A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gitár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gitár. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 6., péntek

Zenélős

Ma este elvittem a gitárt a Gekkóba, "Sz" pedig hozta a szintetizátort, de többnyire magunknak zenéltünk és azt is csak akkor, mikor kedvünk tartotta. Ez amolyan "próbáljuk ki, milyen" tipusú zenélés volt. Majd, ha adódik alkalom és igényeltetik zene, akkor lehet, megpróbáljuk újra. Talán majd a Nyári Egyetemen.

Találkoztam "T"-vel. Ezt mindenképp beírom ide.

Megjött "L" barátom Kolozsvárról biciklivel. 4 és fél óra alatt ideért. Nagyon jól nyomta. Most alszik. Fáradt. Elhiszem.

Másik dolog, hogy végre eljutottunk oda a céggel, hogy egyik kliens majdnem 200 Eurora rendelt tőlünk a múlt hónapban és, mivel mindig hónap végén fizet, szegény kicsit hanyat esett az összeg láttán, úgyhogy holnap megyek vele egyet tárgyalni, haddlám, milyen kedvezményben részesítsük. Valószínűleg kap 10%-ot, oszt annyi.

Érdekesség, hogy néha arra gondolok, milyen azoknak az embereknek - vagy asszonyoknak -, akik mindenképp meg akarnak tudni rólam valamit és nem tudják, hogy van blogom. Felkutatnak fészbúkon, hájfájvon, nézik az ismerőseimet s sokmident mégsem tudnak meg. S, mikor megtudják, hogy van egy olyan blogom, amin annyi infó van rólam, hogy olvasgathatják folyamatosan két napig kedvükre, akkor kinyílt egy világ. Az enyém.
Érdekes. Vannak, akiknek én is szívesen olvasgatnám az életét.

Nem tudom, említettem-e, hogy "A", akivel az ausztrál vízumot intézem, jelenleg szabadságon van Perth-ben, de 20-án Pesten lesz és akkor majd mindent megbeszélünk a vizummal kapcsolatosan. Sőt, ha marad legalább egy hetet, akkor még személyesen is találkozhatunk, ugyanis, ha minden igaz, kb azidőtájt megyek Szentendére, a már-már megszokott diáktáborba, bár idén csak tiszteletbeli diákként.

Beraktam a megfelelő helyre az elmeradt panorámaképet nagynéném keresztúri lakásából, mert édesanyám kíváncsi, fényképen hogy is néz ki az, amit szabad szemel is lehet látni, nameg, persze azért, mert megígértem.

Most Tankcsapda - Egyszerű dal. Ilyen a hangulat. Fél kettő. Lekvároskenyér + fekvőtámasz + alvás. Holnap nap van.

Finom volt a szalámis-tejfölös-csiliszószos-sajtos-olivabogyós rizs. Hú. Máskor vagy egyszerűbbeket főzök, vagy nem írom be a bejegyzésbe.

Ennél többet nem árulhatok el, pá!

2010. augusztus 4., szerda

Ami a tegnapról kimaradt...

...az az, hogy megint híres lettem. Benne vagyok a Bihari Naplóban. Parancsoljatok:

A másik dolog pedig, hogy megkaptam a Tusványoson készült csoportképeket. Először is az én két csapatomról, a mindenesekről és az infosokról készült csoportkép:

Másodszor pedig a majdnem össz-szervezői csoportkép:

Ma végre megjavítottam a beteg biciklit, egy kegyetlenül szar DHS-t (igaz, abból másmilyen nincs is).

Ezen kívül aludtam egy jót délután, hogy elűzzem az éjjel felhalmozódott fáradtságot, aztán gitározás volt a téma.

Érdekesség az újságcikk.

Finom volt a Pizza, amit ma délután rendeltünk "M"-mel. Kiszagoltunk egy olyan helyet, ahol három pizza után adnak egyet ingyen. Rendeltünk is három + egyet, így megvan a holnapi ebédem is.

Egész nap csak ittam, és mégis szomjas vagyok. Eléggé lehetetlen volt az időjárás ezen a nyáron. Hol esett az eső és fos idő volt, hol olyan meleg volt, hogy fulladtunk meg, mint pl most.
Téényleg! Van Tusványosról egy bax Tusnad ásványvizem, Fel is hozom gyorsan az autóból.

Holnap változatos nap lesz: jön "L" barátom Kolozsvárról biciklivel s itt hál vagy két napot pihenésképp, aztán meg lesz holnap még gitározás a Gekkóban, ha minden igaz s hasonló dolgok. Egyelőre ennyi.

Pá!

