Uttolsó nap

Holnap hetedike. Megint, ugye. Tehát vizsga. A naaaagy vizsga, ami eldöndti, hogy mi lesz velem. Készültem is ma eleget. A tételek nagyrészét leírtam - többnyire fejből -, mintha vizsgáztam volna. Elég jól megy, bár van négy tétel a tizenötből, amit nemigen szeretnék kihúzni. A nap második fele tehát tanulással telt. Na, de mi történt az első felében?

Fényképezés. Úgy, ahogy azt tegnap megjósoltam: átrendeztem a nappalit fényképezés módba. Először a falnál próbáltam, de nem kaptam elég fényt és sötétek lettek a képek. Aztán következett a szekrény. Itt már szebb lettem. Neki is álltam s egykettőre tükörfényesre mostam az oldalát, kiszedtem belőle a kulcsokat és készülhettek a remek, egész alakos fotók. Itt egy mesterpéldány:

Na, egy ehhez hasonló, csak kicsit precizebb kép került be az önéletrajzomba (ahol nem lóg ki a szekrény mellől egy halom ócskaság s ahol a szekrény is fényesre van törölve s ahol merőleges a tengelyem a szekrény síkjára...)
Ezúton is köszönöm "An"-nak a rengeteg mesterképet!

Miután kész lett a fotó, irány a Sooters, előhívás, helyben készülős igazolványkép, fagyizás, hazakecmergés. S innen jött a nap második fele, ami már ismerős.

Mai érdekesség, hogy holnap vizsgáázzooooom! Ez épp elég.

Finom volt "An" bablevese zöldhagymával. Azt is köszönöm és szintén ezúton!

Most gyorsalvás, merthogy reggel kelés s irány a budai Pest, hogy vizsgáztassanak le egykettőre s mondják meg, mit érek (el).

Jóéjt s aludjátok ki magatokat, mert holnap kell:
Szoríííccsatoook!

Ja, s most már a hajam is szebb "At" jóvoltából, amit megint ezúton köszönök. Hogy mi mindenre jó ez a blog...

Akár tegnap

Film és tanulás.
Átvettem az összes tételt. Holnap le is írom mindet, mintha vizsgán lennék, hogy jobban meg tudjam jegyezni.
Ami még kell, az egy egész alakos és egy igazolványkép az angol nyelvű önéletrajz mellé. Már el is kértem "At"-nak a fényképezőgépét, hogy professzionális képet tudjak készíteni. Lerámolom a szobám egyik fala előtt levő dolgokat s olyan fotót művészkedek magamról, hogy egyből főpincérnek vesznek fel. Minimum. Aztán elgurulok s kinyomtattatom valahol a Sootersnél.

A film a "The Road" és a "Bourne Ultimate" volt. Előbbi húzott-nyúzott volt, de élvezhető és visszadta a világvége utáni érzést. Mármint gondolom...
Utóbbi egy érdekes akciófilm, amit - most jut csak eszembe - nem néztem végig, mert rájött a gépem, hogy ő most 1324 vírusos fájlt tartalmaz és, míg nem ölöm ki az élősködőt belőle, addig akadoztatja a filmet. Így történt tehát, hogy leloptam letöltöttem a netről egy Eset Nod 32 4.0.468.0/64-es vírusölőt, amivel minden kórokozónak a seggére vertem. Elméletileg.
Utána viszont már úgy nekifogtam zenét hallgatni (vírusölés közben sem ment a film), hogy eljött a Gekkóba menés ideje. Ma este fellépett a Parafusions jazz páros és elég jó bulit csinált, amire elég jót táncoltunk. Dzsezz...
Közben lecsúszott egy Cuba Libre koktél és egy Bourbon whiskey.

A mai nap zenéje: Robert Johnson - They're Red Hot. Igazi jazz buliba készülődős fajta.

Finom volt a borsóleves utolsó része, immáron kis fokhagymával ízesítve, ami még az eddiginél is jobb zamatot adott neki.

Érdekesség, hogy hol vannak mannapság az olyan emberek, mint Johnny Cash, akiről tegnap tudtam, meg, hogy 1970-ben, mikor Nixon, az amerikai elnök azt kérte tőle, hogy játssza el neki az "Okie from Muskogee" (alkohol- és drogfogyasztást elítélő dalocska) vagy a "Walfare Cadillac" című zenét, ő azt mondta, hogy nem. Ő inkább a "The Ballad of Ira Hayes"-t adta elő, ami nem éppen kedvezett a mindenkori amerikai politikának; a ballada ugyanis az Ira Hayes nevű indiánról szól, aki beállt az amerikai hadseregbe és pályafutása alatt nagy sikereket ért el. Miután leszerelt, az összes amerikai hősként tisztelte, csak a saját népe tagadta meg amiatt, hogy az örök ellenségük, az amerikaiak oldalára állt. Ira nem tudta megemészteni a törzsből való kitagadását, alkoholista lett és végül megölte magát. Tehát a háború, amit Amerika a mai napon is folytat, megöli az értéket és visszájára fordítja az erkölcsöt.
Johnny Cash ezt képes volt az elnök pofájába vágni, Isten nyugtassa. Megnézem, ezt ma melyik világhírű zenész teszi meg.

Most pedig alusz, mert mondhatni, holnap vizsga.
Puszi az arcokra!

Film + szakma

A fenti két szóval jellemezném leginkább a napot. A film tárgya a "Legion" és a "New World". Előbbi kicsit óvodás szintű, utóbbi pedig felettébb vontatott volt. Egyiket sem élveztem kimondottan, de a részemről kitűzött céljukat, az angol nyelv elsajátítását kellőképp teljesítették.
A nap szakma-tanulási része hét tétel átvevésében valósult meg. Már csak öt van hátra, aztán kezdem előlről, aprólékosan. "Muszájkell" jó jegyet kapnom ahhoz, hogy óceánra kerüljek, különben mehetek folyamira, arra pedig nem kimondottan vágyom.

Közben idegesít, hogy néha sem az RDS telefon, sem a messenger nem megbízható. S, ami különösen irritál, az akkor van, amikor egyik sem megy rendesen. Dehát mit is csodálkozom, elvégre mindkettőnek ugyanaz a szolgáltatója.

