A következő címkéjű bejegyzések mutatása: internet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: internet. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 31., szombat

Na gyorsan

Sietek, mert mindjárt fél kettő s fél hatkor kelés van, hogy idejében tudjunk indulni a Két tó körtúrára.
Sikerült megkapnom a kereket "E"-től, "Z"-től pedig az ülést, úgyhogy a biciklim túrakész.

Érdekes dolog jutott ma eszembe. A Tusványosra kapott fizetést, ami tartalmazza az eddigi szervezőgyűlésekre elfurikázott pénzeket is, összeraktam az eddig megspórolt pénzeimmel és, hát azt tapasztaltam, hogy az egy eléggé jelentős összeg, főleg, ha el tudom adni az autót is. És mi jutott hirtelen eszembe? Na, mi? Hát az, hogy meg kellene kockáztatni azt, hogy egyenesen Ausztráliába menjek a hajón való dolgozódást félretéve. Persze, csak akkor, ha elég rá az eddig meglévő és esetleg a kölcsönkért pénz összege. Írtam is gyorsan levelet "A"-nak Ausztráliába, aki az odautazást, tanulást, lakást intézné, hogy hallám, mit szól, elég lesz-e annyi pénz. Holnap várom a választ, hátha bíztató lesz.

Volt ma még Gekkó s finom volt a húsleves második fele, igaz kissé savanyú volt, ezért inkább a húsokat ettem ki belőle előszeretettel.

Most gyorsan minden jót, me télleg kell pihenjek holnapra, hogy ne fájjon a túrán mindenem.

Ja, s érdekesség, hogy rájöttem, hogy, ha nincs net, akkor a telefonról Bluetoothon keresztül is tudok netezni a laptoppal. Óriási felfedezés, gondoljatok csak bele, főleg, hogy a telefonomon van vagy fél giga ingyen net.

Sziasztok!

2010. július 7., szerda

Magyarkodásról

Szép dolog magyarnak lenni s én is büszke vagyok, hogy az vagyok. Tudom, hogy csodálatos a nyelvünk, meghogy mennyi mindent vittünk véghez a több, mint ezer év során, de azért ne szálljunk el nagy örömmámorunkban.
Ma pl olvastan/néztem a YouTube-on egy kisfilmet, mely alkotás pár pontjának igazság voltát megkérdőjelezném. Nem sorolom fel, hogy melyeket. Tessék megnézni a videót s mindenki rájön magától. De most nem is azt akarom taglalni, hogy mi igaz belőle és mi nem, hanem azt az indíttatást, ami ösztökélte az illetőt, hogy az ehhez hasonló eltúlzott, felnagyított történelmi feltételezéseket kitalálja. Hát biztos, hogy volt benne egy adag magyarságszeretet, de azért azt másképp is meg lehet mutatni, nem csak úgy, hogy pozitíven hangzó valótlanságokat hangoztatunk népünkről.
Miért nem lehet csak egyszerűen elmondani az igazat, legalábbis, amit annak hiszünk, a többit pedig nem ténykét beállítani. Mondjuk el: ekkor, meg ekkor jöttek be a magyarok, ez volt a koronájuk satöbbi, de feltehetőleg megtörténhetett, hogy... és akkor ezt már csak hipotetikusan tesszük hozzá.
Ezzel, hogy csomó valótlansággal hülyítjük a magyart, sokat nem érünk el. Az lesz csak belőle, hogy kifejlődik pár utcán szaladgáló, sörvedelő nagymagyar, aki azt hiszi, övé a világ, merthogy ő a magyarok "földönkívüli" nemzetségéből származik. Persze mindenki kineveti. Ahelyett adna enni egy éhező hajléktalannak, többet tenne a népéért.
Elhiszem, hogy nemzettudatra ébresztőek pl ezek a kétnyelvű sorok, de az általuk keltett nagy felbuzdulás alaptalan marad. Inkább legyünk szerények, de látsszon meg a tetteinkben, hogy magyarok vagyunk. Gino is megmondta: "ez a szeretet ünnepe ez a majális, mindenkit szeressünk, békében éljünk..." :)) Lehet, hogy tudat alatt a Mindenható szólt általa?

Ennyit az agymenésről, amit érdekességnek is szánok egyben.

Olyan szar, esős idő volt ma, hogy engedtem a kísértésnek és nem mentem be a műhelybe Fixit gyártani.
Felhívtam "I" szerelőt, hogy akkor menjünk, csináltassuk meg Seat turbóját, de aszongya: "hát, ilyen esős időben...". Persze én nem ellenkeztem, mert nekem sem volt semmi kedvem hozzá. Majd holnap.

Volt egy film: "Cop Out" Bruce Willis-szel, ami kicsit kacagtatós rendőr filmnek mondható, de nem volt egy kimagasló alkotás. Egyszer meg lehet nézni - szokták mondani.

Finom volt a lekváros laska.

