Olyan lapos...

..., mintha hétfő lett volna, pedig hát kedd, meg volt is, mit csináljak.
Felhívtam végül Koltai Róbertet, aki sajnos nem tud jönni a Nyári Egyetemre, mert abban az időben foglalt lesz, aztán megpróbálkoztam Kányádi Sándorral is, de neki meg messze van Várad székelyföldtől. Majd röpítettem egy tusványos szervezős levelet. Szervezésről ennyit.

Itthon még takarítgattam egy órán keresztül, tettem vettem, de nem sok érdekes.

Finom volt a szalonnás-hagymás tojásrántotta.

Érdekesség, hogy tegnap este elaludtam a paplanon fekve és reggel ötkor arra ébredtem, hogy mennyire fázom. Aztán a fázós alvástól annyira kipihenetlen voltam, hogy reggel kinyomtam a telefon ébresztőjét s persze, hogy tízkor keltem fel. Nem szeretem így, mert túl rövid a nap. Máris negyed egy múlt.

Amúgy ma tökéletlenkedtem eleget, értsd: fülpocolós doboz kiborítása (200 darabos), hűtőajtó nyitva felejtése (2 órára), meg hasonlók.

Pihenjetek jót, mert fontos, úgy néz ki...

Jó éjt!

Bánya vagy nem Bánya

Lesz hétvégén Nagybányán egy biciklis verseny s úgy gondoltuk "E" barátommal, hogy részt veszünk rajta. Később csatlakozni látszott "Z" barátunk is, de aztán mégsem, aztán ma "E" nem tudta, hogy jön-e vagy sem s estére végülis biztos lehettem abban, hogy nem jön. Tehát egyedül maradtam... volna, ha mennék, de én se megyek végül. Egyedül túl sokba kerül az 500 km. Inkább megyek hétvégén a Mountain Riders csapattal valahová. Hogy hová, még nem tudom, mert annyira elvoltam a nagybányai versennyel, hogy nem figyeltem ma a Morénéban a gyűlésen, hogy milyen utitervet agyaltak ki. Annyit tudok, hogy reggel ötkör indulnak s, hogy 150 km lesz a táv 3000 méter szintemelkedéssel. Jaj.

Megszerkesztettem végre a mellékletet a firenzei kiruccanásról. Tekintsétek szeretettel.

Elvittem az autót a szerelőhöz olaj-, üzemanyagszűrő- és levegőszűrő cserére, de, mivel nem voltak a bótba kellő alkatrészek, abban maradtunk, hogy holnapra halasztódik a szerelés. A turbó problémába csak hétfőn vágunk bele, aztán a villanyosság a következő lépés.

Megvannak Fixire a matricák - mint mondottam volt tegnap - s ma el is vittem a vázat s a felniket ragasztgatni, de végül az is holnapra maradt.

A nap nagyrészében, akárcsak tegnap, nem volt víz a csapban. Érdekesség, hogy mennyire alábecsüli az ember azoknak a dolgoknak az értékét, ami nap mint nap természetes. Pl a víz a fürdőszobában. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha nincs, a mindennapokban mégsem adunk hálát azért, ha megmoshatjuk a fogunkat. Én ma este ennek hálát adok :)

Finom volt a tojásrántotta paradicsommal. Megint beállt egy olyan meleg, fülledt idő, hogy nincs kedvem húst enni. Csak iszom a folyadékot halomra (főleg a tegnapi bringatúra után). Szintén érdekesség, hogy magát a hat órás túrát kibírtam kb két liter vízzel, de ahogy hazaértem, legyúrtam még hármat s még ma is vedeltem. Ha nem bringáztam volna, negyed annyit sem ittam volna. Tanulság tehát, hogy a szervezet szükségesetben olyan ügyesen elhasználja a testünkből a folyadékot, hogy, ha nem pótoljuk utána egy napon keresztül, akkor baj lesz.

Holnap még fel kellene hívni Kányádi Sándort és Koltay Róbertet, hogy tartsanak előadást a Nyári Egyetemen, de az is lehet, hogy ez utóbbit fővédnöknek kell felkérjem. Ez még kialakul.
S még össze kellene majd pakolni a szombati túrára is.

Minden esetre ez nem az a péntek lesz, amelyiken unatkozni fogok.