2010. július 15., csütörtök

Villanyszerelés

Végre sikerült rendbehozni Seatot. Minden kész rajta, már csak a rozsdát kellene eltüntetni róla. Így, Tusványos előtt tiszta jó, hogy rendbe van téve, mert bizony, ott lesz használva eleget.

A mai nap a villanyszerelésen kívül nemigen volt mozgalmas. Estefele még elnéztem a Gekkóba, de majdnem egyedül kellett megigyam a sört, olyan kevesen voltak.

Érdekesség, hogy az autóvillanyszerelők, az autószerelők, az autókárpitosok és egyáltalán minenféle autóval foglalkozó emberkék stílisa valamilyen szinten megegyezik. Könnyen fel lehet figyelni rá.

Finom volt a tegnapi.

Ennyit a máról dióhéjban.

Feksz.

2010. július 13., kedd

Francois Villon

Nem is tudtam, hogy azt a hatalmas életművet, amit hátrahagyott, mindössze 31 év alatt hozta létre. Hobó - a tegnapi bejegyzésben feltüntetett - zenéje folytán jutottam el oda, hogy Villon életét tanulmányozzam a Wikipedián. Érdekes dolgok vannak ott róla. Én azt mondanám, a művészlelkű hobók elődje.

Volt ma Fixiszerelés végre. Megcsináltam az első kereket (eddig nem tudtam vele foglalkozni, mert "K"-nál volt, aki nem volt otthon két hétig):
Határozottan jobb lett, mint, amileyn volt :D
Sok tökéletlenkedéssel, de sikerült kiválasztani a hátsó kerékhez megfelelő küllőket, így holnapra az is elkészül, csak még le kell őket fessem.

Finom lett a már-már hagyományos kukoricás-borsós-csirkepárizsis-kecsapos-tejfölös makaróni is. Ennyire:
(benne látható a kétésfél Euros kanál...)

Érdekesség, hogy néha van úgy, hogy a dolgok annyira nem tudnak meghatni, csak úgy elsiklom minden kis szirszar felett. Nem is rossz. Meg kéne tartsam ezt a jó szokásomat.

Most megint fekvés, mert holnap kilenckor jelenésem van az autóvillanyszerelőnél.

Páp!

2010. június 13., vasárnap

A meleg...

..., ami egész nap végigkísért. Mostanában annyira meleg van, mint amennyire ezelőtt esős volt az idő. Kegyetlen. 35 fok nappal, este pedig 24. Lezuhanyoztam négy órával ezelőtt, de most megint csinálhatom újra. Nem lehet így lefeküdni, elkap a hányinger.

Megvolt ma a ballagtatás itt-ott egy csomó embert felköszöntöttem, azaz, pontosabban: sok sikert kívántam legtöbbjüknek.
Utána haza, kis kaja és irány az IronMan starthelye. Mindenféle ismerősök oda voltak gyűlve és szurkoltak a többi ismerősnek. Szurkolás közben elléptem egyet kosarazni a 35 fokos tűző napsütésben. Lejátszottunk öt szettet, amiből csak egyet vesztettünk a helyszínen verbuválódott 2 vagy 3 fős csapatommal.
A végére már alig tudtam szuszogni. Otthon nem szoktam ilyen melegben kosarazni anno. Ezt is meg kell szokni külön.

Volt még gitározás és filmezés is: Getting Postal. Nagyon jó film: egy képzelt, misztikus középkorban játszódik, ahol a posta versenyzik egy "modern" üzenettovábbító eszközzel. Nagyon jó kis kaland-komédia. Jók a színészek és nagyrészét Budapesten forgatták.

Finom volt a virsli vacsorára.

Ennyit a máról. Érdekesség, hogy ebben az évben először történik, hogy nyugisan ülök a gép előtt, írom a bejegyzést és folyik rólam az izzadság. Szép kis este lesz.

Puszipá! S a ballagottaknak soksok sikertet!

2010. június 12., szombat

Ésakkor ölemben a géppel

Tegnapelőtt este óta itt vannak "M"-nek a szülei és azóta, ha használom a laptopot, az a szobából történik, akárcsak most.

Megvolt a nehéz nap is. Valahogy megérezték a kliensek, hogy csak két futár van - "L" meg én -, (diszpécserünk pedig nincs - ma -, így a telefonokra is "L" válaszol menet közben, nagy nehezen) és annyit rendeltek, hogy a héten egyik nap sem ennyire sokat. Tehát volt, mit hajtsunk. "L" például ma megkereste a 30 Eurot, igaz, meg is dolgozott érte.
Én éppen annyit kerestem, hogy vettem belőle egy új 8-as rendszerű KCM láncot a futárbringára, egy fehér festéksprayt és öt gombóc fagyit. Ezzel el is fogyott a kereset.