Régen nem írtam Ausztráliáról és a tervemről, pedig nap mint nap eszembe jut, hogy kellene már haladjak azzal a külfödi/külvízi pincérmunkával, hogy gyűljön a pénz, de előtte még Tusványos. Ilyen gyarló vagyok. A sok éves Tusványos szerveződéseim nem hagyják elhanyagolni magukat.
Rátaláltam egy tavaly nyáron Ausztráliába menő emberkének a blogjára: "Utam a kenguruk földjén" címmel. Érdekes, jól esik olvasgatni.
Jópofa ez a srác is: Ausztrál Tom, egy magyarul tanuló "ozzi".

Aludjatok jól! Ma korán fekszem, hogy holnap keljek s intézkedjek ha törik, ha szakad (ha ess, ha fú).

Pá!

2010. június 14., hétfő

Rendeltem

A tehnoelectric.ro-ról megrendeltem csomó mindent. Édesanyámnak írószereket, meg ollót, meg hasonlókat, magamnak pedig 0-40 kilóig mérő mérleget a műhelybe, leptopalávalót az ágyba, fényvisszaverő szalagot, meg társait. Ez volt ma este.

Nappal egész végig diszpécser voltam diszpécserünk helyett. Eleinte unalmas volt, de, mikor leszakadt az égből egyszerre hat méter víz, már nem is bántam annyira, hogy nem én vagyok, aki futárkodik.

Ezen kívűl sok érdekes nem történt a mai nap, csak még egy:

Érdekesség, hogy édesanyám úgy gondolja, hogy ő benevez még egy egyetemre. Angolra. Igaza van: "jó pap holtig él tanul" :D
Hát hajrá!

Finom volt a szalonna fokhagymával, paradicsommal és sajttal, de azért még megeszek vacsorára egy pár szelet lekváros kenyeret tejjel. S akkor nyolckor kelés, mert nem elég, hogy dolgozni kell, de még azt is ki kell találni, hogy mit?!

Elmondom még, hogy fáj a vádlimban az izomláz.

S akkor jóéjt!

2010. június 4., péntek

Újra régi ötlet

Gondolkodtam, hogy kellene kezdjek valamit magammal addig is, míg itthon ülök. Kicsit rossz ez a helyzet, hogy így vegetálok, míg nem hívnak valahova dolgozni, de eszembe jutott, addig is mivel foglalhatnám le magam, hogy legyen mit csináljak s pénz is jőjjön belőle. Előszedtem régi ötletemet: készítek egy weboldalt, amire felrakom az amúgyis halomban álló bicikli alkatrészeimet. Ezt már régebben megvalósítottam, de aztán abbamaradt. Na, most újra nekiálltam. Eljutottam addig, hogy megvan a webodal irányelve: egyszerű lesz. Semmi adatbázis, semmi http-s cifraság. Csak az oldal, egykét link s az eladó cuccaim. Ennyi. Már lefoglaltam egy tárhelyet, holnap kell kapjak visszajelzést, hogy megkapom-e, van egy domainnév is: www.bringa.co.cc
Ez volt a mai napi hasznos tevákenység. Meglátom, holnap mire jutok.

Biciklis megbeszélés a Morénában. "G"-ék mennek kajakozni Magyarországra. Eljátszadoztam a gondolattal, hogy dejó is lenne velük menni, dehát két okból nem jön össze: 1. pont akkor van Tusványos és 2. remélem addig már valahol messze dolgozni fogok.

Kaptam kicsengetési meghívót: "E"-től. Kitaláltam az ajándékot is öt perc alatt.

Most hétvégén Nagy Bihar megmászása biciklivel. Szombaton reggel fél hétkor indulunk.
A biciklizésről jut eszembe, nem írtam le a Tour de Túr-os adataimat. Hát itt vannak:

táv: 61 km
max sebesség: 40,9 km/h
átlag sebesség: 21,1
aktív megtett idő: 2:53 (ebből 9 percet álltam, mert az összidő 3 óra 2 perc)

Dejó, most már lenullázhatom a kilométerórát.
S folytassam a biciklivel: Morénából hazafelé elszakadt a láncom. Azt mondják az okosok, az a baja, hogy többször szét volt szedve, így a sok kis lánc nit némelyikén letörött az a kis vállacska, ami bent tartja azt a két lánclemez közt. Ezért kell vegyek egy új láncot. Sajna. Azt is holnap. S a gumikat megint vissza kell cseréljem Trilobitről High Rollerre. Minden hétvégén gumicsere... lassan már maguktól átmásznak.

Volt ma egy film is még délelőtt: Unthinkable. Tiszta izgalmas volt: egy muzulmán amerikai bombaspecialista terrorista elhelyez amerika három nagy városában három atombombát és feladja magát a rendőrségnek, akik agyonkínvallatják, de nem árulja el, hogy vannak a nemsokára felrobbanó bombák, hanem azt kéri az államelnöktől, hogy vonja ki az amerikai haderőt Irakból. Tovább nem mondom, nagyon érdekes a vége s tele van jó színészekkel.

