Zenélős

Ma este elvittem a gitárt a Gekkóba, "Sz" pedig hozta a szintetizátort, de többnyire magunknak zenéltünk és azt is csak akkor, mikor kedvünk tartotta. Ez amolyan "próbáljuk ki, milyen" tipusú zenélés volt. Majd, ha adódik alkalom és igényeltetik zene, akkor lehet, megpróbáljuk újra. Talán majd a Nyári Egyetemen.

Találkoztam "T"-vel. Ezt mindenképp beírom ide.

Megjött "L" barátom Kolozsvárról biciklivel. 4 és fél óra alatt ideért. Nagyon jól nyomta. Most alszik. Fáradt. Elhiszem.

Másik dolog, hogy végre eljutottunk oda a céggel, hogy egyik kliens majdnem 200 Eurora rendelt tőlünk a múlt hónapban és, mivel mindig hónap végén fizet, szegény kicsit hanyat esett az összeg láttán, úgyhogy holnap megyek vele egyet tárgyalni, haddlám, milyen kedvezményben részesítsük. Valószínűleg kap 10%-ot, oszt annyi.

Érdekesség, hogy néha arra gondolok, milyen azoknak az embereknek - vagy asszonyoknak -, akik mindenképp meg akarnak tudni rólam valamit és nem tudják, hogy van blogom. Felkutatnak fészbúkon, hájfájvon, nézik az ismerőseimet s sokmident mégsem tudnak meg. S, mikor megtudják, hogy van egy olyan blogom, amin annyi infó van rólam, hogy olvasgathatják folyamatosan két napig kedvükre, akkor kinyílt egy világ. Az enyém.
Érdekes. Vannak, akiknek én is szívesen olvasgatnám az életét.

Nem tudom, említettem-e, hogy "A", akivel az ausztrál vízumot intézem, jelenleg szabadságon van Perth-ben, de 20-án Pesten lesz és akkor majd mindent megbeszélünk a vizummal kapcsolatosan. Sőt, ha marad legalább egy hetet, akkor még személyesen is találkozhatunk, ugyanis, ha minden igaz, kb azidőtájt megyek Szentendére, a már-már megszokott diáktáborba, bár idén csak tiszteletbeli diákként.

Beraktam a megfelelő helyre az elmeradt panorámaképet nagynéném keresztúri lakásából, mert édesanyám kíváncsi, fényképen hogy is néz ki az, amit szabad szemel is lehet látni, nameg, persze azért, mert megígértem.

Most Tankcsapda - Egyszerű dal. Ilyen a hangulat. Fél kettő. Lekvároskenyér + fekvőtámasz + alvás. Holnap nap van.

Finom volt a szalámis-tejfölös-csiliszószos-sajtos-olivabogyós rizs. Hú. Máskor vagy egyszerűbbeket főzök, vagy nem írom be a bejegyzésbe.

Ennél többet nem árulhatok el, pá!

És megint egy új ötlet

A tegnapi honlapkészítős ötletem mellé ma lett mégegy. Készítek egy fixie-t. Az egy olyan bicikli, aminek versenyváza van, nincs váltója, nincs rajta fék és hátrafele is lehet hajtani. Annyi limlom van a műhelyben, hogy abból simán össze tudok dobni egy ilyen bringát. Hétfőn neki is állok.

Ma nem tudtam foglalkozni a weboldallal, mert a tárhellyel kapcsolatosan nem igazoltak vissza. Ha holnap sem lesz semmi, keresek másik tárhelyet. Van elég. Lesz időm vele foglalkozni, ugyanis az eső miatt elmarad a Nagy Bihar túra. Lehet, hogy vasárnap összehozunk valamit; pedig már úgy örvendtem, hogy végre teljesen rendben van a biciklim s holnap tekerhetem is. Vettem rá ugyanis ma egy új láncot 15 Euroért. Ez most olyan, hogy van neki egy darab nyitható-zárható láncszeme, így nem megy tönkre, ha le kell vegyem a bicikliről. Ezen kívül beszereztem még azt a szerszámot, amivel már régóta szemezek, csak nem volt lelkem kiadni érte 47 lejt. Ma megtettem. Előbb-utóbb úgyis meg kellett volna vegyem, mert nincs hordozható láncprésem, azon pedig van az is, meg csomó más szerszám is. Így néz ki, csak feketében.

