km-re eső 1700 méteres szintkülönbséget is, meg néhány "krokodilos tavat", combig érő sebesfolyású patakot, kilométeres lápot és mozgó iszapot és akkor kb kialakul, hogy miről is van szó. Na, a lényeg az, hogy, miután lenyomtam az első kört, a második már nem volt olyan nehéz, ugyanis tudtam, hogy mi meddig tart (iszap, mocsár, hegyoldal...).
Második kör után, ahogy beérkeztem az utolsó etetőponthoz, felbíztattak, hogy utolérhetem a két előttem levő versenyzét, mert elég jól behoztam a lemaradást. Ez így is történt. A futam könnyebbik, lejtős részén utolértem "N"-t, akivel végül egészen a célig (még 15 km-t) együtt bringáztunk és lehagytunk egy váltótörés miatt lemaradt versenyzőt is.
Ekképp esett, hogy "N"-nel beérkeztünk a nyolcadik helyre.
Ahogy beértünk a városba, minenki úgy nézett ránk, mintha marslakók lettünk volna; teljesen sárosan csaptuk végig a központon úgy, hogy közben a kerekekből diónyi sárgolyók ugráltak mindenfele. Érdekes látvány lehetett mindenképp.

A rossz az volt a túrában, hogy az eső a verseny egyharmadában esett az eső és végig mindenen csurom víz volt. Szétfagyott a lábam, mert hol a jéghideg patakban, hol a hideg sárban, hol a hűvös szélben tartózkodott.
A futam kétharmadánál a sok sár miatt szétkoptak a fékeim, a lábam pedig nagyon nehezen tudtam levenni a pedálról - szintén a sár miatt (SPD), ezért annyit estem, amennyit csak el tudtok képzelni, s még egy kicsivel többet. Felsértette az SPD cipő a sarkam, merthát, ugye nem biciklitaszításra volt tervezve. Túra végére ilyen lett a lábam:

Végülis nagyobb baj nélkül megúsztam a túrát; a lelkem rendbejött, csak még a testem fáj kicsit ;)

Itt a beérkezős fotónk "N"-nel, amire véletlenül bukkantam rá:

Ahogy végetért a megpróbáltatás, megettük az ígért pityókatokányt, átvettük a jutalompólót és diplomát, majd kihasználva a zuhanyzási lehetőséget, megtisztultunk, aztán irány a kocsi, átöltözés s nyomás Csíkba. Ezúton köszönöm egyik ismeretlen versenyzőnek, hogy kimosta a bicajom a sárból, míg én zuhanyoztam.

Csíkban találkozás rég nem látott "H"-val, pizzázás, beszélgetés, pihengetés, majd éjjel kettőre végre édesanyám s Boldogfalva s alvás, nagy későre.

Ma csak ennyi történt...
Legjobbakat!

Whisky

Koncentráltam reggel, hogy jobb lábbal ébredjek. Sikerült. Jó, mozgalmas napom lett. Reggeliztem és, amit kezdtem igazából ébredezni, mondja "M", hogy nagy nap ígérkezik mára és csak egy futár van, úgyhogy ő megy is, mert be kell álljon. Na, mondom, akkor szépen alakul a hét, mert a hétfő is elég forgalmas nap volt. Eltelik fél óra s már én is bicikikliztem, mert két futár sem bírta a rendeléseket. Kivittem vagy hetet, aztán lenyugodtak a kliensek, így éppen volt időm hazajönni, ebédelni s irány Debrecen.

Ott meglepetés fogadott, ugyanis eljött "N", a főnök Budapestről az utolsó szakmai óránkra és tájékoztatott, hogy kb mire számítsunk. Végül kiderült, hogy mégis lesz angol vizsga hetedikén, tehát semmi gond, csak úgy néz ki, hogy állásinterjú nem lesz egybekötve a vizsgával. Ez azt jelenti, hogy levizsgázom, kapok egy minősítést, aztán felírnak egy listára s amint lehet, kiküldenek dolgozni. Kíváncsi vagyok - sikeres vizsga esetén - mennyi időbe telik, míg állást kapok.
Könnyes búcsút vettünk tehát "Ta"-től, aki a szakmai képzést tartotta nekünk; elég valószínű, hogy többet nem látjuk. Mi az évfolyamtársakkal még találkozunk angol órán, vagy, ha nem, akkor vizsgán.

Debrecenből jövet már el is terveztem az estémet: vacsora, aztán bemegyek a Gekkóba s whisky estet tartok. Ez így is történt: ettem az "At" által kínált pityókatokányból, aztán követtem a programot. Fél tizenegykor már a Gekkóban kortyoltam a Chivas Regal-t három jégkockával. Ez, a vodkával ellentétben finom. Talákoztam "T"-vel, akit már olyan régóta nem láttam (4 hónap), hogy azt sem tudtam róla, hogy készül hajóra fotósnak. Na, meg is találtuk a közös hangot egy négyfős asztaltársaság keretében, így legurult egy Jack Daniel's is. Az is három jéggel, az is finom volt. Annak örömére, hogy már a whiskyket is van, hova tegyem az agyamban, elfogadtam "T" meghívását és az asztaltársasággal együt elvonultunk hozzá egy jót vacsorázni.
Itt meg is jegyszem, hogy finom volt a rizs szószos őrölthússal. Aztán a banda lassanként lemorzsolódott, de mi még osztottuk a dolgokat addig, míg arra nem ébredtem, hogy süt a nap s haza is kéne menni. De akkor már aludtam vagy három órát...

Egyáltalán nem bántam meg, hogy jobb lábbal ébredtem.

Érdekesség, hogy hallottam Debrecen fele menet egy dalt a rádióban és mindenképp le akartam jegyezni az együttes nevét valahova, de siettem, meg egy másik jó szám jött egyből utána, azt pedig mindenképp énekelni kellett, ígyhát nem írtam le sehova a banda nevét. El is felejtettem, természetesen. Sokat gondolkoztam később rajta, hogy valahogy tudjam megtalálni a YouTube-n, de hiába. Erre, mikor felkelek, egyből beugrik, hogy: Spooky. De sajnos a keresett dalt nem találtam meg tőlük. Érdekes. Ha megvan, egyből felrakom a linket.

Ti is majd koncentráljatok s jobb lábbal szálljatok le az ágyról!

Minden jót!

Osztálytalálkozó

Olyan összetartó osztályunk volt, hogy egy fél óra alatt a kilenc-tizenkettedikes osztályunk felét össze lehetett boronálni. Úgy tizenketten gyűltünk össze és éjjel kettőig osztottuk az észt. Jól telt. Közben még Remetén is voltam meglátogatni barátokat. Hasznos nap volt a mai. Holnap megyek sízni vissza Remetére. Már várom.
Ma húsleves volt a menü, meg minden más, ami belém fért.