Egy elég nehézkesen sikeredő céges elszámolás is volt ma, ami rövid ideig jól felhergelte az idegeimet, viszont mérgembe megcsináltam a cég bevételének idei, hetes összesítését és rájöttem, hogy mennyivel jobban megy, mint tavaly, meg azelőtt. Fejlődünk. Utána még egy "N" futárral való félreértés, kellemetlenség gondoskodott arról, nehogy túl sokat örüljek.

Finom volt a tegnap készült borsóleves. Egyre finomabb.

Érdekességként küldöm ezt a weboldalt. Ha akarjátok fejleszteni és felpörgetni az agyatokat, mindenképp ki kell próbálnotok (kapcsoljátok be a hangot a gépen). A rekordom 5 perc egy idegen csapattal:

Haddlám, ki dönti meg?

Néha eszembe jut, hogy mennyire jellemző rám ez a dal: Republic - Jópofa vagyok. Ellenségeim hallgassák heves bólogatással és sok szeretettel!

Jó szórakozást!

Sex on the Beach

Most itam meg. Egész jó, csak kell tudni kifizetni... Elbeszélgettünk közben "T"-vel, hogy milyen jó is utazgatni, meg repülni; bennem is felfrssültek az emlékek és mégjobban megkívántam az elutazást. Már csak kedd, szerda, csütörtök és vizsga. A többi kialakul, de legalább már van, mit várjak.

A nap zenéje egy Tom Jones feldolgozás: Prince-től a Kiss. Gekkóba menés előtt pont jó kedvhozó.

Végre rávettem magam és főztem egy finom borsólevest. Nem gondoltam volna, hogy így eltalálom, de én már csak ilyen vagyok: minél többször csinálok valamit, annál nagyképűbb leszek ;)

Szakmai téren megtanultam három tételt a 15-ből. Ha ezeket kapom, simán jó osztályzatot érek el. Holnap átveszek még ötöt s így tovább.

Volt ma még egy múlt heti elszámolás a diszpécserrel és egy ruhavásárlás. Azaz, több ruha vásárlása. A szép inget ma este ki is próbáltam, de egy nő se ráncigálta le rólam... ez csakis azt jelentheti, hogy vagy nem vettek észre, vagy nagyon elszántan tartóztatták magukat :D

Érdekesség, hogy milyen jól meg lehet szédülni egy kis alkoholtól, ha csak borsólevest eszik előtte Peti az ember s azt is négy órával korábban. De milyen jól esik utána a lekváros kenyér tejjel :)

Jaaaj, s volt ma még Avatar. Végre lejött 1080-as hádében és megnéztem. Kellemesen csalódtam benne. Mindenkitől csak azt hallom, hogy ilyen, meg olyan kommersz, meghogy elcsépelt amerikai történet s ami jó benne, az csak a sok vizuális effekt. Hát nem osztom ezt a nézetet. A vége sejthető a filmnek és vannak benne óvodásoknak való jelenetek, de mondanivalója is van... és elég aktuális. Érdemes megnézni mindenképp.

Mostmár csak a fekvőtámaszok fele s irány az ágy (másik felét elővigyázatosan ma este, indulás előtt lenyomtam).

Tehát: mindenhol jó, de a legjobb úton :D
Bon voyage!

Kerek nap

Olyan szépen alakult, mintha ki lett volna számolva. A reggelt kedvenc kajámmal, a kakaóba aprított kenyérrel kezdtem és utána rátaláltam az egész napot zeneileg meghatározó dalra. Azért határozta meg olyan könnyen a napomat, mert van benne öt másik, így azokat is végigcsámcsoghattam külön-külön. Nagyon szórakoztató időtöltés, ajánlom mindenkinek. Maghallgatásuk után, persze mindegyiket elgitároztam szépen, sorban.

S jön is egy érdekesség máris. Énszerintem egy dalt meg lehet tanulni szeretni. Nem minden dal marad meg az emberben első hallásra s még annál is kevesebb az, ami szimpatikus. Viszont, ha egy szép, igényes zenét többször meghallgatunk, rájövünk, hogy igen, ez tényleg szép és máris kezd hiányozni, ha nem halljuk.
Hogy miről beszélek, alátámasztom egy példával is. Ha kíváncsiak vagytok, hogy működik a dolog, kövessétek az útmutatót:
Tehát előszöris hallgassátok meg ezt a dalt. Itt a szövege, jó, ha olvassátok is közben. Csak akor megyünk tovább, ha meghallgattátok. Na, most jőjjön ugyanaz, megint. Na, ha ez is meghallgattatott, akkor következzék a következő egymás után kétszer, s itt már lehet hanyagolni a szöveget. Ha ez is lejárt, hallgassátok meg két perc múlva megint. Ugye, hogy a kissé összevissza kuszaságból kialakult az a dallam, ami valamit megmozdít.
Na, ennyit a művészetről.

Finom volt a rizses lecsó és az esti, koktélalapozó tojásrántotta, na, de ne szaladjunk annyira előre.

Volt ma nagy tanulás. A szakmai ismereteket tartalmazó könyvnek majdnem a felét sikerült elolvasnom egyszuszra kint az erkélyen. Ha ezt meg tudom ismételni még négyszer, szuper eredményt érhetek el a hetedikei vizsgán.
Internetezgetve megtudtam még azt, hogy az amerikai nagykövetségen igényelhető, hajókázós vízum (a C1/D típusú) itthon is 131 dollár + 11 dollár valami PIN kód hozzá, de a lényeg még az, hogy elméletileg, ha a papirok rendben vannak, egy nap alatt kész van. Ez jó hír. Csak már legyen a kezemben a szerződés, amivel mehetek.

Estére nekiálltam autót mosni a villanyoszlop fényében. Majd holnap reggel meglátom, mi lett az eredmény.
Utána a tegnap már emlegetett aktivity-s találkozón vettem részt, ami végül a Gekkóben volt. Tiszta jóra sikeredett, könnyesre röhögtük magunkat, bár csak három órát töltöttem ott. Lecsúszott egy Long Island koktél is egykettőre húsz lejért. Eddig ez volt a legjobb.
Hazafele átszaladt az orrom előtt egy fekete macska, de éppenhogy majdnem elütötte egy autó s akkor ijedtében visszarohant. Akkor most ez szerencse, vagy nem? Neki biztos az...