Van két weboldal, amelyeken elég olcsó, jó minőségű biciklialkatrészek vannak: a chainreactioncycles és a bike-components. Egyik angol, másik német. Érdemes lenne tőlük rendelni, ha többünknek kellene alkatrész, mert úgy olcsón kijön a szállítás, az alkatrészek árán pedig az itthoniakhoz képest csomót spórolunk. S kicsit felháborítón, hogy két ilyen magas életszínvonalú országban olcsóbbak az alkatrészek, mint az ilyen csóró Romániában. Ott az emberek a nagy fizetésükkel bagóért tudnak vásárolni. Na megálljatok csak!

Egyébként finom volt a sonkás-kukoricás-borsós-sajtos makaróni. S jaaaaaaaaaaaaj, most jut eszembe, hogy nem tettem rá tejfölt s már mind megettem. Mind a két felét. Hát úgy még milyen finom lett volna. Na mindegy, majd következőleg.

S akkor egy ilyen változatos nap után aludjatok szép álmokat Fly Me to the Moon-nal. Ezúttal Nat King Cole hangjával.

Szép álmokat!

2010. június 3., csütörtök

Bitzikli

Azt mostam, tisztogattam, javítottam a nap nagy részében elég nagy sikerrel. Említettem, ugye nemrég, hogy a hátsó kerékkel van valami gond. Na, szétszedtem s kicseréltem benne a zártcsapágyakat kb 2 Euro összértékben. Ólcsón megúsztam. Igaz, elég drágán vettem annak idején az agyat (40 Euro) ahhoz, hogy a javítása olcsó legyen. Most már gurul, ahogy az meg van írva.
Közben észrevettem, hogy baj van a szabadonfutóval (recsegős rész), mert kicsit kotyog. De azt nem cserélem, addig megek vele, míg muszáj nem lesz mást venni helyette. 40 Eurot nem adok ki megint.
Fékbetétet bevittem Ferodonékhoz, csinálgassák ügyesen. Most már nem volt arcuk azt mondani, hogy nem lesz kész a héten. De ne szidjam őket, mert rendesek, na. Kiderült, hogy az egyik fickó magyar. Pedig multkor mennyi sületlenséget összemagyarázhattam, hogy milyen anyag, meg miért sürgős, meg hova kell, meg hogy kopik s társai. Igazán szólhatott volna, hogy ne öljem a nyelvem.
A lényeg az, hogy a bicikli csillog-villog s már csak a fékbetét hiányzik belőle. S egy rugó a váltóba, de az várhat.

Megtudtam, hogy hétvégén lesz Nagy Bihar túra. Azt szeretem. Gyertek ti is s hozzatok szenwist!

Többen gratuláltak ma, városban tekergésem közepette a Tour de Túros nyerésemhez, ami, hát meg kell hagyni, jól esik, bár nemigen szeretem, na dícsérnek. Mármint, ha túldícsérnek. Igaz, hogy ez a helyezés jórészt a szerencsén is múlt, de na. Attól még első. Közben megvan a ranglista és kerültek fel képek is az oldalra a díjátadásról. Nem spóroltak a digitális "filmkockával".

Bicikliszerkesztésemből hazaérkezve kissé jácodoltam flessjátékval s majd jó fél órán át regisztráltam "H" barátom készülőfélben lévő weboldalára, a BizChest-ra a BikeXpresst. Igaz, hogy még a weboldal nincs teljesen kész, így azt se tudom még megnézni, hogy mutat a BikeXpress profilja, de na. A kérésének eleget tettem tiszta lélekkel. S háha kitudja, még jól jöhet. Hálából küldött nekem néhány jó retró zenét, amit még annak idején, első éves szobatársakként ronggyá hallgattunk: Stereo MC's - Step it Up. Dejól esik füleimnek.

Na, így a mai napról. Finom volt a két finom szendvics a Gekkóban ebéd gyanánt. Ja s nefelejtsem, hogy a műhelyben még ránéztem egykét beteg biciklire is. Fizikailag is.

Megnéztem a "When in Rome" című szerelmetes vígjátékot, aholis egy lyán nem tudja, hogy kiválasztottja azért szereti-e, mert varázslat történt, vagy tényleg. Na, mit szóltok, melyik a helyes válasz?

Érdekesség, hogy tegnap este elkezdtem azon gondolkozni, hogy november egy óta hány fekvőtámaszt csináltam tegnap estig, de hirtelen arra ébredtem, hogy reggel van. Tehát nem sikerült. De most kihasználom a lehetőséget, hogy itt van előttem a leptop s kiszámolom gyorsan, háha nem alszom bele.
.
.
.
.
.
Na megvan! 21714 az eredmény. Ezt ide leírtam, megjegyzem s majd dejó, hogy van ez a blog s nem kell újraszámoljam mostantól egy év múlva, hanem csak egyszerűen hozzáadom ehhez a számhoz a................ 73730-at s majd rá egy évre a.............. 92710-et s így tovább (változik a szám, mert minden héten emelek kettőt a fekvőtámaszok számán). Hogy tavaly november előtt mennyit nyomtam, annak most nem esem neki.
S még azt is el akartam mondani, hogy már csak két nappal vagyok elmaradva. Jessz!