Ja, s volt ma még két film is. Az egyik a beteges, de jó "Antichrist" volt, amely egy gyengébb horror, erősebb pszicho kategóriába sorolható, a másik pedig egy jó komédia, az "Evan Almighty", amire azt mondják, hogy a "Bruce Almighty" (A Minden6ó) egyféle folytatása. Na, annyira épp nem jó, de azért lehet rajta nevetni jó sokat. Jó volt a két film időredni beosztása: a horror délelőtt, a komédia délben/délután/este (több megszakítással), így nyugodtan tudom aludni úgy, hogy egy horror filmet is magam mögött tudok. Hogy pontosabban fogalmazzak: egy kemény éjszakai horror megnézése után sem az alvással van bajom, hanem azzal, amíg addig eljutok...

Nade jóéjt!

Ember tervezz...

...aztán lesz valahogy. Hát, most nem úgy lett, ahogy szerettük volna. Ma ugyanis a nagy verseny, az Iron Bike napja van és elméletileg valamikor mostanában kellett volna "E" csapattársammal a célba érnünk. DE, ez nem így történt, köszönhetően "E" váltópapucsa kettétörésének köszönhetően. 35 km-nél fel kellett adjuk a versenyt a techikai probléma miatt, aztán még 15 km-t evickéltünk a következő ellenőrzőpontig, ahonnan autóval hazahoztak.
Így történt hát, hogy délután egykor, lefürödve már itthon néztem a "Tooth Fairy" című filmet.
Na, ez most így sikerült. Reméljük, következő alkalommal nagyobb szerencsével járunk. Mi tervezünk, aztán lesz valahogy...

Másrészt ma este elmentem a Gekkóba Huli Buliba. Nem volt valami nagy eresztés ahhoz képest, hogy fizetni kellett a belépőért, bár igaz, korán (egykor) eljöttem. Lehet, utána magaslatára hágott a hangulat, de ezt kétlem. A lényeg az, hogy az este is laposra sikeredett.

Ez egy ilyen nap, de legalább megnéztem két óvodásoknak való filmet: az egyiket fentebb említettem, a másik a "Ninja Assassin", ami elméletileg durva akciófilm, de mosolyogni többet lehet rajta a logikátlansága miatt, mint élvezni az akciójeleneteket.

Érdekesség, hogy inkább mezítláb vezetek autót, mint SPD cipővel.

Finom volt a kolbászos tojásrántotta hat tojásból, amit reggel a versenyre csaptam össze, aminek a startját majdnem sikeresen lekéstük, ugye.

Na, tervezzetek ti is tovább, rendületlenül.
Üdv!

Tegnapi bejegyzés

Hát igen. Május egy. Hajnali fél hétkor keltem, hogy fél tízre Dregán Völgyében, a találkozóhelyen lehessek. Sikerült fix. Igaz, a reggeli finom szalámis tojást csak a helyszínen volt időm elfogyasztani, de odaértem.
Na, jött is egy vagány túra hegyeken völgyeken. Nem volt megerőltető, de a térdem kicsit kellett kíméljem a vége fele, mert kezdett kiújulni az állvahajtóizom-fájásom. Iron Bike-ig el kellene múljon, addig pedig már csak két hét...
A túrát egy láncszakadással és egy kisebb eséssel átvészeltem gond nélkül. 66 km után visszapakolás a kocsikba és irány tíz kilométerrel odébb a májusegyező helyre, ahol legalább százötvenen voltak. A látásból való ismerősök köre kezdetben 15-re, a tábor végén pedig 75-re rúgot. Már csak ezért is megérte elmenni. Na, de a lényeg nem ez.
A sátortábor EKÉs részlegének közepén a tábortűz mellett diszkótér alakult ki két sokwattos hangfal és egy kövekkel kitámasztott karón fityegő, sztroboszkópnak épphogy nevezhető villogó reflektor között. Ha az eszközök nem is, de mi megadtuk az érzést a bulihoz. Jó nagy tombolás, üvöltözés éneklés és szökdösés után - elég korán - öt óra fele lefeküdtünk; pontosabban: bedőltünk a sátorba.
Másnap (ma) evészettel folytattuk, majd irány haza. A társaság felülmúlta az elvárásaimat. Ezúton is gratulálok nekik.

Érdekesség, hogy van olyan, pár négyzetméteres terület, amire, ha az illető felhúzza a sátrát, akkor egész éjszaka - bármerre is fordul - mindig fejjel lejtőnek fog aludni. Én megtaláltam ezt a helyet. Sok más, nem szalonképes kifejezés mellett elneveztem rejtett dombtetőnek...

Május egykor menjetek ti is május egyezni ;)
Jó pihenést!

Önismeret...