Abban, hogy a nagy bihari túra elmarad, az a jó, hogy holnap tíztől tudok menni a Critical Mass biciklis felvonulásra s, ha ügyes vagyok s korán kelek, pólót is kapok. Összeszedem magam. S utána lesz Nyári Egyetem szervezői megbeszélés is 11-től s azon is rész tudok venni, ha már a Nyári Egyetemen nem is (szeptember eleje).

Délelőtt lefényképeztem a műhelyben jónéhány eladó alkatrészemet, amelyeket később fel fogok tenni a honlapra, hadd nézegessék az emberek. Majd idővel bővítem a kínálatot.

Találkoztam régen látott, udvarhelyi "T" barátommal, aki vasárnapig Váradon marad. Ennek örömére "M"-mel hárman rendeltünk két óriáspizzát. Na, az akkorára sikerült, hogy az utolsó szeletet most ettem meg vacsora gyanánt. Finom volt. Sőt, mivel 13 Euro fölött volt a rendelés, kaptunk hozzá egy kétlitres kólát ajándékba.

Megcsináltuk a diszpécserrel az eheti elszámolást s dejó, hogy annyi pénz megint összegyűlt, hogy kivesszük belőle "M"-mel a fizetésünket s az pont üti az öthavi lakbért, amit mostanában fizetnénk ki.

Érdekesség, hogy pár jó ötlettel milyen jól tudom ösztönözni magam. Lehet, hogy másoknak is csak ötletekre lenne szükségük? Adjunk egymásnak. Olvassuk egymás blogját! :))

Holnap reggelre itt egy jó zene: Paolo Nutini -Pencil Full Of Lead

De addig is pihenjetek gyorsan!
Most.

Kerek nap

Olyan szépen alakult, mintha ki lett volna számolva. A reggelt kedvenc kajámmal, a kakaóba aprított kenyérrel kezdtem és utána rátaláltam az egész napot zeneileg meghatározó dalra. Azért határozta meg olyan könnyen a napomat, mert van benne öt másik, így azokat is végigcsámcsoghattam külön-külön. Nagyon szórakoztató időtöltés, ajánlom mindenkinek. Maghallgatásuk után, persze mindegyiket elgitároztam szépen, sorban.

S jön is egy érdekesség máris. Énszerintem egy dalt meg lehet tanulni szeretni. Nem minden dal marad meg az emberben első hallásra s még annál is kevesebb az, ami szimpatikus. Viszont, ha egy szép, igényes zenét többször meghallgatunk, rájövünk, hogy igen, ez tényleg szép és máris kezd hiányozni, ha nem halljuk.
Hogy miről beszélek, alátámasztom egy példával is. Ha kíváncsiak vagytok, hogy működik a dolog, kövessétek az útmutatót:
Tehát előszöris hallgassátok meg ezt a dalt. Itt a szövege, jó, ha olvassátok is közben. Csak akor megyünk tovább, ha meghallgattátok. Na, most jőjjön ugyanaz, megint. Na, ha ez is meghallgattatott, akkor következzék a következő egymás után kétszer, s itt már lehet hanyagolni a szöveget. Ha ez is lejárt, hallgassátok meg két perc múlva megint. Ugye, hogy a kissé összevissza kuszaságból kialakult az a dallam, ami valamit megmozdít.
Na, ennyit a művészetről.

Finom volt a rizses lecsó és az esti, koktélalapozó tojásrántotta, na, de ne szaladjunk annyira előre.