Így tehát a máról. S jőjjön a holnap. Hagyom is.

Pá!

2010. március 25., csütörtök

Netfüggés

Ma este csak két órára vették el a netet, de közben legalább háromszor jött, hogy megnézzem a leveleimet, fellépjek messengerre, vagy maghallgassak a YouTube-n egy dalt. Majd' egy órán keresztül próbáltam megjavítani sikertelenül. Aztán nehéz volt tudomásul venni, hogy, ha nincs internet, akkor a fenti késztetések nem érik el céljukat. Valmi ahhoz hasonló érzés ez, mint mikor megnézznénk a karóránkon, mennyi az idő, de elfelejtettük, hogy már nem működik.
Na, így jártam ma este, úgyhogy nekifogtam filmezni: The Book of Eli. Ahhoz képest, hogy 720-as felbontással reklámozzák a torrenten, elég szar minőségű. Végülis igazuk van, 720-as felbontással vették fel a moziban a filmet (tehát mozis felvétel), de ezt az egyszeri torrentező persze, hogy úgy értelmezni, hogy 720-as BluRay... hát nehéz ezt a technológiát utolérni még nekünk, fiataloknak is.

Miután két órán keresztül túrtuk a netet "K"-val, hogy hol lehet jó biciklikölcsönzőt találni Bécsben, és, miután találtunk is egy megfelelőt, és, miután levél is fogalmazódott nekik ékes német nyelven, hogy "jövünk, várjatok", na mind ezek után határoztuk el, hogy mégis inkább viszünk magunkkal biciklit, mert az sokkal egyszerűbb, nameg bőven el is fér az autóban.
Így tehát ma megtisztítottam a futárbiciklimet (ez lesz az egyik), holnap pedig becsületesen összerakom a túrázós-versenyzős biciklimet (az lesz a másik). Az otthoni túrabiciklit egyelőre békénhagyom. A jövő hét tehát nem csak Ausztria, hanem bicikli téma is.

Új, tömör és teljes értékű bekezdés: megindultak a rohadék szúnyokok. A többit inkább magamban...

Finom volt a virsli, amit már én "is" régóta kívántam.

Végre sikerült kikalózkodnom a Windows 7-em regisztrálását és most teljes jogú felhasználó vagyok (persze feketén). Tudom változtatni a hátteret és a témát és még sok vizuális elemet. Korábban is megcsinálhattam volna.

Mai tudnivaló rólam: szeretem a modern technológiát. Igaz, a "modern" kifejezés relatív, de emitt mindjárt magyarázom is. Az első ilyen élményt talán egy németországból származó, egyszerű kék digitális, öv nélküli sportkaróra nyújtotta, amit mamám kapott ajándékba. Öt éves lehettem, de az órát csak mamám jelenlétében érinthettem meg. Túl értékes volt, hogy csakúgy egy gyerek kezébe kerüljön.
A következő emlékezetes élmény (több digitális óra és játéklaptop után) az első mobiltelefonom volt. Imádtam, ahogy este a sötétben, bárhol, bármikor unalmamban előszedhettem, és játszhattam rajta, telefonálhattam, SMS-t küldhettem vele vagy csak épp világító eszköznek használhattam. Megbecsültem. Néha csak néztem, milyen szép a formája, milyen szépen világít, egyszerűen, milyen modern.
Szerettem olyan komótos megbecsüléssel kezelni és tekinteni rá, mint falusi öregember a fa árnyékában az uzsonnájára.
A későbbi modern eszközök iránt érzett vonzalmam már - mondhatni - azonos szintű. Legfejlettebb dolog a laptopom, amit persze nagyon szeretek, de néha egy egyszerű folyékony kristályos karórára ugyanakkora csodálattal tudok tekinteni, gondolván magamban: "az igen. Milyen messze áll ez a természettől." Hangulat kérdése.

Ennyi mára. A szokásos és fekszem is, mert holnap eseménydús napom lesz. Este majd beszámolok. Addig is, ahogy Fábry mondaná: "ne feledjétek: kezeket a paplan fölé; Beethoven a zene Mozartja; és ne igyatok mosatlan gyümölcslevet."
Tső!

2010. március 16., kedd

Futáás!

Tegnap kigondoltam, hogy részt fogok venni a Czárán Gyula teljesítménytúrán április 24-én. Köszönhetem ezt "E"-nek, aki eszembe juttatta. Nade az is eszembe jutott, hogy milyen keservesen sikerült eddig (két alkalommal) teljesíteni a távot. A túra útán legalább egy hónap volt a regenerálódás csontilag, meg izomilag. Most ennek megpróbálom elejét venni és rendszeresen fogok szaladgálni napi 5 km-t, hogy szokjam.

