Gekkós buli

Hej, de milyen jó az, amikor sok ember összegyűl, aki ismeri egymást. Így történt ez a mai napon is. A nap többnyire eseménytelenül, bár nagyon jól telt el egészen este kilenc óráig, amikor is "L", a nyári egyetem egyik részvevője felajánlott a többi résztvevő számára egy szeretet-zongorakoncertet. Ez olyannyira jól sikerült, hogy még én is játszottam vele egy négykezest a zongorán, bár eme utóbbi állítmány nemépp állja meg a helyét a cselekedet pontos leírásában. De mondjuk.

Ezután következett a gekkózás. Reggelig tartó buli kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel, de végül kereken végződött a nap. A nyári egyetem utolsó előtti napja.

Finom volt a csirkecomb krumplipürével az egyetem kantinjában.

Érdekesség, hogy aszondják, jól áll nekem a fekete. Ing. Túl.

S akkor hagyjuk, hogy jőjjön a szombat is.

Tshókolom!

Hétvége hétvége

Kosárlabdázás a várkertben, Gekkózás, esti városkerülés, viccezés, kártyázás, jól ellevés "H"-éknál, azaz egy igazi hétvége.

Finom volt a vinetés/vinetás/padlizsános kenyér és a paradicsom.

Érdekesség, hogy mit tudtam meg az egészségről és az asztrológiáról. Nagyon érdemes belenézni ezekbe a videókba.

Amilyen rövid volt a mai bejegyzés, annyira jó volt a nap. Viszonyításnak, na.

Tső!

Az már csak...

...hagyján, hogy péntek van és eme alkalommal, a hétvégének örülve legalább hatot dartszoztam a Gekkóban, de, hogy reggel négyre érjek haza, az azért mégiscsak elég izé. Na, a lényeg az, hogy a hétvége eléggé jóra fog sikeredni, ugyanis holnap (azaz ma) fogunk még egyet kosarazni valamikor koradélután, majd utána bevállalunk egy miccsezést a Gekkó udvarán.

Ezen kívül, a mai nappal kapcsolatosan mindenképp megjegyzendő, hogy sikerült egyik kliensünkkel egy mindkét félnek megfelelő rendszert kidolgozni a havi rendelések kifizetésének ügyében. Ő is meg volt elégedve és mi is, mondjuk. A nehézkes a dologban az volt, hogy románul kellett, de miután megtudtam, hogy mit jelent, hogy "tutuim", máris könnyebben ment a diskurálás. Na, ez letudva.

Hétvégén lenne valami Nagybánya Maraton, vagy mi a fene, de úgy érzem, ezt a hétvégét kihagyom biciklis szempontól. Hosszú távon fáradt vagyok, na.

Finom volt a melegszendvics. Mára ez jutott.

Érdekesség, hogy milyen körülmények közt írom most a blogot, de az maradjon köztem. Még annyit, hogy "N".

Szép álmokat mindenkinek, mert én kegyetlenül álmos vagyok. Holnap, pihenten lehet, hogy a fél bejegyzést átjavítanám, de mégse. Ilyen, ha fáradt vagyok.

Aludjatok szépeket.
Tály!

Zenélős

Ma este elvittem a gitárt a Gekkóba, "Sz" pedig hozta a szintetizátort, de többnyire magunknak zenéltünk és azt is csak akkor, mikor kedvünk tartotta. Ez amolyan "próbáljuk ki, milyen" tipusú zenélés volt. Majd, ha adódik alkalom és igényeltetik zene, akkor lehet, megpróbáljuk újra. Talán majd a Nyári Egyetemen.

Találkoztam "T"-vel. Ezt mindenképp beírom ide.

Megjött "L" barátom Kolozsvárról biciklivel. 4 és fél óra alatt ideért. Nagyon jól nyomta. Most alszik. Fáradt. Elhiszem.

Másik dolog, hogy végre eljutottunk oda a céggel, hogy egyik kliens majdnem 200 Eurora rendelt tőlünk a múlt hónapban és, mivel mindig hónap végén fizet, szegény kicsit hanyat esett az összeg láttán, úgyhogy holnap megyek vele egyet tárgyalni, haddlám, milyen kedvezményben részesítsük. Valószínűleg kap 10%-ot, oszt annyi.