Volt ma nagy tanulás. A szakmai ismereteket tartalmazó könyvnek majdnem a felét sikerült elolvasnom egyszuszra kint az erkélyen. Ha ezt meg tudom ismételni még négyszer, szuper eredményt érhetek el a hetedikei vizsgán.
Internetezgetve megtudtam még azt, hogy az amerikai nagykövetségen igényelhető, hajókázós vízum (a C1/D típusú) itthon is 131 dollár + 11 dollár valami PIN kód hozzá, de a lényeg még az, hogy elméletileg, ha a papirok rendben vannak, egy nap alatt kész van. Ez jó hír. Csak már legyen a kezemben a szerződés, amivel mehetek.

Estére nekiálltam autót mosni a villanyoszlop fényében. Majd holnap reggel meglátom, mi lett az eredmény.
Utána a tegnap már emlegetett aktivity-s találkozón vettem részt, ami végül a Gekkóben volt. Tiszta jóra sikeredett, könnyesre röhögtük magunkat, bár csak három órát töltöttem ott. Lecsúszott egy Long Island koktél is egykettőre húsz lejért. Eddig ez volt a legjobb.
Hazafele átszaladt az orrom előtt egy fekete macska, de éppenhogy majdnem elütötte egy autó s akkor ijedtében visszarohant. Akkor most ez szerencse, vagy nem? Neki biztos az...

Most készülgetni kellene a hétvégére. Sátor, gitár bicikli satöbbi.

Mindenkinek jó majálist. :D
Pápá!

Autó, képzés, kisgyerek

A mai nap három legfőbb jellemzője. Első a kisgyerek: "D". "G" barát(o)/(nő)m fia. Bő másfél éves én nagyon jópofa kisgyerek. Déltől délutánig vele és "G"-vel töltöttem az időt, jól eljátszogattunk, elbeszélgettünk. Szóba jöttek régi, jelenlegi és még meg nem történt dolgok. Tanulságos volt.

Következő momentum Seat úr elhozása volt "I" autószerelő úrtól. Kb 180 Euroba került de elég sok betegségből kigyógult. Még kell cserélni rajta teleszkópot, csomagtartófeszítőt, ablaktörlőfogantyút és rendbe kell hozni az ABS-t. Még ma szarozott a turbó, azzal is kell csinálni valamit. S akkor pontra lesz téve a autó.
Minden képp elmondhatom róla, hogy sokkal erősebb lett a szervíz után. Érződik, hogy gyógyulófélben van.

Harmadik dolog a debreceni képződés. Ma angol volt. Haladgatok, tanulgatok, valami csak lesz belőle.

Érdekesség, hogy milyen jó visszagondolni a nagyon kiskori emlékekre. Nekem az első emlékem (ami biztos, hogy emlék, nem pedig valami mesélésből kialakult homálykép) az az, hogy bölcsődében kiságyban kapaszkodok, a nevelőnők pedig mászkálnak a halomra rakott bilikkel az ölükben, aztán meg emlékszem a fényképezőgépre, amitől nagyon féltem.
Már várom, hogy feküdjek le és azon gondolkozzam az ágyban félálomban, hogy emlékszem-e valami mégkorábbi eseményre, úgyhogy most a szokásos s aztán megyek s ki is próbálom.

Finom volt a bableves.

Gondolkozzatok vissza ti is. Érdekes.

Szi!

Kocsma

Nem vagyok az a kocsmábajáró típus, de ma kimondottan jól esett. Estefele, miután megjavítottam egy biciklit, beültem egy kicsit a műhellyel egy udvarban levő Gekkó bárba, dehát a kicsiből sok lett. Jó volt a társaság, előhozódtak az élet nagy dolgai, aztán átfolyt a beszélgetés a másnapba. Nemrég értem haza. Mindenképp építő jellegű volt kocsmázás, mert sok új, majdhogynem kizárólag kocsmában megtudható dologról értesültem, nameg persze a szocializálódás se kutya.

A nap hatalmas eszétikai élménye a "Karácsonyi ének" című film 1999-es verziója. Hatttalmas film. Már láttam hét évvel ezelőtt, de simán megérte mégegyszer megnézni. Egy film a szeretetről és az igazi boldogságról. Nagyon jó színészekkel, nagyon jó regény alapján (Charles Dickens), nagyon reális korszellemmel. Mindenképp mindenkinek ajánlom, sőt: nagyon ajánlom.