S akkor elérkeztünk a címhez: ma megvolt az első alkalom. Hullott a hó, sáros volt kint az idő, mindenki subába járkált, de nekem olyan jól esett szaladni, mintha a éppen hawaii-i tengerparton merítettem volna a testem égszínkék tengervízbe. Leszaladtam a távot, mikozben ilyen zenéket hallgattam. Jó, mi?
Rég nem szaladtam, csak a biciklizésben van valamiféle kondim, ezért nagyon megdolgoztak szegény nemigen használatos lábizmaim. Holnap estére várható izomláz úr. Remélem, nem jön többedmagával, mert ettem cukrot s ittam jó sok magnéziumot, hogy kényeskedjek kicsit.

Főztem puddingos-mézes-fahajas almalevest, ami finom volt s maradt még belőle két napra.

Esztétikai élményként fogadjátok, hogy naponta több esztétikai élményre való dolog eszembe jut, de sose jegyzem le azzal nyugtatván magam, hogy ó, hát ez olyan fontos és meghatározó része életemnek, hogy úgyis bármely pillanatban eszembe jut. Hát nem.

Most szokásos, s aluszás. Szai! (japánul)
S menjetek el ezt megnézni.

2010. március 15., hétfő

Mennyit eszik az agyad százon?

Ez lesz a jövő kérdése, már látom. Annyira elpuhulunk és annyira érdektelenek leszünk fizikai erőkifejtés terén, hogy már csak az agyunk lesz az, ami fogyaszt.
Hogy a saját kérdésemre válaszoljak: többet, mint hinném! Azt figyeltem meg ugyanis, hogy, ha egész nap nem csinálok egyebet, csak ülök a számítógép előtt és az agyam maximális fordulaton égeti a kalóriát, pillanatok alatt úgy emésztek, mintha minimum kocognék. Na, hát ha már ide jutottam, akkor ugy-e jöjjön az ok, ami a kérdés feltevését énbennem kiváltotta. Nos, az ok a mai nap majd' összes eseménye:

Blogfelvonás / kettes csapó:

Néha bizonyíthatónak érzem a felvetést, mely szerint a szerves anyag molekulái képesek homogén kapcsolatba lépni bármely szervetlen anyaggal és eggyé válni azzal a reakció folytán. Azaz attól félek, rágyógyul a seggem a forgószékemre, ha még egy órát ülök a gép előtt. Ma jóformán nem is csináltam semmit, ami ellehetetleníthette volna eme aktivításom teafőzés és halsütésen kívül.
Ültem tehát a gép előtt és gyilkoltam az agyam. Hogy mivel? Álljon itt egy pár példa: honfoglaló rendületlenül, gps navigációs programok kitanulása és felinstallálási kísérleteik, blogolvasás-értelmezés, elszánt háromórás blogkeresés, dalszövegfordítás-értelmezés, kémiatanulás + egy kicsi történelem. Ennyi jutott lestrapált eszembe.

Kisütött a nap, pedig már teljesen belenyugodtam, hogy áprilisig nem fogom látni. Eszembe juttatta magát, hogy legyen, mi az esőben tekerés közben hiányozzon. Március idusán, holnap, ugyanis futárhiányban fogunk szenvedni.
Dolgozni viszont remélhetőleg csak annyit fogok, hogy azért még valahogy megmutathassam magam márciusi, ífjú őseim szellemének, hogy "látjátok, azért én emlékszem tetteitekre", hamár olyan szépen bereklámoztam magam a Bihari Naplóban:
Ne kínlódjatok a kiolvasással, itt van a szövege Kedves Péter (25) kisvállalkozónak: "Igen, mindenképp részt veszek. Nem járok koszorúzásról koszorúzásra, de a Himnuszt mindenképp eléneklem. A lényeg a megemlékezésen és a tiszteletadáson van, ugyebár."

Finom volt a reggeli sült tőkehalfilé, amit "At"-nak köszönhetek. Nélküle nem jöhetett volna létre ez a bekezdés. Köszönöm!

Most, hogy immár sztár lettem, a változás kedvéért jöjjön a szokásos, majd irány a világ legkényelmesebb ágya!
Ti is álmodjátok azt, amire képtelenek vagytok nem gondolni.

Ja, és megjegyzendő, hogy ezennel elhatároztam, hogy napi bejegyzéseimben nem csak a száraz beszámolómat fogom közzétenni, hanem valami elvontabb dolgot is beszúrok. Háha fogom bírni. Pá!

2010. március 14., vasárnap

Filmszombat

Mit is lehetne mást csinálni egy esős, szomorkás szombaton, mint megnézni két igazán jó filmet. Az első film a "Precious" című dráma, ami szomorú, de tanulságos. Jó film, megéri megnézni. Kapott két 2010-es Oscar-t is: egyet a legjobb mellékszereplőért, egyet a legjobb adaptált forgatókönyvért. A minőség tényleg megszólal benne. A másik film egy igazi klasszikus, a "The Green Mile", amit "K"-val "hálózatban" tekintettünk meg. Mindenkinek ajálnom, aki esetleg még nem látta. Mindig aktuális lesz.

Volt ma még honfoglaló is. "E"-vel mértük össze tudásunkat s jópár év előnyöm ellenére, bizony, majdnem alul maradtam.