Érdekesség, hogy néha arra gondolok, milyen azoknak az embereknek - vagy asszonyoknak -, akik mindenképp meg akarnak tudni rólam valamit és nem tudják, hogy van blogom. Felkutatnak fészbúkon, hájfájvon, nézik az ismerőseimet s sokmident mégsem tudnak meg. S, mikor megtudják, hogy van egy olyan blogom, amin annyi infó van rólam, hogy olvasgathatják folyamatosan két napig kedvükre, akkor kinyílt egy világ. Az enyém.
Érdekes. Vannak, akiknek én is szívesen olvasgatnám az életét.

Nem tudom, említettem-e, hogy "A", akivel az ausztrál vízumot intézem, jelenleg szabadságon van Perth-ben, de 20-án Pesten lesz és akkor majd mindent megbeszélünk a vizummal kapcsolatosan. Sőt, ha marad legalább egy hetet, akkor még személyesen is találkozhatunk, ugyanis, ha minden igaz, kb azidőtájt megyek Szentendére, a már-már megszokott diáktáborba, bár idén csak tiszteletbeli diákként.

Beraktam a megfelelő helyre az elmeradt panorámaképet nagynéném keresztúri lakásából, mert édesanyám kíváncsi, fényképen hogy is néz ki az, amit szabad szemel is lehet látni, nameg, persze azért, mert megígértem.

Most Tankcsapda - Egyszerű dal. Ilyen a hangulat. Fél kettő. Lekvároskenyér + fekvőtámasz + alvás. Holnap nap van.

Finom volt a szalámis-tejfölös-csiliszószos-sajtos-olivabogyós rizs. Hú. Máskor vagy egyszerűbbeket főzök, vagy nem írom be a bejegyzésbe.

Ennél többet nem árulhatok el, pá!

Házi dolgok

Végre sikerült a mosás. Jaj, de nehezen vettem rá magam. Aztán sikerült egy teljeskörű, bővített lakástakarítást is összehozni, de nyócast már nem tudtam kivenni biciklikerékből, mert jó volt a társaság a Gekkóban. Annyira jó volt, hogy lehetetlenül sokáig tartott a nap még más helyett is.

Érdekesség most kimarad, pedig volt elég.

Finom volt a töltelékes paprika leve kennyérrel beleaprítva.

Holnap bővebben írok. Ejsze...

Na.

Késő

Mostanában mindig nagyon későre hagyom a blogbejegyezgetést. Az az igazság, hogy terhemre van, merthát ugye, milyen nyugodtan tudnék most aludni, ha nem kellene itt írogassak. Bár az az igazság, hogy nem bánom, hogy ezt csinálom, mert haszomra válik. Tanulok írni, ami sosem baj. Az írás ugyanis nem ott kezdődik, hogy megtanuljuk a betűket, oszt véssük bele a füzetbe, vagy pötyögjük a számítógépbe, hanem ott, hogy, ha valaki olvassa, amit írunk, akkor az nem válik terhére, hanem jól esik neki.
Na, én nem mondom, hogy aki engem olvas, az a rózsaszín felhők magasságában lengedez, de egyezzünk meg annyiban, hogy, mióta ezt a blogot nyúzom, azóta könnyebben megy komoly, összefüggő szövegek megfogalmazása. Azaz, ha akarok valami jót írni, akkor nem kell hozzá olyan sok idő, mint eddig. Valahogy ez olyan, mint a fekvőtámasz. Nem biztos, hogy szebben csinálom minden alkalommal, de ha arra törekszem, akkor sokkal könnyebben megy.
Na, ennyit ma a blogról.

Volt ma biciklialkatrész vissza cserélés "E"-nél, Gekkóban sörözés és egyben szülinapi felköszöntés "K" barátom 29. életévének betöltődése alkalmából. Na, csak megaszontam.
Ezenkívül néztem még "Death at a Funeral" temetést összebarmoló, család előtt leégő komédiát és egy "Mr. Nobody" című érdekes stílusú fenetudjamilyen, jövőben, múltban játszódó puzzle drámát. Mindkettőt ajánlom, érdemes filmek.