Megdőlt az idei biciklis sebességrekord a cégnél egyik - és mai nap egyetlen rendelés formájában megnyilvánuló - futárkodásom ideje alatt: 48,5 km/h. Éljen a tavasz! Holnap viszont fos idő lesz, azt írják.

A tegnapi énféle lecsó annyira töményre és táplálóra sikeredett, hogy egy jó tányérral még a legéhesebb éhgyomromra is bőven elég. Ebből következik, hogy egy hétig ezt fogom enni ebédre.

Republic volt ma a menő. Elgitároztam a gitartab-on levő összes, általam ismert zenéjüket. Ilyenkor derül ki, mennyire nagyok. A gitartab.hu egy elég jó oldal. Nagyon sok magyar éneknek találhatóak rajta az akkordjai. Jó sok kotta van rajta, de hát azért lenne, mit finomítani egy-egyen.

Volt ma még Müller. Hát az az ember óriási jelentőségű dolgokat tud elmondani annyira érthetően és tisztán, hogy leesik az állam néha. Nagy tanító - pedig színdarab író eredetileg.

Holnapra várok egy beteg biciklit, a többi kialakul.

Relatív a rövid táv

Lehet, hogy Ausztráliába hamarabb jutok el, minthogy a "rövid távú" célomat teljesíteném. Gondoltam, a legnehezebbre számítok és akkor nem ér csalódás. Hát ért. Nem számítottam a legnehezebbre. Ma is egész estig kínlódtam. Újrakezdtem azt, amit a tegnap csináltam, hogy még jobb legyen, de nem igazán sikerült, így most kb ott vagyok, ahol tegnap. Holnap meg munka. Nem tudom, mikorra leszek meg. Inkább nem is mondok határidőt, mert úgyis átlépem.

Ma pihenésképp megint megnéztem Müllernek Péternek egy előadását: "Önként vállalt vakság" címmel. Nagyon jó volt. Megintcsak ajánlom mindenkinek. Utána vissza a tervmegvalósításba.

Reggel Juhé Üzengetőn beszéltem "I" barátommal, akit már régóta nem láttam. Tegnap szerepeltem az álmában, de más is szerepelt, aki az én tegnapelőtti álmomban volt benne, akinek az álmában meg én voltam benne. Álmok. Valahogy nagyon előtérbe jöttek az utóbbi napokban. Furcsa és szürrealista megnyilvánulásukon túl mégis nagyon sok igazság alapjuk van. Már kíváncsi vagyok, ma este mit fogok álmodni.

Finom volt a sonkás makaróni másik fele, de ezzel ennek a fajta kajának legalább két hétig vége. Túl sok volt belőle mostanság.

Meghökkenéssel tapasztalom, hogy ma nagyon nehezen megy az írás. Az fenti makarónis mondatot legalább hat percig fogalmaztam, de így sem valami egészséges szegény. Egyszerűen nem megy a mondatalkotás. Lehet, hogy megártott at egész napi kreálás?

Holnap tarka nap lesz. Majd este mesélek. Most már csak fogmosás van hátra és irány a fekhely. 'Estét!

Az év (eddigi) legszebb napja

Olyan szép idő volt, hogy még munkán kívül is kedvem lett volna biciklizni. Felment a hőmérséklet legalább öt fokra, szikrázóan sütött a nap. Nem volt túl sok meló, pont jó volt. A lábam nem fájt, igaz, nem is erőltettem, csak szép komótosan bicikliztem (mármint az általános tempóhoz képest).

Megjött ma este "Le" barátom, akivel mostanáig beszélgettünk mindenféle biciklis dolgokról, régi közös túrákról. Ő is futár Kolozsváron. Ma itt alszik, aztán holnap dolgát elintézve megy vissza.

Finom volt a szalámis makaróni, ami pont olyan, mint a sonkás, csak szalámis.

Az utóbbi három napban annyit kerestem, hogy kijött belőle a MP3 lejátszó és talán az USB kábel ára is. Ez vigasztaló.