Finom volt a sajtos kenyér mézes teával. Holnap hasonló program keretében élvezem tovább a szar időt.

Aviszon' látásra!

2010. március 9., kedd

Diszpécsermeló

Sikerült "P" diszpécser sofőrvizsgája, úgyhogy megérte ma helyette dolgozni egy ideig. A baj csak az, hogy nem tudom, holnapra hogy állunk futárokkal. Nem tudtam elérni "P"-t, gondolom nagyon megünnepelte a sikert... Lehet, hogy holnap a Debrecenbe való indulásig hajtani fogok?

Agytágítás ma is volt programban. Hogy mi mindent tanultam, azt nem írom le. A pincérségre való felkészülést a vodka kivesézése jelentette. Holnap ki is próbálom, hogy eléggé mély benyomást keltsen bennem, aztán nap mint nap új italfajtákat fogok meg tanulni. Kérik a vizsgán...

Finom volt a sonkás makaróni, amit, ha jól számolom, épp két hete, hogy nem ettem. Ideje volt.

Most a szokásosok után megyek és szellőként útra kelek az álmok országában. 'Ccakát!

Okosodás

Folytatván, amit tegnap elkezdtem, elmerültem a Rámájana történetében, megtudtam, mik a katonai egységek, mit kell tudni Perth-ről, mekkora volt az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ban, micsinált Marx, Engelsz, Lenin, Sztálin satöbbi, de a legnagyobb felfedezés Weöres Sándor "A teljesség felé" című műve volt. Ezt "Ka" egy régi ajándékán lévő idézetének megértése érdekében kerestem fel. Nem bántam meg. Hattalmas dolgokat olvashatunk benne Olyan, mintha minden sorát a világ legnagyobb gondolkodói életükön keresztül eszelték volna ki. Nagyon tömör, lényegretapintó mondatok jellemzik. Aki érti, az mindenképp olvassa. Gyorsan írtam is egy levelet a volt filozófiatanárnőmnek, hogy annak idején bizony miért nem inkább ezt tanították nekünk? A választ holnap közzéteszem (mármint a lényegét). Kíváncsi vagyok, mit lehet erre felhozni mentségül...

A TED-en néztem még pár filmet az agy dolgairól. Nagyon jó előadásokat lehet találni ott és nagyrészükhöz magyar felirat is van.

Ma a nap egy részében diszpécser voltam, holnap is az leszek, mert akit helyettesítek, most vizsgázik vezetésből. (Innen is fogajda drukkolásomat.)
A holnapi program Weöres Sándor megértése lesz, feltéve, ha lesz nyugodt percem.

Közben kaptam SMS-t, hogy szerdán hajópincér.hu angol nyelvtanfolyan időpontegyeztetése lesz és, hogy, ha tudok, jelenjek meg. Ott leszek, persze. Nekem érdekem, hogy ne kelljen annyit utazgassak.

Finom volt "M" lakótársam csorbája. Most a szokásos, aztán puha párnák... vagyis egy puha párna. Nektek is!

2010. március 7., vasárnap

Agytágítás

Mindenféle általános műveltséghez tartozó dolgok egyszerű tudásvágy iránti, de leginkább hofoglaló-késztette indíttatásból való felkutatása, megtanulása. Ezek közé tartozik a tequila, a katonasági rendfokozatok, Paavo Nurmi, párizsi békék, tourbillon és még pár dolog, ami nem jut eszembe.

Fentiekből is következik ugyebár, hogy a mai nap témái közé tartozik néhány honfoglalós mérkőzés lejátszása, de ne szaladjunk annyira előre. Erre csak este került sor. Vegyük szépen előlről.
Volt ugye előszöris déltájt csak amolyan semmittevéses internetezgetés, ami leginkább kedélyjavítóként funkcionál. Ehhez a következő, "T"-től kapott oldalt használtam fel: 2leep.com. Ha nincs, mit csinálj és nem szeretnéd hasznosan tölteni az idődet, akkor kattanj rá.

Ezután jött a "L'art pour l'art" társulat és annak szinészei külön külön, ami amúgy is az egész hétvégét meghatározta, részben a hét felét is beleértve. Akárhányszor néz meg őket az ember, mindig tanul valami újat. Pl: Laár András verscsokra. Ennél jobban nem tudnám jellemezni a politikusokat és leírni végső indítékukat. Kötttelező, legalább az első másfél perc!

"L" barátom blogjáról inspirálódva a következő weboldalra jutottam. Ez tele van érdekesebbnél érdekesebb előadásokkal, amihez magyar feliratot is választnatunk. Itt van érdekfelkeltésképp egy "Hogyan éljünk 100 évig" című és egy "tudunk-e racionálisan dönteni" témájú előadás. Figyeljétek, gondolkozzatok és tanuljatok belőlük.