...ma nem volt az igazi. Vagy talán nagyon is? Még most sem tudom eldönteni, pedig reggel történt az, hogy a lábfájásaim ellenére elhatároztam, elindulok Kolozsvárra és részt veszek a versenyen, ami - úgy gondoltam - 40 kilométeres lesz (7 kör). El is mentem harmadmagammal. Megérkeztünk reggel nyolcra és kipróbltuk a pályát. Hát nagyon kemény volt. Végigmentem rajta egy kört és úgy döntöttem, hogy nem veszek részt a versenyben, merthogy nem tudtam szaladni rendesen a lábfájások miatt; márpedig a pálya elég jelentős részén szaladva, meg biciklit toszigálva lehetett igazán haladni. Na és akkor már jött a többi kreált ok, hogy ugye ne is tartsak fel másokat, meghogy legalább a héten így elmúlik a lábfájás, meghogy akkor lesz, ki fényképezzen, de egy a lényeg: fájt a lábam. Ennyi.
Na, de ezzel még nincs vége. A igazán fájdalmas az volt a dologban, amikor a verseny kezdetekor megtudtam, hogy csak három körös az egész. Azt pedig még hátramenetbe is le tudtam volna menni valahogy. Na, de így jártam. Következőleg előreérdeklődöm.
Így történt hát, hogy az is lehet, jobban ismerem magam a kelleténél. Bele kellett volna vágjaak, ha törik, ha szakad s akkor milyen jól esett volna megtudni, hogy csak három kör az egész. De, ugye, néha túlvariálja az emberfia...

Másik dolog, hogy mire hazaértünk, olyan izomlázam lett a tegnapi túra miatt, mintha ezen a versenyen is részt vettem volna. Úgy bicegtem, mint aki tényleg kihajtotta magát.
Na, de rosszban is van jó: csináltam egy vagon fényképet, amit megintcsak nem rakok fel, merugye mind biciklisek vannak rajtuk, azt meg ti is könnyedén odaképzelhetitek magatok elé.
Rakok fel viszont egy képet a bokámról:

Na, melyik a kakukktolyás?

Érdekes viszont, hogy nem ott fáj, ahol meg van dagadva (bokám, akhillesz), hanem teljesen más helyen.
Ja, meg el ne felejtsem mondani, hogy találtam egy új ínat az akhilleszemen. Én úgy hívom, csipeszkedő izom/ín, mert akkor aktiválódik, ha lábujjhegyre állok. Na az van megdagadva a jobb lábamon. Nem is tudok lábujjhegyre állni...

Érdekességként rájöttem ma egy érdekes dologra. Van egy mondás(om): "ha egy férfi mindenképp meg akar érteni egy nőt, ahhoz vagy nővé kell válnia, vagy megbolondul". Eme aranyköpést kiegészíteném valamivel: ma rájöttem egy érdekes dologra (költői ismétlés az esszében); egy nő mond valamit, azt szentül igaznak hiszi, másokkat is meggyőz arról, hogy az igaz és mitadisten, két nap múlva fix az ellenkezőjét teszi. Na ezzel én úgy vagyok, hogy azt mondom: lakott területen a maximális megengedett sebesség 50 km/h. Ezt szentül igaznak hiszem és másokat is meggyőzök arról, hogy ez így van és ezt érdemes betartani. S mitadisten, mikor megyek a faluban s valaki fix ötvennnel megy előttem, szidom, hogy miért cammog, miért nem megy legalább hatvannal, hogy kicsit haladjunk is.
Szóval értitek a lényeget: felfedeztem egy nagyon jellemző férfi és egy nagyon jellemző női tulajdonságban a hasonlóságot. Most mondjátok meg! Már azon gondolkozom, hogy egész alakos-, avagy csak mellszobrot engedéllyeztessek magamról a hatos kórház elé.

Finom volt a tegnapi, madárlátta tojásrántotta, amit most megnyomtatok vaegy szelet lekvároskenyérrel s egykét fekvőtámaszkodás után végre korai alvás. Ja, s ejsze még ott is járkálok kicsit az erdőben, ha ködös is.

Tehát álmodjatok szépeket; s faluban csak ötvennel!
Jóéjt!

Czárán

Megvolt. Lejárt. Viszonylag épségben végigmentem/futottam a kijelölt, 35 kilométeres útvonalon. Néha-néha letértem az ösvényről és fölöslegesen elkolbászoltam a helytelen irányba, de végül mégis sikerült. Helyezésem pontosan nem tudom, de kb. nyolcadik lehet. A lényeg az, hogy jó volt s nem tettem teljesen tönkre a lábaimat, mint az eddigieken. Még maradt bennük kis kraft a holnapi megpróbáltatásra is.