Kicsit leégett az oldalam, mert muszáj volt majóba menjek, annyira forróság volt ma. 34 fok. De elmúlt szerencsére s most, éjjel háromnegyed egykor már csak 24 van.

Futárkodás közbeni pihenéskor még volt annyi időm, hogy szétszedtem a Fixi első kerekét, hogy jól tisztítsam meg minden egyes darabkáját és utána fessem le fehérre. A felni és a küllők fehérek lesznek, az agy pedig fekete. Wááárom már, hogy kész legyen, de nem szabad elsietni, mert azzal elszarhatom az egészet.
Before:

After:


Finom volt a virsli.

Érdekesség, hogy olyan meleg van, hogy, ha fürdés befejeztével kimosom magam után a kádat, attól megint megizzadok és zuhanyozhatok le. Azért zuhany, merthogy utána alig kell kimosni a kádat...

Volt ma még sok érdekesség, de azok aprók ahhoz, hogy nagyon kitérjek rájuk: pl lezártam a Tusványos mindenes és infó sátras jelentkezési listát, gitároltam, hetet elszámoltam, "At" levágta a hajamat, amit ezúton is köszönök neki, jeges teát ittam ésatöbbi.

Holnap ballagások; aktív délelőtt lesz... s talán délután is.

Joccakát mindenekinekh!

2010. június 4., péntek

Újra régi ötlet

Gondolkodtam, hogy kellene kezdjek valamit magammal addig is, míg itthon ülök. Kicsit rossz ez a helyzet, hogy így vegetálok, míg nem hívnak valahova dolgozni, de eszembe jutott, addig is mivel foglalhatnám le magam, hogy legyen mit csináljak s pénz is jőjjön belőle. Előszedtem régi ötletemet: készítek egy weboldalt, amire felrakom az amúgyis halomban álló bicikli alkatrészeimet. Ezt már régebben megvalósítottam, de aztán abbamaradt. Na, most újra nekiálltam. Eljutottam addig, hogy megvan a webodal irányelve: egyszerű lesz. Semmi adatbázis, semmi http-s cifraság. Csak az oldal, egykét link s az eladó cuccaim. Ennyi. Már lefoglaltam egy tárhelyet, holnap kell kapjak visszajelzést, hogy megkapom-e, van egy domainnév is: www.bringa.co.cc
Ez volt a mai napi hasznos tevákenység. Meglátom, holnap mire jutok.

Biciklis megbeszélés a Morénában. "G"-ék mennek kajakozni Magyarországra. Eljátszadoztam a gondolattal, hogy dejó is lenne velük menni, dehát két okból nem jön össze: 1. pont akkor van Tusványos és 2. remélem addig már valahol messze dolgozni fogok.

Kaptam kicsengetési meghívót: "E"-től. Kitaláltam az ajándékot is öt perc alatt.

Most hétvégén Nagy Bihar megmászása biciklivel. Szombaton reggel fél hétkor indulunk.
A biciklizésről jut eszembe, nem írtam le a Tour de Túr-os adataimat. Hát itt vannak:

táv: 61 km
max sebesség: 40,9 km/h
átlag sebesség: 21,1
aktív megtett idő: 2:53 (ebből 9 percet álltam, mert az összidő 3 óra 2 perc)

Dejó, most már lenullázhatom a kilométerórát.
S folytassam a biciklivel: Morénából hazafelé elszakadt a láncom. Azt mondják az okosok, az a baja, hogy többször szét volt szedve, így a sok kis lánc nit némelyikén letörött az a kis vállacska, ami bent tartja azt a két lánclemez közt. Ezért kell vegyek egy új láncot. Sajna. Azt is holnap. S a gumikat megint vissza kell cseréljem Trilobitről High Rollerre. Minden hétvégén gumicsere... lassan már maguktól átmásznak.

Volt ma egy film is még délelőtt: Unthinkable. Tiszta izgalmas volt: egy muzulmán amerikai bombaspecialista terrorista elhelyez amerika három nagy városában három atombombát és feladja magát a rendőrségnek, akik agyonkínvallatják, de nem árulja el, hogy vannak a nemsokára felrobbanó bombák, hanem azt kéri az államelnöktől, hogy vonja ki az amerikai haderőt Irakból. Tovább nem mondom, nagyon érdekes a vége s tele van jó színészekkel.

Van két weboldal, amelyeken elég olcsó, jó minőségű biciklialkatrészek vannak: a chainreactioncycles és a bike-components. Egyik angol, másik német. Érdemes lenne tőlük rendelni, ha többünknek kellene alkatrész, mert úgy olcsón kijön a szállítás, az alkatrészek árán pedig az itthoniakhoz képest csomót spórolunk. S kicsit felháborítón, hogy két ilyen magas életszínvonalú országban olcsóbbak az alkatrészek, mint az ilyen csóró Romániában. Ott az emberek a nagy fizetésükkel bagóért tudnak vásárolni. Na megálljatok csak!