Itt egy oldal, amiről "K"-tól hallottam. Nemigazán hiszek a csillagjóslásban, de, mintha mégis igaza lenne a villanykörte becsavarásának módját illetően a csillagjegyek különböző problémamegoldásának jellegzetességeiben. Nameg, persze vicces is.
Utána jött csak a honfoglaló témája, ami az "apartheid" fogalmának értelmezésére sarkallott.

Közben vékonyan lehavazott, de nem kapok infraktust, mert holnapra napsütést mondanak, és már a tavasz is valahogy igazán közbeszólhatna, hogy "gyerekek, azé má' vegyünk vissza a hidegből!". Főleg Váradon.

Finom volt "An" húslevese reggel. Holnap munka s a többi kialakul. Nekem most valami lekvár, aztán a szokásos s aludjon jól más is!

2010. február 15., hétfő

Nade szájharmónika

Úgy jártam fele, mint annak idején Szókratész a bölcselettel: minnél jobban elmerülök e kis hangszer hogyanjaiba és mikéntjeibe, annál jobban tudatosul bennem, hogy mennire messze állok a harmónikázástól.
Vinnyogtam rajta legalább három órát és addig eljutottam, hogy mostmár a Yankee Doodle felismerhető módon hangzik el. Kell tudni, hogy ezt a kis hangszert nem csak fújni kell, hanem szívni is. Na jó, ezt tudtad, de azt is, hogy nincsenek rajta félhangok? Na s akkor azokat hogy fújod ki? Nehezen. Kb hasonló az eset a fuvoláéval. Olyan szögből és olyan erősséggel kell fújd a bizonyos hangot, hogy az egy, esetleg két félhanngal torzuljon el a megfelelő irányba. Sőt, talán oktávot is lehet fújni egy lyukon belül, de ez szerintem csak legenda. Mindegy, a lakótársidegesítés mára sikeresen letudva. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem érte őket hideg zuhanyként, mert előtte két-három órát gitároztam vala.

Muzikális megnyilvánulásaimon kívül volt még egy Biharkeresztesre ruccanás és internetezés, blogolvasás és elektronikus beszélgetések tömkelege.

Finom volt reggelre a sült sonkás-kenőssajtos kenyér zöldpaprikával és hideg tejjel.
Az "1"-es márkájú termékből soha ne vegyetek műzlit. Annyira szappanízű, hogy jobb lett volna, ha inkább zuhanyzok vele. Nagy nehezen legyűrtem, de még nem vagyok a helyzet magaslatán.

Ilyen időt kaptam le reggel a telefonnal (hogy művészi tehetségemet fityegtessem):





A biciklijavítás szombatró holnapra maradt, ezért viszonylag korán fogok kelni. Délután végre meglesz az első pincérképzésem Debrecenben. És akkor már csak 30-40 marad.

Most erő, fog, ágy. Pá.

2010. február 8., hétfő

Vasárnapi hangulat

A Biharkeresztesi úttól eltekintve egész vasárnapiasan telt el ez a vasárnap. 11-kor keltem a tegnapi éjszakázás után. Biharkeresztes után pedig punnyadtam. Netezgettem, Poppertől meghallgattam a "Részemről mondjunk mancsot" című hangoskönyvét, melyből nagyon érdekes dolgokat tudtam meg az állatokról, azok pszichológiai vonatkozásairól. Tudtátok például, hogy a delfin, ha fuldokló embert lát, megpróbálja a part fele sodorni.
Próbáltam valami játékban elmerülni, de nemigen jött össze. A GTA 4-et letöltöttem, feltelepítettem, de nem ment jól, valamit rosszul csináltam, agyon volt komplikálva a kötelező internetes profil regisztrálásával, meg akadozott is, úgyhogy feladtam, elment tőle a kedvem. Beraktam még pár játékot tölteni, de csak egy jópofa kis labdalövögetős-betalálós-színbontós játékot találtam "Zuma's Revenge" néven. Azzal elvoltam egy óráig, aztán mindenféle zenét hallgattam. Találtam egyet, azt hittem, eldobom az agyam, figyeld: Casal Rock - Highway to Hell (nyugdíjasok...).
Megpróbáltam a számot elgitározni (mármint az eredetit) és, hát elég nehéz a ritmust is dobolni, gitározni, meg énekelni egyszerre, nem úgy, mint egyéb dalok esetében. A gitár legtöbbször félütemekben szólal meg, azt pedig dudorászás közben legtöbbször elrontom, tehát a ritmus összedől.

Feljöttem fekvőtámaszból 4 napi elmaradásra. Az utóbbi négy napban esténként vagy 230-at lenyomtam, meg is érzem rendesen.

A mai finomság sonkás makaróni volt finom tejföllel.

Holnaptól kemény meló egész héten, úghogy most alvás.

2010. február 6., szombat

Nagy nap

A mai nap a cégnek nagyon jól ment. Épphogy bírta két futár a munkát. Idén legnagyobb napunk lett a mai.
Volt ma olvasás, honfoglaló és művelődés minden irányba az interneten. Beszéltünk "At", becsületes, jókeresztény szobatársammal, hogy mégis ki mit gondol a Bibliáról. Ez túl nagy téma ehhez a cikkhez. Majd a blogmellékletekben leírom, mit is gondolok én.
Ne felejtsem megemlíteni, hogy a mai játszás a Plant vs Zombies-zal volt. Végigvittem, akárcsak három napja a FlatOut 2-t. Ezzel sem fogok már sokat játszani.