Aztán még nagyon jó dolgokra sikerült használni a Gmail csevegőjét s milyen jó, hogy közeledik a Nyári Egyetem. Lassanlassan már kezd hiányozni a Tusványos fíling.

Finom volt a töltelékes paprika.

Képeket megint nem teszek fel a tegnapi túráról, mert fáradt a testemlelkem, úgyhogy talán lesz belőle egy melléklet.

S érdekesség, hogy miért nézik gyereknek azokat az embereket, akik manók, varázslók meg tündérek létéről beszélnek. Aki ugyanezt teszi az angyalokkal, szentlélekkel és menyországgal kapcsolatosan, az nem ugyanott van? Legyünk már őszinték!

Holnap nagymosás és miegymás.

Álmokat mindenkinek.

Na gyorsan

Sietek, mert mindjárt fél kettő s fél hatkor kelés van, hogy idejében tudjunk indulni a Két tó körtúrára.
Sikerült megkapnom a kereket "E"-től, "Z"-től pedig az ülést, úgyhogy a biciklim túrakész.

Érdekes dolog jutott ma eszembe. A Tusványosra kapott fizetést, ami tartalmazza az eddigi szervezőgyűlésekre elfurikázott pénzeket is, összeraktam az eddig megspórolt pénzeimmel és, hát azt tapasztaltam, hogy az egy eléggé jelentős összeg, főleg, ha el tudom adni az autót is. És mi jutott hirtelen eszembe? Na, mi? Hát az, hogy meg kellene kockáztatni azt, hogy egyenesen Ausztráliába menjek a hajón való dolgozódást félretéve. Persze, csak akkor, ha elég rá az eddig meglévő és esetleg a kölcsönkért pénz összege. Írtam is gyorsan levelet "A"-nak Ausztráliába, aki az odautazást, tanulást, lakást intézné, hogy hallám, mit szól, elég lesz-e annyi pénz. Holnap várom a választ, hátha bíztató lesz.

Volt ma még Gekkó s finom volt a húsleves második fele, igaz kissé savanyú volt, ezért inkább a húsokat ettem ki belőle előszeretettel.

Most gyorsan minden jót, me télleg kell pihenjek holnapra, hogy ne fájjon a túrán mindenem.

Ja, s érdekesség, hogy rájöttem, hogy, ha nincs net, akkor a telefonról Bluetoothon keresztül is tudok netezni a laptoppal. Óriási felfedezés, gondoljatok csak bele, főleg, hogy a telefonomon van vagy fél giga ingyen net.

Sziasztok!

Szervezgetősdi

Ma bevittem magammal kilencre a leptopot a Gekkóba, felcsatlakoztam a hálóra, aztán onnan nekifogtam a szervezősdinek. Tusványossal kapcsolatosan megcsináltam a szervező stábom adatlapját, el is küldem, úgyhogy ott minden naprakész, a Nyári Egyetemmel kapcsolatosan pedig átírtam/javítottam a kiírást és a programtervezetet. Azzal is jól haladgatunk. Holnap fel kell hívjam Berecz András mesemondót, hogy beszéljük le a már előzőleg megtárgyalt esi előadását.

Ez egyfelől. Másfelől haladtam a weboldallal is. Új dizájnt kapott.

Lemértem a túrázó biciklimet. Elcsodálkoztam, hogy 15,55 kiló. Azt hittem, nincs több 14-nél. Lecserélem az ülést és az üléscsőt és akkor lehet, hogy 15 alá esik.

Megvolt az esti mozgás is: biciklizés. Este negyed kilenckor indultam Hegyközkovácsiba s fél tízkor már a Gekkóban söröztem s dartsoztam s meccset néztem s vesztettem egy sört, mert a rohadék, hazai Dél-afrikaiak nem tudtak egy gólt rúgni. Valami 25-ös átlagot diktálhattam.

Nagyjából ennyit a napról. Finom volt még a szalmakrumpli estére, de még egy lekvároskenyér elfér.