Egyébként finom volt a sonkás-kukoricás-borsós-sajtos makaróni. S jaaaaaaaaaaaaj, most jut eszembe, hogy nem tettem rá tejfölt s már mind megettem. Mind a két felét. Hát úgy még milyen finom lett volna. Na mindegy, majd következőleg.

S akkor egy ilyen változatos nap után aludjatok szép álmokat Fly Me to the Moon-nal. Ezúttal Nat King Cole hangjával.

Szép álmokat!

2010. június 1., kedd

Ma se sokminden

Talán a gitáron volt a legnagyobb hangsúly s azon belül is Mama Cass Elliott - Dream a Little Dream című dalán. Nem hinnétek, hogy nem is olyan egyszerű elgitározni.

Másrészről nemsok minden. Finom volt a töltelékes káposzta utolsó része, aztán belebolondultam egy kis flash játékba: Little Stars for Little Wars. Muszáj volt végigvinnem, nem bírtam feladni. Röpke három óra alatt sikerült is megcsinálnom mind a 27 szintet.

Nem bírtam végignéznia Where the Wild Things Are című filmet. Már másodszor estem neki, de valahogy ez nem az a film. Talán harmadszorra.

Nagyon szar, esős nap volt ma. Szomorú, hogy már június van és még alig volt jó idő. Globális felmelegedés... hah! Csak szegény futárokat sajnálom.

Érdekesség, hogy szeretek összehasonlítani két, vagy több különböző helyről érkező információt. Pl: történelem órán tanult eseményeket a néhai helyszínen kutatgatni (várrom, harcmező stb), aztán meg egy történelmi regényben utána olvasni. Valójában ez a legjobb módszer arra, hogy tartósan az eszembe véssem. Ezek szerint szeretem eszembe vésni a dolgokat...

Holnap teszek mindenképp valami hasznosat.
Ja, s a hasznosról jut eszembe, hogy fekvőtámasz-elmaradásomat 450-re csökkentettem. Lassan utolérem magam.

Pá!

2010. május 31., hétfő

Semmittevős

Az voltam ma. Felkeltem délután fél kettő fele, merthát ma vasárnap, ugye. Aztán néha kaja, néha film, néha gitár, net, zene, honfoglaló, mittomén, de semmi komoly.
A film a "Metropia" volt. Egy érdekes film, ami a "Nyócker" animációs technológiájával készült és egy évtizedbeli távolságból mutatja be Európa fiktív, kommunista jövőét. Érdekes a történet is.

Este letöltöttem a Google Earth-öt, így a mai érdekesség, hogy én most éppen az északi szélesség 47°03'52.57 és keleti hosszúság 21°55'00.20 fokáról írom a mai bejegyzést. Most, hogy ezt feltöltöm a világhálóra, máris félhetek, hogy, ha valami összeesküvés-ellenes bűnt követek el, egyik este ámerikából beeresztenek ide egy kishatású bombát, s akkor aztán megérte blogot írni...

Megtudtam még ma azt is, hogy egy pár Shimano Yumeya márkájú hátsóváltó karbon görgőlapka 200 lejbe kerül (a Yumeya tartalmazza a Shimano XTR kiegészítő alkatrészeit). És még rájöttem arra is, hogy, ha Amerikába születtem volna, mennyivel olcsóbban tudnék összerakni egy biciklit az itteni árakhoz képest. Hát nem pofátlanság?

Finom volt a töltelékes káposzta. Még tart az otthoni elemózsia.

A mai nap zenéje: La Vie an Rose, ebben az esetben Louis Armstrong előadásában.

Üdvözlet.

2010. május 28., péntek

Tettvett

Beadtam a fékbetéteket. Azt mondták, lehet, kész lesz holnapra. Ha nem, akkor gondolkozhatom más lehetőségen, ugyanis szombaton verseny van. Voltam a Morénában, megbeszéltük, hogy szombaton hajnali ötkor intulunk Szatmárra, a kilenckor kezdődő Tour de Túr-ra. Így lazán odaérünk s még lesz időnk melegíteni is.

A féken kívül nagyjából helyreraktam a biciklit. Már csak a fáltóbowdeneket kell megolajozzam és átcseréljem a Maxxis High Roller külsőket Rubena Trilobitra, ugyanis többnyire jó minőségű (nem sáros) utakon fogunk közlekedni. Vékonyabbak jóval, így könnyebb tekerni velük.