Közben telefonált "B" barátom, hogy holnap mennénk egyet Püspökladányba. Vásárolok egy jót abból a néhány forintomból, de, még ami fontos, megkapom tőle a 3D-s szemüveget, amit közreműködésével rendeltem. 5 lej volt. Már letöltöttem három 3D-s filmet, már csak meg kell nézzem. Azt mondja, nagyon jó.

Finom volt ma "At" palacsintája, amit ebéd gyanánt készített.
Figyelmetekbe ajánlom ezt a weboldalt, ahol La Fontaine meséit hallgathatjátok magyar nyelven. Még ma is és a felnőtteknek is sokat lehet belőle tanulni.

Holnap tehát utazás, de előtte alusz.

2010. február 4., csütörtök

Tengődés

Nem éhen, hál'Istennek, hanem, csak úgy. Tengődöm. Sok mozgalmas dolgot nem csinálok. Olvasgatok, netezgetek, erőlködöm satöbbi. Olvastam annyit, hogy a tegnap emlegetett könyvnek a negyedén túl vagyok. Netezgettem mindenféle tudományos, meg nevetséges, meg értelmetlen dolgot keresgélve. Többek közt ráakadtam erre. Hihetetlen, hogy az ilyen emberek nem szívódnak fel a világmindenségben egy másodperc alatt, ahogy ilyen dolgokat művelnek. Számomra teljességgel felfoghatatlan az ilyen dolog. Jelentést nem tudok társítani melléje, annyira nonszensz, mondhatni, akár a nullával való osztás. Hogy vállalhat felelősséget egy országért egy ilyen ember?! És ami még megrökönyítőbb, hogy hogy maradhat ott?

Másik dolog, hogy "E" barátom ma hívott, hogy ketten egy csapatként vegyünk részt a Mountai Riders által szervezett Iron Bike túrán. Természetesen beleegyeztem. Remélem (vagy nem remélem) hogy akkor még itthon leszek. Lehet, hogy már egy hajón robotolok.

Finom volt ma a virsli reggelire. Közben még megemlítem, hogy lecsökkentettem ötre az elmaradt, bepótolandó napjaimat erőlködés terén.

2010. január 18., hétfő

Lassan, de biztosan

Kezd beindulni az új év. Holnap megjelenik a BikeXpress az újságban. Már régóta tervezzük, hogy összehozunk valami interjú-féleséget, de ma csak úgy hipp-hopp hívott "M", a kollégám, hogy jöjjek, be, ugyanis itt van "H" a Reggeli Újságtól és készít velünk egy interjút a cégről. Ahogy meglesz a cikk, belinkelem.

Tegnap megígértem, hogy meglesz a mai három hasznos dolog. Ez volt az egyik. A másik, hogy a javításra szorult biciklit félig megjavítottam. Azért nem egészen, mert a műhelyben elég hideg van. A másik felét holnapra hagytam.

Harmadik hasznos dolog, ami nemigen járt sikerrel: a riasztó és az autózár utáni kajtatás. Nincs. De még fogom keresni.

Negyedik hasznos dolog, hogy végre foglalkoztam azzal, amiért ezt a blogot létrehoztam: a Tervemmel. Mivel új gépem van és már nincsenek meg a tavalyi könyvjelzők, újra felkerestem a hajós munkával foglalkozó magyar weboldalakat. Találtam is egy listát róluk. Végigolvastam mindegyiket és találtam egy elég megbízhatónak tűnőt. Ez utóbbi cég nem csak munkaközvetítéssel foglalkozik, hanem képzéssel is, sőt a debreceni cégbemutatójuk pontosan holnap lesz. Oda csak regisztráció útján lehet eljutni így én ma este e-mailben meg is próbáltam regisztrálni. Az, hogy eljutok-e oda, attól függ, hogy a címzett mikor olvassa el a levelemet, mikor válaszol, mert ha nem tudom meg a helyszínt és az időpontot esély nélkül maradok.
Na, ez volt ma a fontosabbik.

Az autómosás ma elmaradt, mert nagyon esett a hó (nem füllött rá a fogam).
Még este nekiálltam eyg Monty Python filmnek ("Az élet értelme" címmel), de annyira fárasztó volt, hogy nem néztem végig.

Finom volt ma az abált szalonna foghagymával. Remélem, holnapig kimegy az "utóhatása".

Mára ennyit. Holnap várom a visszajelzést a levelemre, hátha nem érkezik későn. És a három hasznos dolog holnapra is aktuális. Ma nem játszodtam!

Ja, és, még egy fontos dolog. "L" barátom közbenjárásával blogom felkerült egy Székely Blogok nevezetű bloggyűjtemény blogra. Blog.

Jó éjt!