Érdekesség, hogy volt még valami, de az nem jut eszembe. Majd holnap.

Remélve, hogy holnap is legalább egy ilyen hasznos napom lesz.

Pá!

Térkép, póló, miegymás

Ha a mai napot puszta szavakkal kellene jellemezni: lekváros kenyér, szerelés, teleszkóp, üléscső, térkép, póló, Gekkó, buli.
Ha nem: reggeli után bementem a céghez, felszereltem a tegnap vásárolt csomagtartót és ülést a biciklire és beállítottam a váltót. Elvittem utána a Freestyle-ba teleszkóp szervízre, majd vettem rugós üléscsövet, hogy kényeskedjek. Hazaérve két órán át csináltam a túratérképet digitálisan, ami már csak nyomtatásra, útkijelölésre és összeragasztásra vár.
Aztán finom volt a virsli ebédre, utána "E"-vel csapatpólót választottunk magunknak, majd belecseppentem egy szülinapozós buliba, ahonnan most értem haza.

Becsúszott mára még egy hattalmasan jó film, a: "Invictus". Arról szól, hogy tudta Nelson Mandela megváltoztatni az országában uralkodó ellenszenvet a fehérek és feketék közt a béke és a szeretet eszközével 26 év börtön után. Köttelező film! És egyáltalán nem unalmas. De előtte mindenképp utána eléje olvasni!

Itthon a szokásos, majd alusz, mert ráfér. Holnap "Sz"-nek intézek valami diplomakivevős dolgot s azt összekötöm még ezzel-azzal, mint kellemessel a hasznost.
S a verseny utáni napra is megvan már a pOgram, úgyhogy jó a kedv, ugye :)

Na, üdv is,
-P.

Vásárol, egyedül.

Kaját és tisztálkozáshoz szükséges szereket. De drága minden. Vagy a pénz ér keveset.
Lényeg, hogy felpakoltam kajából egy időre.
Amolyan pihengetős nap volt a mai. Két filmet tudhatok magam mögött: "Edge of Darkness" és "Lovely Bones". Minőségileg egy kategóriába sorolnám, viszont az első akció, utóbbi pedig egy érdekes dráma. Az angol felirat továbbra is maradt, merthát "Jó pap holtig él tanul", ugye.

Lázasan várom, hogy hívjanak fel már valahonnan idegenből és mondják, hogy Péter, gyere, csak rád vártunk. Kíváncsi vagyok, hogy alakul. Minden esetre ma felbújtam Ciprust az interneten. Szimpatikus. Folyamin azért mégis szívesebben dolgoznék, még, ha nehezebb, akkor is. Több a kaland, gondolom.

Bevásárlás után a "Lovely Bones" háromnegyedénél kipróbáltam egy nem is akármilyen Gekkóbulit, ugye ;), s éppen most, háromkor értem haza és befejeztem a filmet.

Finom volt az esti virsli Camembert sajttal és Bunica mustárral.
Lehet, hogy holnap lesz valami biciklizős téma, de egyelőre semmi. Majd kialakul.
Ha nem gurulunk, a holnapi nap talán az ócskapiacé, rövidfilm fesztiválé, Gekkóé és a pihenésé lesz.

Pihenjenek jól mások is!
Üdv.

Sex on the Beach

Most itam meg. Egész jó, csak kell tudni kifizetni... Elbeszélgettünk közben "T"-vel, hogy milyen jó is utazgatni, meg repülni; bennem is felfrssültek az emlékek és mégjobban megkívántam az elutazást. Már csak kedd, szerda, csütörtök és vizsga. A többi kialakul, de legalább már van, mit várjak.

A nap zenéje egy Tom Jones feldolgozás: Prince-től a Kiss. Gekkóba menés előtt pont jó kedvhozó.

Végre rávettem magam és főztem egy finom borsólevest. Nem gondoltam volna, hogy így eltalálom, de én már csak ilyen vagyok: minél többször csinálok valamit, annál nagyképűbb leszek ;)

Szakmai téren megtanultam három tételt a 15-ből. Ha ezeket kapom, simán jó osztályzatot érek el. Holnap átveszek még ötöt s így tovább.