Végre sikerült fejben (s többnyire szájban is) összerakni a dallamot az akkordokkal a Jesus Christ Superstar "Gethsemane" című számából. Óriási dal. Azt mondják az okosok, a zenetörténet minden idejének egyik legnehezebbb dala.

Ma még elszámoltam a diszpécserrel a múlt hetet és megnéztem a "The Maiden Heist" című filmet. Hattalmas film. Három öreg biztonságiőr eltervezi, hogy ellopják a három, számukra legkedvesebb művet a már 30 éve tartó kiállításról, mert azt el akarják költöztetni Amerikából Dániába a tulajdonosok; ők pedig már olyannyira megszokták kedvenc műalkotásaikat, hogy nem tudnának nélkülük élni. Főszerepben Christopher Walken és Morgan Freeman. Hihetetlen, hogy mekkora színészek. Mindenképp meg kell nézni a filmt.

Ciprusi, vagy hajókázós munkahelyről annyit lehet tudni, hogy válaszoltak a levelemre és aszonták dióhéjjban kb, hogy intézkednek, de várni köll. Hát várok, várok, de azé' jó lenne már világgá menni.

Finom volt a csirkecomb krumplipürével. Ebédre is, vacsorára is. Betartottam a gyümölcsreggelit. Naggyon jó.

Érdekesség, hogy mennyire modernizálódunk. Nem csak hülyeségben, hanem technikai fejlettségben is. Már nem tudják a nagy olajvállalatok visszatartani az elektromos autú forgalomba hozatalát. Régebb még megtehették, hogy visszavonatták és bezúzatták az összes gyárilag kiadott elektromos autót, de ma már nem tehetik meg. Annyira nagyot fejlődött azóta a technológia, hogy egyesek már otthon képesek átalakítani az autójukat elektromossá. Nem lehet tovább halogatni, a közeeli jövőben már eletromos autókkal fogunk cirkálni (ha addig nem öljük szét egymást). Ma egy átlagos elektromos autó, ami nemsokára forgalomba kerül hozzávetőlegesen 2 Eurot "fogyaszt" száz km-en, 120 km/h-val megy, 5 óra alatt feltöltődik, egy töltéssel 250 km-t tesz meg, ugyanúgy néz ki mint a többi autó, csak nincs kipufogócsöve és nem szennyezi a környezetet. Figyelem, ez az eddigi átlagos elektromos autó. De vannak már olyanok, amik 240-nel száguldanak, 600 km a hatótávolságuk és másfél óra alatt feltöltődnek. Mi lesz két év múlva?

Álmodozzatok ti is szépeket.
Viszlát!

2010. május 20., csütörtök

Újra túra

Elhatároztam, hogy megyek a Kézdi Maratonra. "E" barátommal és barátnőjével megyünk haza, épp befér az autóba a két bicikli és mi. Közben dejó, hogy még édesanyámat is meg tudom látogatni. Holnap gyorsan kell foglaljak egy szállást Kézdin 18 lejért, hátha még van és akkor reggel pihenten tudom kezdeni a versenyt. Ez most csak 74,3 kilométer lesz, úgyhogy elejétől fogva nyomom, ahogy bírom, hátha valami tolerálható helyezést érek el, nameg, ha minden igez és felvesznek dolgozni, amúgy se fogom egy ideig a lábamat biciklizésre használni, úgyhogy egy kis sérülés belefér.
Ez lesz a hétvégén, de már pénteken délben indulunk.

Futottam ma végre egyet és jajde milyen nagy meglepetés volt, hogy másfél hónap kihagyás után is egyből rekordot döntöttem. Egy jó fél perccel megelőztem magam. Tiszta vagány. Kíváncsi vagyok a holnapi napra.

Volt még ma két Popper és két film. Az egyik a "Cargo", egy német sci-fi, ami egy érdekes történetet taglal: mi lesz, ha tönkretesszük a földet, egy másik bolygóra költözünk s aztán az is tönkre megy...
A másik film a csillagos egekig dícsért: "New Moon", amit alig bírtam végignézni. Olyan lassan folyik a cselekmény, hogy néha már jött, hogy belefuttassak, mert azt nem lehetett bírni idegekkel. S még nem is volt nagy durranás. Valahogy olyasmi volt, mintha zen buddhistáknak, meg persze nőknek rendezték volna. Akár a "The New World".
S el ne felejtsem, hogy megnéztem még egy negyven perces természetfilmet, az "Under the Sea"-t, amiben Jim Carrey volt a narrátor. Egész jóra sikeredett, a filmezés és azok a képek nagyon jól sikerültek, főleg 1080-as HD-ban. Érdemes megnézni.

Finom volt a sonkás makaróni másik fele.