Most készülgetni kellene a hétvégére. Sátor, gitár bicikli satöbbi.

Mindenkinek jó majálist. :D
Pápá!

Március, vagy december

Ha most reszetelődne az agyam és kinéznék az ablakon, nem tudnám eldönteni, melyik hónapban vagyunk. Még akkor sem, ha az agylenullázás egy hete történt volna s azóta lesném a klímát. Hihetetlen. Hogy ti is lássátok, miről beszélek, itt egy időjárás-előrejelzés:


Ennyit a jóidőről.

Ma voltam Debrecenben képződni. Megtanultam, milyen nehéz egyszerre három tányért vinni egy kézen és öt újjal tele tálcát hordozni. Kiöntöttem a tálcán lévő négy pohár vizet egy éles kanyarban, de a dobozos üdítő talpon maratd. Ezt csinálja utánam valaki! Készítettem elméleti menüsort és tálaltam is hozzá. Nem volt unalmas és élesben sem lehet olyan rossz. Már várom... de hát mikor volt az, hogy nem vártam?

Este úgy döntöttem, hogy elmegyek kocsmázni, mert van valami buli. Ennek másfél órája... Arra a következtetésre jutottam, hogy sokkal jobban tettem volna, ha nem csinálok semmit, csak úgy egyszerűen itthon maradok és ülök a - öt helyett - két kerekű forgószékemen enyhe 5 fokos dőlésszöggel. Határozottan jobban jártam volna. Igaz, hogy találkoztam néhány ismerőssel, de azt leszámítva semmi jó nem történt. S még jó füst szagom is van. Hát hurrá.

A nap jó pontja, hogy még hidegen is, de jól esett reggelre a tegnapi tojásrántotta másik fele, ami ugye direkt reggelire van kitalálva. A mező és madárcsicsergés hiányzott, de a téli hangulat ellenére sziporázó fantáziámmal és törhetetlen akaratommal szerényen odaképzeltem.

Most, hogy újraolvasom a bejegyzést, rájövök, hogy egy nem-én féle embernek bizony ez egy szar napnak minősült volna. De szerintem valahogy mégiscsak kellett ide, a hét ezen részére. Sőt, most, hogy gondolataim a szép fele kalandoznak, eszembe jut, hogy milyen jó dalt ismertem meg ma. Igazi kedvcsináló dzsessz. Hallgassátok szeretettel és fordítsátok le a szöveget hallás után, me lyrics még nincs hozzá. Ha mégis van, gyorsan kérem ideposztolni véleménynek!

Na jó, befejezem, me ma sokat jár a szám. Úgy néz ki, ha másban nemigazán sikerült, ebben akarom kiélni a boldogságom. De nem hagyom magam és áthelyezem holnap valami másba. Valami hasznosba. Várjátok csak.

Most a szokásos aztán alusz.
Megjegyzendő, hogy ma még - jobb híján - letörlesztettem a fekvőtámaszok elmaradását egy napra. Mindjárt utolérem magam szilveszter óta.

Aludjatok gyorsat s aktívat... több idő jut a holnapra ;)

...s erre megindult a vér az orromból. Most mondjam, vagy mutassam!?!?

Szevasz, hűlés!

Úgy néz ki, ennyi volt. Most már délután óta nincs lázam és az orrom is ritkábban fújom. Ezek szerint bevált az esti paplant a fejre csavarásos, takaró nélkül alvásos és nappal intenzív fizikai mozgásos kúra... megint. Aki meri, próbálja ki, megéri. A háziorvost pedig lehet szabadságra küldeni.

Volt ma meló elég jól, egyszerre három futár tekert (köztük és is). Én csak háromig dolgoztam, mert utána kaja és a debreceni képzés következett. Ma megkaptuk a szakmai tankönyveket is, úgyhogy most itthon is tudom olvasgatni az anyagot. A nehezebbik az benne, hogy az én szeszkultórám eléggé gyatra, márpedig a könyv nagyrésza arról szól, hogy melyik szeszes italféleség hogyan, hol és miből készül, nameg, hogy hogyan kell felszolgálni. Az anyag könnyed elsajátításának módja a kurzus közepén ötlött fel bennem: a legjobb és legtovább tartó ismeretek megszerzése a szeszes italokkal kapcsolatosan akkor válik lehetővé, ha mindegyiket végigkóstolom. Nemsokára el is kezdem, persze, csak mértékkel.

Finom volt ma a kedvenc tuningkajám, a Peti féle tejbekotyvalék, aminek a receptjét pihentebb állapotomban leírom.

Most az esti dolgaim után elteszem magam a hétvégére. Viszón'látás!

Első képzés

Letudva. Kb arról szólt, amire számítottam. Beültünk tizenötön a már megszokott sztályterembe és ott képezett minket a már jól is mert "T". A képzés abból állt, hogy "T" olvasta azt a könyvet, amit majd mi is meg fogunk kapni és megjegyzéseket fűzütt hozzá. Megtudtuk, mi a egy pincér dolga, mit milyen oldalról illik felszolgálni, milyen vendégtípusok vannak stb, vagyis általános vendéglátóipari-élelmezési dolgokat tanulhattunk. Két hét múlva talán már jön is a gyakorlat része és egyensúlyozhatok tányérokat a kezemen. Sok érdekességet megtudtam még, amit majd idővel meg fogok osztani, egyszerre sok. Egy példa: a levest mindig 90 fokosra melegítik felszolgálásnál, úgy kell futkorászni vele. Előfordul, ha a szakácsot irritálja a pincér, hogy bosszúból 110 fokosra hevíti... hát, inkább nem önteném magamra.

Debrecenbe menet felvettem két soppos lányt, akikről kiderült, hogy akár ismerhetném is, de hát mindig elkerültük egymást. Debrecenbe igyekeztek egy kiállításra, amit sajons az orruk előtt szedtek össze. Pórul jártak kicsit. Nem úgy mint én, akit meghívtak egy jót szalmakrumplizni (visszafele is én hoztam) s ekképp most tele gyomorral írhatom a szövegemet. Ma ez volt finom.