Holnap hátha ugyanilyen szép időnk lesz. De nem, mert máris esik az eső...

Most szokásos dolgok, aztán alusz.

Ember tervez...

Hát olyan ez a laptop, hogy alig lehet ellenállni. Az ígéretemet betartottam: nem játszottam rajta éjjelig, viszont három négy órát "kipróbáltam" a Fallout 3-at, a tavalyi év legjobb játékát és, hát nem csalódtam benne. Nagyon jó. Hihetetlenül jó grafikája van. Igaz, maximum beállításban nem is viszi rendesen a gépem. Magávalragadó játék. Szó szerint, ugyanis annyira magához ragadott 3-4 órán keresztül, hogy el is felejtettem, hogy mára programom van, amikor hirtelen az órára néztem, és mit látok: 17:14. Na - mondom magamban -, a Pisai útnak annyi, ugyanis, ha nem fizetem ki 24 órán belül a helyfoglalás, akkor azt anulálják. A bankok pediglen négy után már zárva vannnak. Na, de hirtelen eszembe jutott, hogy van nekem HomeBankos ING bankszámlám és kisebb erőfeszítéssel sikerült elküldenem nekik a pénzt. Remélem megkapták és a helyet lefoglalták számomra véglegesen, de ennek még utána kell néznem.

Egyébként a mai program azért dőlt fel, mert találkoztam tegnap már emlegetett "O"-val, így vele és társaival, társaimmal töltöttem az időt egészen mostanáig (hajnali fél öt).

Finom volt a csorba és a rizses hús "O"-éknál Biharkeresztesen, ahová este ugrottunk át. Közben útbaejtettem egy aragáz-palack cserét, vagyis a kellemest a hasznossal a mai program felborulása ellenére is össze tudtam kötni.

A holnapi program nem sok, mert szombat van. Végre nem szégyellem magam, hogy itthon ülök, míg mások dolgoznak, mert hát, ugye, hétvége. Tehát holnap egy darab hasznos dolog mellett - amit még nem tudok beazonosítani -, a program a lazulás lesz. Ja, és van egy megjavítandó bicikli, úgyhogy egy munkám legalább van a jövő hétre.

Most, mivel megint keveset aludtam éjjel, hála Észer laptopomnak és a számítógépes játékoknak, ezért most 110 db. fekvőtámasz és egy db. fogmosás után telibetalálom az ágyat és addig alszom, míg a szemem kinyílik (tizenegy).

Indul az élet

Na, ma elég sok dolog történt az elmúlt héthez képest.

Először is beálltam dolgozni, kivittem pár rendelést, közben kivettem a bankból holnapra a laptop kifizetéséhez szükséges összeget. Összehoztam idei első durrdefektemet egy járdára való ugratás félresikeredésével, de nem voltam mesze a műhelytől, úgyhogy fél óra múlva már vígan kerekezhettem tovább. Örömömben meghívattam magam "P" diszpécser-barátunkhoz egy teára és nála hosszadalmasan elbeszélgettünk mindenféle filmről "And" futár-barátommal.

Ahogy hazaértem, meg is néztem egyet: "The final destination 4". Aki nem látta, nem vesztett semmit és nem is fog nyerni, ha megnézi. Ugyanolyan, mint az eddigi három, csak más - viszont ugyanolyan színvonalú - speciális effektekkel.
Film után jött volna a "Michael Jackson This is it", vagy a "G. I. Joe" múví, viszont szóbaelegyedtem "L" barátommal, volt osztálytársammal és nem is bántam a filmet. Olvasgattam a blogját, kifejezetten ezt a részt. Továbbá felhívta a figyelmemet erre a weboldalra, ami tele van jobbnál jobb idézetekkel. Aki életúnt, azonnal olvasgassa még, mielőtt valami hülyeséget csinálna!

Jött egy SMS-t, hogy úton van a laptop. Holnap valószínű, meg is jön.

Finom volt ma vacsorára a szalonnás hagymás tojásrántotta. Elfogyott a hazai, nem futotta jobbra...