Holnap remélem kisüt a nap és akkor a kedvem is megjön, hogy az I. B.-n tökrement első fékem valahogy restauráljam, mer az azér' jó jönne Kézdin is.

Nagyon jó ezt a számot gitározni, csak nehéz elkapni a ritmust. A végére már elég jól kezdett összejönni. S még hangulatot is csinál, dejó!

Érdekesség, hogy olyannyira lehűlt az idő, hogy szaladás után, miközben a nyújtó gyakorlatokat csináltam a szobában, szabályszerűen gőzölögtem, mint egy fővő húsleves. Najó, majnem...

S akkor szépélyt mindenkinek, főleg nektekh!

2010. május 18., kedd

Continuing

Javarészt a tegnapi, csak délutántól és több zenével. A minősítés maradt, sőt!

Nade azelőtt:
Reggelire lenyomtam egy kiló almát, hogy egészségesedjek. Jól esett, de még éhesebbbnek éreztem magam. A gyomromnak mindenképp jót tett, mert nem volt, mit emésszen rajta. Holnap is alma lesz a reggeli, aztán vásárolok még gyümölcsöt, mert megéri.

Nagytakarítás délelőtt: számítógépasztal lerámolása, lakás takarítás, ágy körüli dolgok elrendezése.

Ha péntekig nem hívnak sehova dolgozni, megint felveszem a kapcsolatot hajópincérékkel, hogy unom itthon, úgyhogy intézkedjenek csak gyorsan!

Finom volt a tegnapi húsleves és jó film volt a "Kick Ass" és a "Fantastic Mr. Fox" animáció is. Érdemes mindkettőt megtekinteni. Jó filmek a kategóriájukban.

Megintcsak száraz tényeket tárok elétek a napból, merthogy semmiféle múzsa nem köröz a fejem fölöt s homlokon sem csókol. Ez van. Majd máskor.

Egy rövid érdekességre azért még tellik: kedvenc ételem a kakaóba aprított kenyér. De kétharmad liter legyen és 66 kenyérdarabka ússzon benne!

Mindenkinek jó étvágyat és egészségünkre!

2010. május 17., hétfő

"T" nap

"T"-vel vásárolós, főzős, gitározós, filmnézős, ebédelős, vacsorázós nap déltől estig. S milyen jó volt.

Ezen és az esőn kívül más nemigen történt ma.
Finom volt a húsleves és a gombamártásos csirkemell s, ha mined igaz, holnap is az lesz.
Ha nevetni akartok, itt van ez.

Érdekesség, hogy az 1080-as HD tévé más. Mindenképp ki kell próbálni.

A mai ilyen rövid lett.
Viszlát!

2010. május 13., csütörtök

Térkép

A nap nagy rész ez töltötte ki. Köszönhetően "M"-nek, kinyomtatódott a 35-(tér)képből 26, holnap meglesz a maradék 9. Ami kész lett (26), hazahoztam és kijelöltem rajta az útvonalat. De, hát persze, hogy nem sikerült jól a nyomtatás és a képek két széléről 4-4 cm le lett vágva. Tehát legalább hat oldalt pluszba kell nyomtatni, hogy kiegészítsem a hiányt. Vagyis a holnap kinyomtatandó térképkezdemények száma máris 15-re duzzadt. Kijelölés után még össze kell ragasztani a kijelölt útvonalrészleteket, hogy tényleg térkép kinézete legyen és oly módon kell összehajtogassam, hogy menet közben is tudjam majd praktikusan használni, de, hogy azt hogy valósítom meg, a holnapi nap kérdése.
Készen lett a teleszkópom, jobb, mint újkorában, felraktam a rugós üléscsövet, az is tiszta jól aktivál. Meglesz ez a túra jól, a lábam is úgy akarja.

Nem volt papírintézgetés, mert a posta egyet mond, mást csinál. Talán majd holnap.
Volt viszont egy film, ami elég jól lekötött: "It's Comlicated". Egy könnyű kis történet érdekes véggel.

Érdekesség, hogy nagyon türelmes tudok lenni. Ezt most az vegye magára, akit érint, de az gyorsan! :D
De komolyan.

Finom volt a sült csirkemell krumplipürével.

Ma se vagyok művészi hangulatomban, úgyhogy ez a mai blogbejegyzés is csak ilyenre sikeredett. Bár meg kell jegyeznem, ma is - mint általában minden nap - jót gitároztam. S megtudtam, hogy Jimi Hendrixnek Eric Clapton volt egyik pédaképe és úrja rácsodálkoztam, hogy ahhoz képest, hogy 27 évesen halt meg, elég sokra vitte. Van még két évem, hogy felmutassak valamit, ha nem akarok lemaradni...

Pápá!