A rövidtávú tervem nemigen haladt előre, de már úgy kb 10 %-án túl lehetek. A holnapi és holnaputáni napot valószínűleg teljes mértékben neki szánom, de az az érzésem, hogy így sem lesz vége a héten.

Beköszöntött Váradon a tavasz. Olyan meleg volt ma, hogy simán lehetett rövidújjú pólóban mászkálni. Jó érzés végre felszusszanni, hogy hal meg a tél. Lehetett kint legalább 12 fok.

Megvolt egy nagy takarítás is ma és a borkánytároló alkalmatosság még a tegnapi lekvárpakolgatás után is okozott meglepetést: talált benne "An" lakótársam egy zacskó pityókát, ami már közelebb állt a pálinkához, mint akár a rothadt krumplihoz. Olyannyira, hogy alapból, szorongatás nélkül két decivel bárkit megkínálhattam volna a levéből. Nade megszabadultunk tőle. Nem tudom, hogy tudtam tegnap nyugodt lélekkel visszapakolni a többi finom táplálék közé annak ellenére, hogy (csak ma éreztem) kegyetlenül büdös volt.

Most megtámasztom a földet százhúszszor, utána körkörös mozdulatokkal megtísztítom fogzománcom felületét a lepedékként rárakodó baktériumoktól, aztán alvás (vagyis a szokásos). Jóéjt!

A telefonhívás

Igen, ma felhívtak a hajópincét.hu-tól és megbeszéltük, hogy hétfőn négyre ott leszek, ahol legutóbb is találkoztunk és lefizetem az előleget és készülhetek az oktatásra. Végre történik valami konkrét. Március 15-én kezdünk és, ha minden jól megy, két hónap múlva levizsgázom hajópincérkedésből és akkor ereszd el a hajamat.

Na, ez vol ma a nagyobbik. Volt Dante olvasás is, már a tízedik oldal magasságában járok a háromszázból, de több időt töltöttem a Honfoglalózással, ahol bármikor bátran felmérgelődhettem, hogy milyen bunkó vagyok az okosokhoz képest. Játszottam egy bajnokságot is, amit pont a mai napra szerveztek és a komoly ezer-egyszáztizennegyedik helyezést értem el a négyezerből. Éppcsak ezer-egyszáztizenkét hely hiányzott és dobogós lettem volna.

Munkába nem kellett beálljak, a futárok bírták a rendeléseket, de nagyon fos idő volt. Azzal ijesztgetnek, hogy még a jövő héten is végig ilyen lesz. Még egy-két ijesztés s megnézhetik magukat.

Letudtam ma még egy mesterkurzust és, sajnos, ezzel megnéztem az összeset, ami eddig lejött. Fekfőtámaszból is törlesztettem egy napi büntetést, még van nyolc. Na, alakulnak a dolgok, szép lassan belejövök az újévbe.

Finom volt a rögtönzött sajtos szalmapityóka (hasábburgonya). Holnap letudok egy teljes körű lakás takarítást és egy szerényebb bevásárlást a jövő hét túlélése érdekében. Ezentúl még kiderül, hogy hogy viselkedik Seat úr jó tíznapi pihenés után az ilyen nagy fagyok közepette.

Most dolgok és alv.

Ici-pici versike

Ez a mai nap legnagyobb érdeme, ez a mai hasznos dolog. Gyerekvers, édesanyám elsős tanítványainak szántam, hátha valamelyik arra vetemedik, hogy megtanulja valamilyen alkalomra. Itt van, olvassátok, hirdessétek szeretettel:

Ici-pici versike

Kedves Péter verse

Ici-pici versikét, mondd, barátom, tudtál-e,
Amikor még kicsi voltál, akárcsak én, ennyire?
Hallgasd hát e rövid verset, mely nem hosszú, de annál jobb,
Van benne egy kicsi manó mellénykével, meg egy gomb.

Ha begombolta piciny gombját a parányi manócska,
Énekelt egy rövid nótát, melynek így szólt két sora:
"Ici-pici versikét mondj, ha gombot gomblyukba tettél
S, ha nagy leszel, azzá válsz majd, amivé csak szeretnél."

Várt a manó sok-sok évet, mondta versét ezerszer,
De nem lett lovag, sem királyfi, se bajvívó nagymester.
Nem tudta, hogy miért nem válik azzá, mivé szeretne.
Megmondom én: mert gombján túl más őt nem érdekelte.

Nem leszel az, mi szeretnél, ha csak gombod gombolod,
Tanulni kell sokat azért, többet is, mint gondolod!
Fel a fejjel, kicsi manó s ne csak gombold gombodat:
Egy gomb után egy tanulás s elérheted álmodat!

Na, ez volt a ma esti agymenésem. Úgy néz ki, mégsem lett izomlázam a tegnapi erőltetéstől.

Befejeztem a szószedetet és szomorúan konstatáltam, hogy átlagosan a szavak 35 %-át elfelejtettem. Mint mondtam, nem tanulom újra az 1017-et, hanem holnap beszerzek tűzön-vízen át, ha kell, egy angol könyvet és azt fogom olvasni és fordítani, hátha nagyobb haszna lesz.

Honfoglaló is volt ma persze, néhány felháborodás után annyit értem el vele, hogy kiírtam a csillagjegyeket, hogy tudjam, melyik mikor van. Most már az is itt függ előttem a falon a görög ABC, a magyar uralkodók és miniszterelnökök mellett.

A húsleves finom volt és végre elfogyott. Már kezdtem unni így, ha minden igaz, nyolc nap után. Holnap előrukkolok valami újjal. A vacsora is a szokásos volt, az is elfogyott, azt is unni kezdtem már.

Munka ügyben, ha minden igaz, holnap lesz egy újabb szerződésünk egy fogorvosi laborral, úgyhogy a rendelések száma is kicsivel több lesz, ezt majd holnap megtárgyaljuk. Jessz!