Volt ma még egy múlt heti elszámolás a diszpécserrel és egy ruhavásárlás. Azaz, több ruha vásárlása. A szép inget ma este ki is próbáltam, de egy nő se ráncigálta le rólam... ez csakis azt jelentheti, hogy vagy nem vettek észre, vagy nagyon elszántan tartóztatták magukat :D

Érdekesség, hogy milyen jól meg lehet szédülni egy kis alkoholtól, ha csak borsólevest eszik előtte Peti az ember s azt is négy órával korábban. De milyen jól esik utána a lekváros kenyér tejjel :)

Jaaaj, s volt ma még Avatar. Végre lejött 1080-as hádében és megnéztem. Kellemesen csalódtam benne. Mindenkitől csak azt hallom, hogy ilyen, meg olyan kommersz, meghogy elcsépelt amerikai történet s ami jó benne, az csak a sok vizuális effekt. Hát nem osztom ezt a nézetet. A vége sejthető a filmnek és vannak benne óvodásoknak való jelenetek, de mondanivalója is van... és elég aktuális. Érdemes megnézni mindenképp.

Mostmár csak a fekvőtámaszok fele s irány az ágy (másik felét elővigyázatosan ma este, indulás előtt lenyomtam).

Tehát: mindenhol jó, de a legjobb úton :D
Bon voyage!

Kerek nap

Olyan szépen alakult, mintha ki lett volna számolva. A reggelt kedvenc kajámmal, a kakaóba aprított kenyérrel kezdtem és utána rátaláltam az egész napot zeneileg meghatározó dalra. Azért határozta meg olyan könnyen a napomat, mert van benne öt másik, így azokat is végigcsámcsoghattam külön-külön. Nagyon szórakoztató időtöltés, ajánlom mindenkinek. Maghallgatásuk után, persze mindegyiket elgitároztam szépen, sorban.

S jön is egy érdekesség máris. Énszerintem egy dalt meg lehet tanulni szeretni. Nem minden dal marad meg az emberben első hallásra s még annál is kevesebb az, ami szimpatikus. Viszont, ha egy szép, igényes zenét többször meghallgatunk, rájövünk, hogy igen, ez tényleg szép és máris kezd hiányozni, ha nem halljuk.
Hogy miről beszélek, alátámasztom egy példával is. Ha kíváncsiak vagytok, hogy működik a dolog, kövessétek az útmutatót:
Tehát előszöris hallgassátok meg ezt a dalt. Itt a szövege, jó, ha olvassátok is közben. Csak akor megyünk tovább, ha meghallgattátok. Na, most jőjjön ugyanaz, megint. Na, ha ez is meghallgattatott, akkor következzék a következő egymás után kétszer, s itt már lehet hanyagolni a szöveget. Ha ez is lejárt, hallgassátok meg két perc múlva megint. Ugye, hogy a kissé összevissza kuszaságból kialakult az a dallam, ami valamit megmozdít.
Na, ennyit a művészetről.

Finom volt a rizses lecsó és az esti, koktélalapozó tojásrántotta, na, de ne szaladjunk annyira előre.

Volt ma nagy tanulás. A szakmai ismereteket tartalmazó könyvnek majdnem a felét sikerült elolvasnom egyszuszra kint az erkélyen. Ha ezt meg tudom ismételni még négyszer, szuper eredményt érhetek el a hetedikei vizsgán.
Internetezgetve megtudtam még azt, hogy az amerikai nagykövetségen igényelhető, hajókázós vízum (a C1/D típusú) itthon is 131 dollár + 11 dollár valami PIN kód hozzá, de a lényeg még az, hogy elméletileg, ha a papirok rendben vannak, egy nap alatt kész van. Ez jó hír. Csak már legyen a kezemben a szerződés, amivel mehetek.