2010. április 28., szerda

Álmos nap

Hála a reggeli éjjeli három órás alvásnak, megint korán fekszem. Ez azért is jó, mert holnap sok a dolgom: mielőtt elmennék debrecenbe (16:30), össze kellene csapni a műhelyben hét biciklit, ugyanis elkezdődött a biciklibérlési szezon és máris kölcsönöztek csomót hétvégére.

Ma vizuális élmény- és adatbevitel témája volt itthon nálam: az "Up in the Air"-rel kezdődött, ami egy nagyon jó film, a "Daybreakers"-szel folytatódott, amiről az előbbit nem mondhatom el, viszont jó volt a kerettörténete; befelyezésül pedig két Popper mesterkurzust hallgattam meg, nem is akárhogy. Első előadását lubickolva, laptoppal a mosógépen, kimagolt cseresznyekompóttal a kezemben néztem végig. Még mondja valaki, hogy rossz az élet nálunk. Szegény én...

Volt kis szakmai tanulás is ma, merthát közeledik a vizsga. Napról napra jobban bele kell húzzak.
"L" barátom holnap reggel megy Angliába dolgozni riksásként. Ezúton is kívánok neki kitartást s sok szerencsét.

Ma sikerült valamit megvalósítani, de, hogy mi volt az, azt megtartom magamnak, mert úgy érdekesebb. Majd idővel kiderül, talán...

Finom volt a töltelékes káposzta, amit a hűtőben a polcomon találtam. Nem tudom, hogy került oda, talán enyém, talán nem, de mindenképp finom volt. Sőt, még holnapra is maradt belőle.

Na, a mai délután ilyen itthonmaradósra sikeredet ellenben a holnapival.

Lejetek jók,
Pá!

2010. április 26., hétfő

Az év legfosabb napja

Egyhangú volt, jóformán nem csináltam olyan dolgot, ami vajmi keveset megdobta volna a hangulatom.
Reggel felkeltem, már tudtam, hogy ez egy fos nap. Megreggeliztem, leültem a gép elé. Megírtam egy mellékletet Pisáról, ami a nap legfőbb tevékenységének számít, ezért büszkén linkelem. Lesz majd még több is.
Gitároztam valami szomorú, egyhangú énekeket. Rájöttem, hogy kellene tanulni. Nekifogtam filmezni, hogy ugye az is egyféle angol tanulás. Megnéztem "Michael Clayton"-t. Jó film volt, de semmit nem mozgatott meg bennem. Aztán mindjárt mondok még valamit később a filmről.
Na, utána egy nagyon mosogattam nagy ímmel-ámmal. Visszaültem, honfoglalóztam, semmi kedvem nem volt ahhoz sem. Csengettek, kopogtak, nem érdekelt, ki az. Gondoltam, ha fontos, felhív. Nem hívott szerencsére. Tovább üldögéltem, próbáltam valami inspiráló zenét hallgatni, sikertelenül. Általában fél óra kellett, míg rájöttem, hogy lejárt egy dal. Sok volt a csend. Megnéztem egy Popper előadást, sok okosat mondott, de nemigazán vidított fel. Beszélgettem messengeren, másnak is ilyen kedve volt. Hazajött "At", neki is ilyen kedve van. Ez ilyen.
Ez egy fotoszintetizálós, vegetálós nap. Semmi sem jó, semmi sem rosz. Idén még nem volt ilyen, de lehet, tavaly se.

Finom volt a kolbászos laska nagy kényszeregve.

Érdekesség, hogy a mai filmet már egyszer láttam kb két éve, de mégis végignéztem. Az ok az volt, hogy mindig csak egyes részleteknél jöttem rá, hogy ezt a filmet eddig a részig már láttam, na, de midig arra gondoltam, hogy lehet lehet, hogy a következő mozzanatnál tovább nem néztem annak idején. A végén kiderült, hogy de igen. A jó az benne, hogy csak a végén jöttem rá, hogy láttam, ekképp teljesen újnak tetszett.

Mindenkinek egy színesebb napot kívánva holnapra búcsúzik Kedves Péter innen, a négy fal közül.
Csókolom!

2010. április 24., szombat

Czárán

Megvolt. Lejárt. Viszonylag épségben végigmentem/futottam a kijelölt, 35 kilométeres útvonalon. Néha-néha letértem az ösvényről és fölöslegesen elkolbászoltam a helytelen irányba, de végül mégis sikerült. Helyezésem pontosan nem tudom, de kb. nyolcadik lehet. A lényeg az, hogy jó volt s nem tettem teljesen tönkre a lábaimat, mint az eddigieken. Még maradt bennük kis kraft a holnapi megpróbáltatásra is.