Ennyit a máról. Most a szokásos és alusz. Nyugodalmas jóéjszakát!

Agy-izomláz

Ez lesz holnap. Nem tudom, milyen lehet, még nem tapasztaltam, hogy fájna az agyizmom, de nagy a valószínűsége, hogy holnap meglesz. Ma, ugyanis túráztattam rendesen szegényt.

A napot szószedet ismétléssel kezdtem úgy kétszáz szóig, aztán - kikapcsolódásképp - Honfoglalóztam. Miután lenyomtam úgy tíz játékot, gondoltam egyet, és kiírtam, tanulgattam a görög ABC-t. Kell az általános műveltségez, na. Utána vissza honfoglalózni. Pár játék után rájöttem, hogy a magyar történelem ismeretem is eléggé hiányos, ezért kiírtam Magyarország összes uralkodóját és nem sokra rá Magyarország összes kormányfőjét is. Na. Ennyi lexikális jegyzet, meg tudogatás után újra neki álltam a Honfoglalónak. Arra nem gondoltam, hogy amit kiírtam azt át is kell látni valamilyen szinten, hogy informálódhassak belőle, így nem nagyon vettem hasznát a jegyzeteknek, de a tudogatásuk némi segítséget nyújtott. Még párszor átolvasom meg kategorizálom a listákat és akkor újra neki a kérdéseknek.

Aztán - már estefelé - folytattam a szószedetet és már több, mint 600 szó átnézésén túl vagyok. Sajnálatos módon azt tapasztaltam, hogy a megtanult szavak jó 40 %-át elfelejtettem (magyarról angolra). Ez szomorú. Most már végig ismételem a szavaka, ha elkezdtem, de nem fogom újra tanulni. Ehelyett inkább az angolból való fordításra fogok koncentrálni.

A munka, mert, hát közben az is megy. A futárok bírják szusszal, minden elismerésemet magukénak tudhatják, ugyanis már lassan egy hete kizárólag mínusz fokokban tekernek. És, ha plusz is, az is csak legfennebb 2 fok. Már látom, hogy nemsokára valamelyikőjül lebetegszik, aztán mehetek én.

Film, mert a Honfoglaló és szószedet közben az is volt: "A Perfect Getaway". Izgalmas film szép nagy fordulatokkal, megérte megnézni... főleg 720p-s BluRay minőségben. Ajánlom mindenkinek, nem lesz unatkozás.
Ugyancsak felirattal néztem, ha közben meg-megállítom a filmet, egész jól megértem a szöveget. Haladás.

Várom a hívást a hajópincér.hu-tól, hogy "kiértékeltük a tesztet, várunk szeretettel a tanfolyamunkra ekkormegekkor és dejólesz", de nem erőltetik magukat. Igaz, azt mondták, hogy, ha nem a múlt héten, akkor a héten hívnak, úgyhogy még van pár nap, de na!

Finom volt a hagyományos húsleves és még mindig maradt holnapra is. A vacsora a szokásos lesz, aztán a mindennapos dolgok után az alvás következik.

1017!

Végre befejeztem. Sőt, már el is kezdtem újra. Érdekes, hogy a szavak majdnem felét el is felejtettem egy hónap alatt. Az újratanulás biztosan tovább fog tartani, úgyhogy mégegyszer 1017.

Hát a hádé az hádé. Megnéztem a második BluRay filmemet. Nagyon ott van. "Moon" a címe. A történet is jó, a kivitelezés is, de a HD minőség fantasztikus. Olyan, mintha kinéznék az ablakon. Mindenkinek ajánlom. Ezek után mindenképp HD filmeket próbálok letölteni. Főleg, hogy még a felirat is stimmel, akárcsak egy DVDRip-hez.

Volt ma játék is, persze, de az önéletrajzom is haladt. Megvan románul az egyik igazolás (PIHE Hostel), magyarul a másik (Taylor Projects). Amint le lesznek fordítva angolra, tökéletesen kész van az önéletrajzom referenciástól, csatolmányostól. Csak kérni kell és adhatom is.

Szoktam olvasgatni az Erdon.ro-t. Vannak rajta hírek, de nem ez a lényeg. Ha rossz kedved van, vagy csak unatkozol, mindenképp lépj fel az oldalra és olvasgasd a cikkek után írt kommenteket. Jobb bármelyik viccoldalnál. Igaz, a cikkek minősége és nyelvtani helyessége hagy kívánnivalót magaután, de a hozzászólások... egyszerűen fantasztikusak. Nem tudom, hogy csak a magyarok vannak-e így vele, de itt az emberek tudják szidni egymást, az biztos. Arra is gondoltam már, hogy van egy-két főállású egyén, aki direkt beleköt az előtte hózzászólóba. Hihetetlen. Valahogy linkelni kéne egy viccoldalra, vagy egy depressziót részletező weblapra és máris jobb lenne a világ. Tehát: Erdon.ro.
Másik dolog az Erdonnal kapcsolatosan: alig vannak értékelhető cikkjei. Minden második cikk amolyan "Sean Connery veri a feleségést" meg "Leesett Claudia Schiffer melltartója" meg "Mire indulnak be a férfiak" típusú, vagyis nem hír, hanem pletyka nagyrésze. Nem is csodálkozom, hogy blamálják. Sokkal több "L" barátom féle blog kellene a mai világnak, hogy kicsit kinyíljon a szeme és tényleg az érdekelje, ami fontos... mert hát az Erdonosok is azt teszik ki az oldalukra, amit olvasnak az emberek... úgy-e?

Tegnapi hasznos dolgot is sikerült ráhúzni valamire: belinkeltem a blogomhoz az általam gyakran olvasott más blogokat. Nem nagy munka, de hasznos volt.

Finom volt megintcsak a húsleves. Még vam kb. két adag és elfogy. Kibírt egy bő hetet. Vacsora azt hiszem, megint a tegnapi, meg a tegnapelőtti lesz. Nagyon beválik. Igaz, most kicsit későn kerül rá sor, de hát kellett "Moon"-t nézni na.

Aztán a szokásos és alusz. Pá!