Estére nekiálltam autót mosni a villanyoszlop fényében. Majd holnap reggel meglátom, mi lett az eredmény.
Utána a tegnap már emlegetett aktivity-s találkozón vettem részt, ami végül a Gekkóben volt. Tiszta jóra sikeredett, könnyesre röhögtük magunkat, bár csak három órát töltöttem ott. Lecsúszott egy Long Island koktél is egykettőre húsz lejért. Eddig ez volt a legjobb.
Hazafele átszaladt az orrom előtt egy fekete macska, de éppenhogy majdnem elütötte egy autó s akkor ijedtében visszarohant. Akkor most ez szerencse, vagy nem? Neki biztos az...

Most készülgetni kellene a hétvégére. Sátor, gitár bicikli satöbbi.

Mindenkinek jó majálist. :D
Pápá!

Whisky

Koncentráltam reggel, hogy jobb lábbal ébredjek. Sikerült. Jó, mozgalmas napom lett. Reggeliztem és, amit kezdtem igazából ébredezni, mondja "M", hogy nagy nap ígérkezik mára és csak egy futár van, úgyhogy ő megy is, mert be kell álljon. Na, mondom, akkor szépen alakul a hét, mert a hétfő is elég forgalmas nap volt. Eltelik fél óra s már én is bicikikliztem, mert két futár sem bírta a rendeléseket. Kivittem vagy hetet, aztán lenyugodtak a kliensek, így éppen volt időm hazajönni, ebédelni s irány Debrecen.

Ott meglepetés fogadott, ugyanis eljött "N", a főnök Budapestről az utolsó szakmai óránkra és tájékoztatott, hogy kb mire számítsunk. Végül kiderült, hogy mégis lesz angol vizsga hetedikén, tehát semmi gond, csak úgy néz ki, hogy állásinterjú nem lesz egybekötve a vizsgával. Ez azt jelenti, hogy levizsgázom, kapok egy minősítést, aztán felírnak egy listára s amint lehet, kiküldenek dolgozni. Kíváncsi vagyok - sikeres vizsga esetén - mennyi időbe telik, míg állást kapok.
Könnyes búcsút vettünk tehát "Ta"-től, aki a szakmai képzést tartotta nekünk; elég valószínű, hogy többet nem látjuk. Mi az évfolyamtársakkal még találkozunk angol órán, vagy, ha nem, akkor vizsgán.

Debrecenből jövet már el is terveztem az estémet: vacsora, aztán bemegyek a Gekkóba s whisky estet tartok. Ez így is történt: ettem az "At" által kínált pityókatokányból, aztán követtem a programot. Fél tizenegykor már a Gekkóban kortyoltam a Chivas Regal-t három jégkockával. Ez, a vodkával ellentétben finom. Talákoztam "T"-vel, akit már olyan régóta nem láttam (4 hónap), hogy azt sem tudtam róla, hogy készül hajóra fotósnak. Na, meg is találtuk a közös hangot egy négyfős asztaltársaság keretében, így legurult egy Jack Daniel's is. Az is három jéggel, az is finom volt. Annak örömére, hogy már a whiskyket is van, hova tegyem az agyamban, elfogadtam "T" meghívását és az asztaltársasággal együt elvonultunk hozzá egy jót vacsorázni.
Itt meg is jegyszem, hogy finom volt a rizs szószos őrölthússal. Aztán a banda lassanként lemorzsolódott, de mi még osztottuk a dolgokat addig, míg arra nem ébredtem, hogy süt a nap s haza is kéne menni. De akkor már aludtam vagy három órát...

Egyáltalán nem bántam meg, hogy jobb lábbal ébredtem.

Érdekesség, hogy hallottam Debrecen fele menet egy dalt a rádióban és mindenképp le akartam jegyezni az együttes nevét valahova, de siettem, meg egy másik jó szám jött egyből utána, azt pedig mindenképp énekelni kellett, ígyhát nem írtam le sehova a banda nevét. El is felejtettem, természetesen. Sokat gondolkoztam később rajta, hogy valahogy tudjam megtalálni a YouTube-n, de hiába. Erre, mikor felkelek, egyből beugrik, hogy: Spooky. De sajnos a keresett dalt nem találtam meg tőlük. Érdekes. Ha megvan, egyből felrakom a linket.

Ti is majd koncentráljatok s jobb lábbal szálljatok le az ágyról!

Minden jót!