Amint hazaértem, jókora fürösztés, aztán kolbászos-hagymás-kenősajtos tojásrántotta, amiből holnap reggelire is maradt.
Elkapott még így, fáradtan a művészhullám és legitároztam vagy négy órát, de most már ideje egy gyorsan pihentető alvásnak, mert holnap jaj.

Esti érdekességre most nincs idegem, neharagudjon meg senki. Fáradt vagyok, maszlagot meg nem szeretnék írni. Majd holnap, hacsak mégfáradtabb nem leszek.

Szerettem volna pár képet is felrakni, de úgy néz ki, a blogspot nem szeretné. Ő a főnök, marad az is holnapra.

Nyugodalmas jóéjszakát; hallgassátok az éj szavát,
Milyen halk neszt rejt magába s mélyedjetek méz-dunyhába.

Aviszon'látásra!

2010. április 23., péntek

Felkészülődés

De csak lelkileg. Holnap Czárán, aztán, kitudja, Marosbike.
Befejeztem teljesen a biciklimet, mostmár végre minden oké rajta, indulhat a menet.

Elszámoltam a diszpécserrel a hetet, úgyhogy jöhet a mozgalmas hétvége.
Megpróbáltam összehozni valami éneket is, de semmi jó nem sült ki belőle, úgyhogy egyszerű gitározgatásnak lehet csak nevezni azt, amit műveltem. Kedvem egyhangú, lapos. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy holnap könnyedén jobb lehet, mert amihez viszonyítom: a mai.

Érdekes meglepetés ért ma este, de, persze ezt csak azért, hogy eggyel több kíváncsi legyen a világon. >:)

Mai érdekesség: ami a miénk, az a miénk? Ha megszerzünk valamit, mi biztosít minket affelől, hogy az a miénk? Pl a házam: enyém, családomé, országomé? Vagy a pénzem: enyém, bankoké, polgártársaimé? Bonyolult, nem? Hát, még, ha azt kérdem, a feleséged, férjed, barátod, barátnőd, szerelmed? Mind birtokos jelző, de vajon, helytálló?

A sok talány után elmondom, hogy finom volt a tojásrántotta kenősajttal (mondhatni, omlett).

Mindenkinek pihentető pihenést, főleg azoknak, akik holnap túráznak.
Pápá!

2010. április 12., hétfő

Elszámolás és Brüsszel

Végre másfél hónap után sikerült elszámolni a diszpécserrel a céges tartozásokat. Igaz, hogy pénzosztásra még nem került sor, de már tudjuk, ki kinek mennyivel tartozik.

Volt még egy jó gitározás és éneklés "G"-vel, ahol kicsi "D" volt a türelmetlen hallgató, de mindenképp mindenkinek jól esett a délután. Ezek után irány Brüsszel és ezzel együtt több, mint 24 óra buszozás.

Finom volt az otthonról hozott bécsi szelet.

Kilométerekre felkészül. Pá!

Új gumik

Na jó, nem teljesen újak, de az idén még nem voltak az autón. Végre sikerült kicserélni. A kormány apró rázkódása is egyből elmúlt, ami azt jelentette, hogy ahol tavaly tetettem fel a téli gumit, ott nem rakták fel rendesen. Többet oda se megyek.
Ja, s ma délelőtt még meg is mostam szép tisztára a kocsit.

Volt még sok gitározás, meg éneklés tavakon-tópartokon (óriási a zillető a videón), meg autókázás és tiszta jó volt. "E" megtanította a tizenkét angol igeidőnek a nevét, meg elmondta, hogy miről is szólnak azok valójában, így már majnem tudok angolul. Már csak az van hátra, hogy melyiket hogy kell használni. De majd arra is s biztos még sok ilyenre sor kerül majd :D

Holnap este indulok Brüsszelbe, úgyhogy valószínűleg nem leszek bőbeszédű az elkövetkező pár napban, számszerint péntekig.

Érdekesség: tegnap este vettem észre, hogy valaki rákattant amerikából a blogomra és lefordíttatta google tanslatorral. Érdemes beleolvasni. Híres lettem!

Finom volt a csirkés gyros egyik sarki bódéba s jó sokáig kitartott nyóc lejér.

Szép éjszakát, jó álmokat!

S a bejegyzés címéhez kapcsolódva ide utóírok egy witzet:
Jótündér kisasszony fogadóórát tart és mindenkinek segít, aki őt felkeresi. Bemegy hozzá a vak, két perc múlva boldogan kiabálja:
-Látok! Látok!
Következik a sánta a mankójával. Két perc múlva:
-Hurrá! Tudok szaladni!
A tolószékes nyomorékra kerül a sor. Kis idő múlva vidáman gurul ki:
-Új gumik! Új gumik!