Játékos vasárnap

A játék a FlatOut 2-ben merült ki. Ez amolyan "hát mit is játsszak? Legyen FlatOut, ha már más nem jut szembe" fajta játszás volt. Elütöttem valamivel az időt, de nem igazán ezt kívántam. Ettől függetlenül nagy haladást értem el a játékban. Több, mint felén túl vagyok.
Volt szótanulás is, de valahogy az agyam ma nem volt az igazi. Nem bírtam a fejembe tuszkolni hetven szót. Igaz, hogy nagyon nehezek voltak, de valahogy nem ragadt meg a fejemben. Most 1004 szónál állok. Holnap mindenképp befejezem az 1017-es szószedetet.

Fenébe! Most jut eszembe, hogy ígértem mára egy hasznos dolgot, de nem tudom semmire sem rá húzni, mert ma csak züllöttem. Valamit kitalálok.

Finom volt a húsleves. Érdekes, hogy már lassan negyedik napja ezt eszem, de ahelyett, hogy egyre jobban unnám, napról napra finomabb. Kell még ilyent főzzek.
A vacsora a tegnapi lesz. Bevált.

Nyugodt nap, rövid bejegyzés. Pá!

Mi blog?

Elnézegettem mások blogjait. Általában valamilyen művészi kibontakozásokat tapasztaltam nagyrészükön. Prózai, lírai, regény- és novellaszerű írások, fényképek. Kisebb részük a tudósításra, reklámra szakosodott. Elég kevés olyan fajtát találtam, mint az enyém. Én nem próbálom vonzani az olvasókat mindenvéle művészi, humoros, esetleg közhasznú elemekkel - legalábbis nem mindig -, csak úgy leírom, ami velem történik. Mondhatni publikus naplót képezve a cikkekből. Ez jó nekem, például, ha nem tudom, hogy a múlban egy adott napon mi történt, jó annak, aki esetleg válaszra talál néhány, általam is kitűzött cél elérésének megoldásában és jó annak, aki csak úgy kíváncsi, mi történik velem mostanában.
Az igazság az, hogy jól esik, ha többen olvassák az írásaimat, de nem ez a cél. Ha történik valami olyan velem, ami jó sztori, akkor persze azt megpróbálom úgy előadni, hogy minél élvezhetőbb legyen, de, ha nincs akkor lusta vagyok kitalálni jól hangzó történeteket. Teszem - vagy nem teszem - ezt azért, mert már valamennyire ismerem magam. Tudom, hogy Peti az a fajta ember, aki, ha kitűz valamit maga elé, akkor azt minden erejével törekszik véghezvinni, viszont azt is tudom, hogy, ha olyasvalamit céloz meg, amihez nem elég az összes ereje sem, hogy a célt a kitűzött időn belül teljesítse, akkor ahelyett, hogy késlekedve oldaná meg, inkább abbahagyja. Röviden, és a jelen problémát ecsetelve: ha igényes bejegyzéseket akarok írni a mindennapjaimról (minden nap!), akkor rövid időn belül megelégelem és ahelyett, hogy kétnaponta jegyeznék be a blogba, havonta sem fogom megtenni.
Tehát így, kedves olvasó. Ehhez tartsd magad. Naponta fogok írni - már amennyire lehetőségeim engedik -, de nem fogok sziporkázni, csak néha.

Fenti magyarázkodásom és mentegetőzésem után tehát visszatérek a megszokottakhoz.

Ma egy igazi szombati nap volt. Ezen a napon jó szokás szerint helyett kapott a filmnézés, a tanulás és a játszás egyaránt. A három megnézett film közül az "Invention of Lying" címűt mindenképp ajánlom mindenkinek. Rég nem láttam ilyen jó filmet.
A filmnézésekhez még hozzátartozik, hogy az utóbbi hónapban jóformán nem is néztem magyar nyelvű filmet. A tapasztalat az, hogy sokat segít az angol beszéd fejlesztésében, ugyanis megtanulok olyan szólásokat, frázisokat, amiknek a nyelvtani, alakját, szóösszetételét olykor rá tudom húzni olyan mondatokra, melyeket egyébként helytelenül fogalmaznék meg. Aki tehát angolt akar tanulni, ez is egy jó módszer. Igaz, hogy egy-egy filmet néha öt órán keresztül nézek és fordítok, de azért az ilyen hovatovább egyre ritkább.

Játék: FlatOut 2. Szuper grafika, átlátható játékmenet.

Angol: immáron csak 52 szó hiányzik az 1017-ből. Holnap már lehet, hogy nekikezdek az ismétlésnek.

Kaja: megint a húsleves volt finom. Vacsora még csak ezután jön, azt hiszem, a tegnapit fogom reprodukálni.

Idő: fél kettő, tehát gyorsított tempóval robogok át a kaján, fekvőtámaszon és a fogaimon egészen az ágyig.

Holnap: film, tanulás és valami hasznos.

'Ccakát!

A relatív idő

Azt mondják az okosok, hogy az élet értékelhető hosszúságát nem a napok száma, hanem a boldog pillanatok összessége határozza meg. Ez valahogy így van kicsiben is, vagyis napra levetítve.
Ma sok boldog, vagy legalább emlékezetes dolgot nem cselekedtem. Az ilyen nap valahogy elvész. Jó, igaz, tanultam angolt, meg összeállítottam az önéletrajzom, hogy legyen meg a továbbiakban, mégis a mai nap legfontosabb mozzanata egy amúgy teljesen fölösleges dolog volt: készítettem egy csillárt szórólapokból. Valószínűlleg túlságosan pihent vagyok, hogy ilyenekkel foglalkozom, de lám, így visszatekintve a napra, mégiscsak volt valami értelme. Ő az:



Ja, és még egy hasznos dolog. A blogmellékleteimhez írtam egy új cikket a húslevesről. Akinek van kedve, főze meg. Majd kérem a beszámolót.

Volt ma még swingkutatás: Helzapoppin', Fast Swing Dance, Chambermaid Swing, Libella Swing, Sing Me a Swing Song, Swing that Music. Jó zene, feldobós fajta.

Finom volt a húsleves, de volt estére gesztenyepürés-tejfölös kenyér, hogy változzon.
Sajnos még a hajópincér-től még nem telefonáltak. Azt mondták, max jövő hét. Remélem, úgy lesz. Jussak már egyről a kettőre.

Most már késő van, jön az álom, úgyogy állok elébe. Pá!

Séta az első hóban

Többnyire betartottam a programom. Voltam biztosítást kötni (30%-kal megdrágult, hogyazannyukmindenit!) főztem krumplilevest és tanultam - a kutyamenhelyről később. "Programon kívül" kifizettem a céges telefonszámlát, garagcia-javításra beadott telefont próbáltam kikérni, de még nem sikerült, talán a héten valamikor (elfelejtettem vinni az ideiglenes cseretelefon töltőjét a visszacseréléshez).

A szótanulásnál nemhogy megdöntöttem volna a rekordot, hanem alig sikerült egy oldalt legyűrnöm. Az az igazság, hogy ma elég korán (7:20-kor) keltem, így már most, fél nyolckor nagyon álmos vagyok és nem fog az agyam. Majd holnap megpróbálok délelőtt valamit összehozni, ugyanis most egy nagyon nehéz oldalhoz érkeztem. Ezen oldal szavait a "Törvénytisztelő polgár" című filmből írtam ki így többnyire jogi kifejezések vannak benne.

Gyurit nem sikerült este megetetni, ugyanis elfelejtettem, hogy megjött a tél és a szúnyogoknak konyec. Be kell érje azzal a két döglött szúnyoggal, ha nem akar kimúlni.

Édesanyám tegnap talán megsértődött, mert ma elhatározta, hogy neki nem is kell kutya, mert lehet, hogy nemsokára visszaköltözik a városba (most ideiglenesen a szülőfalujában lakik tatámmal, akit - sajnos - gondozni kell). Na, most, hogy ezt sértődöttségében határozta el, vagy egy ésszerűen megfontolt döntés, azt nem tudom. Minden esetre ma így nyilatkozott.

Megnéztem ma "hajnalban", reggeli közben egy Müller Péter "Mesterkurzust". Hát, ez volt az egyik legjobb pszichológiai-társadalmi témájú előadás, amit valaha hallottam. Nagyon jól beszélt. Az előadás címe: "Önzés és csalódás".

A holnapi program gumicsere lesz (autón téliről nyárira), ami a mai 100 Euros biztosítás kifizetése mellett még 20-30 Euro pénzkiadást jelent. Drága dolog az autó...
Részt fogok venni este hattól egy barátom fényképes túrabemutatóján: bringával járta meg nyáron fél Európát. Tanulságos lesz.
Emellett lesz tanulás is, és olvasás is, persze. Ja és NO játék!

A munka terén: régóta nem volt ilyen fos nap, mint ma. Éjjel lehavazott, reggelre az utakon elolvadt és szegény futárok a 2 fokos latyakban dolgoztak. Nem irigyeltem őket, tudom milyen, tapasztaltam én is eleget régebben. Ők nem panaszkodtak, hanem tekertek. Igaz, estére elég szép keresetet összehoztak.

Finom volt a krumplileves, annak ellenére, hogy - miután elkészült a leves - rájöttem: a babérlevelet kifelejtettem belőle. Eme feledékenységemet megpróbáltam a babérlevelek túlzott és gyors (levertem a lisztet a kredencről) adagolásával kompenzálni. Ezzel azt értem el, hogy majdnem péppé főtt a krumpli, de a babér íze mégsem érződött. Azt hittem, sikeresen elszartam, de egy óra várakozás után - láss csodát - egész finom íze lett. Valószínűleg a babérlevél hűltében adta meg magát. Jót ettem belőle és szobatársam is megdicsérte.

Most még jön egy vacsora, aztán - tegnapi programhoz híven kis olvasás - és ágybabújás remélhetőleg kilenc-tíz óra magasságában. Holnap megint korán kelek.

Rekord a hidegben

Minden idők legjobb napja volt a mai a munka terén. Ilyen nagy összeget még sosem kerestünk egy nap alatt. Igaz, csak alig haladta meg az eddigi legnagyobb forgalmú nap pénzösszegét, mégis meghaladta. Ennek örvendek.

Ma sem fizettem ki a kötelező autóbiztosítást. Bárhogy is mentegetőzöm - hogy nem volt nálam annyi pénz, vagy, hogy jobb is holnap, mert így, mag úgy -, az igazság az, hogy lusta voltam és nem teljesítettem be a mára eltervezett programot. Ez nem szép. Ezen változtatni kell. Hideg volt, az igaz, biztosan az is visszatartott, de tudtam azt is, hogy holnap még hidegebb lesz. Ez a büntetés. Ma nem esett a hó, csak mínusz fok volt kint, holnap viszont süppedő hóban fogok egy órán keresztül sétálni (igaz, lehet, még jól is fog esni, na de na akár bringával egyszerűen is megoldhattam volna).

Tanulni azért tanultam. Kb. 120 szót vettem ba, így már 774 szó magasságában járok. Az azt jelenti, hogy, amennyiben megdöntöm a napi szótanulási rekordomat, akár az összes szót megtanulhatom.

Ezen kívül még néztem Popper "Mesterkurzusát" és - sajnos - játszottam is. Holnap nem lesz játék! Ezt leszögeztem. Sőt, hirtelen felindulásomban elhatároztam, hogy - amennyiben megkapom a biztosítást már a holnapi naptól megkezdődően -, a kutyamenhelyre fogok látogatni és lefoglalok egy kiskutyát édesanyám számára, akit talán kicsit megsértettem ma rövid telefonbeszélgetésünk során. Holnap kiderül.

Erőlködtem ma is elég nagy mértékben, azt is meg kell jegyezni. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy külön ismertető cikkeket különböző szokásaimról még nem írtam, de ami késik, nem múlik.

Hű, és elfelejtettem tegnap a kómában lévő Gyurinak szúnyogot fogni. Mindjárt meg is teszem.

Finom volt ma a tegnap elkészített lecsó. A holnapi program tehát: biztosítás, kutyamenhely (biztosításfüggő), szótanulási rekord (talán), főzés, olvasás és, mondjuk egy "Mesterkurzus".

Most - szúnyogvadászat után - végre egy tegnapihoz hasonló, korai lefekvés.

Rekord hét

Igen, sikerült megdönteni minden idők rendelési rekordját ezen a héten. Ez nagyon jó dolog, de, ami ennél is jobb, hogy a statisztikák szerint a jövő még még az e-heti rekordot is megdönti. Kíváncsi vagyok.

Ma elég vegyes nap volt. Volt ma: tanulás, olvasás, munka, filmezés szép vegyesen. Szavakat nem tanultam, de a "Játszva angolul" című veterán oktatókönyvből és az "In spotlight: England" című könyvből próbáltam fejleszteni a nyelvtudásom. Emellett még a ma esti filmet is végigfordítottam és kb. 130 ismeretlen szót írtam ki. Lesz, mit fordítanom, amint az eddigi szavakat megtanultam. Itt egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet: amióta angol felirattal nézem a filmeket (3 darab volt eddig), egy film kb. 4 órát tart. Majdnem minden szóváltásnál "pause" és akkor: "olvassuk csak el, mit is mondanak"... és így megy végig. Annyira nem élvezhető, mint magyar szinkronnal, de legalább tanulom a szófordulatokat.
Olvastam ma még Czeizelt is, nehogy elfelejtsek magyarul.

Most, estefelé a "Funny People" című film (ezt néztem ma este) filmzenéit hallgatgattam YouTube-ról. Nagyon jó volt a film, de a zenéi annál is jobban lettek összeválogatva. Érdemes utánanézni.

A tegnapi napból kifelejtettem azt, hogy néztem egy-két Popper Péter és Müller Péter "kurzust". Nagyon okos dolgokat mondanak el. Mindketten a társadalom pszichológiai helyzetét próbálják felvázolni és a gondjaira megoldásokat találni. Nagyon jól fején találják a szöget és tényleg elgondolkodtató, mennyi furcsaság történik a mai társadalomban, ami fel sem tűnik nekünk, mert így szoktuk meg. De ez nem jó. Meg kell hallgatni őket és akkor minden világos lesz... többnyire.

Gyuri még él, de mintha kicsit fogyott volna...

A csaj az au-pair ügynökségtől még mindig nem küldött e-mailt, pedig írtam neki egy új SMS-t, hogy a megígért levelet szeretettel várom. Talán majd jövő héten.

Holnap (vagyis, már ma) reggel 10-kor megyek egy előadásra: A művészi szerep társadalomtörténete és az autonóm művészet kialakulása. Wessely Anna lesz az előadó. Nem ismerem, de elmegyek. A régi egyetememen lesz. Rég nem jártam ott és amúgy is, rám fér egy kis kultúra.

Ma finom volt a szalonnás-hagymás tojásrántotta kovászos uborkával. Nem tudom már az idejét, mikor sikerült ilyen finomra. Előtte eszközöltem egy nagy bevásárlást, úgyhogy minden megvan a holnapi húsleveshez. Ha úgy tartja kedvem, főzök egy nagyot.

Ennyit mára. Most pedig irány az ágy!

Változatlan: munka és tanulás

Rekordot döntöttem ma: 200 szót tanultam meg, vagyis 600-nál tartok. Igaz, volt időm, mert csak délután kellett dolgozzak. Hasznos nap volt a mai is. Olvastam még egy kis Czeizelt, aztán az Angliát ismertető könyvből még két oldalt. Ismeretlen szavakat kiírtam, csak még nem fordítottam le. Először jussak el az 1017-ig, aztán fordítgatok.

A munka jól ment, egy általános, átlagos napunk volt. Jött egy hír egy pályázati lehetőségről a cégnek, amit valószínűleg meg fogunk pályáztatni pályázatíró ismerőseinkkel. A támogatást cégfejlesztésre kapjuk. Lesz, mire fordítani, ha elnyerjük.

Nem főztem ma húslevet, mint ahogy azt tegnap gondoltam, de finom volt a kolbászos-curris makaróni, amit ebédre és a paprikás csirke krumplipürével, amit vacsorára rittyentettem. Mostanában muszáj ennem valamit vacsorára, különben kirágja a gyomrom a gyomorsav. Régebb nem volt ilyen bajom. Meg fogok hízni, ha így folytatom.

Gyuri még bírja éhen. Kíváncsi vagyok, meddig?

Most jöjjön hát az ágy!

Szavak napja

Szerintem álmomban is angol szavakat fogok látni, hála a Sztakinak. Ma lefordítottam annyit, hogy most összesen 1017 szavam van, amiből 414-et tudok. Vagyis neki kell fogjak rendesen, ha mindet meg akarom tanulni. Ha minden nap egy-egy oldalt lenyomok (kb. 67 szó), az azt jelenti, hogy egy kemény hét alatt készen vagyok velük. Aztán még négy-öt nap az ismétlésre és bizton állíthatom, hogy egy hónap alatt több, mint ezer szóval lett gazdagabb a szókincsem. Persze addig még el kell jutni...
Elolvastam két oldalt az Angliát bemutató könyvből és egész jól megértettem a dolgokat. Fejlődés!

Munka terén: ma nem volt akkora nap, mint amit vártam, de meg vagyok elégedve vele. Nem kellett beálljak pótfutárnak, azért volt időm itthon a szószedetet végigfordítani. Persze pihenésképp egyet egyet játszottam a Counter Strike-kal, de a mennyiség tűrhető volt. Nem vittem túlzásba. Holnap "no computer" nap van, úgyhogy vagy dolgozni, vagy tanulni fogok, de mindenképp pozitív dolgokat fogok cselekedni.

Elfogyott a karfiolleves, de főztem estére főtt krumplit tejjel-vajjal és az finom volt. Holnap, azt hiszem, húsleves főzés lesz, szótanulás és olvasás.
Gyuri még mindig nem evett, pedig ott a kész szúnyog az üveg allján. Szerintem, ha lusta lemászni értük, pár napon belül éhen fog dögleni. Na mindegy. Ő tudja...

Én azt tudom, hogy álmos vagyok, úgyhogy most gyorsan teszek róla, hogy elmúljon: irány az ágy!