Amint hazaértem, jókora fürösztés, aztán kolbászos-hagymás-kenősajtos tojásrántotta, amiből holnap reggelire is maradt.
Elkapott még így, fáradtan a művészhullám és legitároztam vagy négy órát, de most már ideje egy gyorsan pihentető alvásnak, mert holnap jaj.

Esti érdekességre most nincs idegem, neharagudjon meg senki. Fáradt vagyok, maszlagot meg nem szeretnék írni. Majd holnap, hacsak mégfáradtabb nem leszek.

Szerettem volna pár képet is felrakni, de úgy néz ki, a blogspot nem szeretné. Ő a főnök, marad az is holnapra.

Nyugodalmas jóéjszakát; hallgassátok az éj szavát,
Milyen halk neszt rejt magába s mélyedjetek méz-dunyhába.

Aviszon'látásra!

Felkészülődés

De csak lelkileg. Holnap Czárán, aztán, kitudja, Marosbike.
Befejeztem teljesen a biciklimet, mostmár végre minden oké rajta, indulhat a menet.

Elszámoltam a diszpécserrel a hetet, úgyhogy jöhet a mozgalmas hétvége.
Megpróbáltam összehozni valami éneket is, de semmi jó nem sült ki belőle, úgyhogy egyszerű gitározgatásnak lehet csak nevezni azt, amit műveltem. Kedvem egyhangú, lapos. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy holnap könnyedén jobb lehet, mert amihez viszonyítom: a mai.

Érdekes meglepetés ért ma este, de, persze ezt csak azért, hogy eggyel több kíváncsi legyen a világon. >:)

Mai érdekesség: ami a miénk, az a miénk? Ha megszerzünk valamit, mi biztosít minket affelől, hogy az a miénk? Pl a házam: enyém, családomé, országomé? Vagy a pénzem: enyém, bankoké, polgártársaimé? Bonyolult, nem? Hát, még, ha azt kérdem, a feleséged, férjed, barátod, barátnőd, szerelmed? Mind birtokos jelző, de vajon, helytálló?

A sok talány után elmondom, hogy finom volt a tojásrántotta kenősajttal (mondhatni, omlett).

Mindenkinek pihentető pihenést, főleg azoknak, akik holnap túráznak.
Pápá!

Transylmania szép dallal

Van egy futárunk, "L", aki minden rendelést bevállal és emiatt sok helyről egy csomót késik. Na, ma miatta kaptam letolást egyik klienstől, hogy milyen dolog az, hogy ő elküld nyolc fogmintát, amiből kettő időben oda kell érjen és a futár késik vele másfél órát. Hát, mit mondjak, igaza volt. Valahogy olyan hangulatban kapott el (honfoglaló közben), hogy nemigen idegesített a dolog. Majd megoldjuk valahogy a futárral, hogy azé legyen elég az ilyesmiből.

Finom volt reggelire a kolbászos tojásrántotta s azt hiszem, most, estére is az lesz. Mármint, ami megmaradt belőle.

Nekikezdtem a "Leon, a profi" című filmnek, amit megszakítottam egy Transylmania koncerttel, de most, nemrég befejeztem. Mindkettő nagyon jó volt. A filmet igazán érdemes megnézni, a koncertet pedig meghallgatni egy következő alkalommal, ugyanis jó szokásuk szerint ma este is hozták a formájukat:

Holnap biciklijavítás, biciklieladás (talán) és képződés programpontok fognak bekövetkezni.

Érdekességként továbbszövöm a tegnapi érdekességet: hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Nade miért is? Hát mert a hazug ember tudja magáról, hogy hazug és másokhoz úgy viszonyul; ezzel pedig meg is határozta saját kilétét (ki-létét).
Ezt a viszonyulásos emberi kapcsolatformát ma este nagyon szépen megzenésítette a Transylmania. Babits verse volt az:

“Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek”

Ugye, hogy szépen is le lehet írni azt, amit én nagy erőlködéssel tegnapsma végigfilozófáltam.

Tehát aludjatok szép dallal!

Március, vagy december

Ha most reszetelődne az agyam és kinéznék az ablakon, nem tudnám eldönteni, melyik hónapban vagyunk. Még akkor sem, ha az agylenullázás egy hete történt volna s azóta lesném a klímát. Hihetetlen. Hogy ti is lássátok, miről beszélek, itt egy időjárás-előrejelzés:


Ennyit a jóidőről.

Ma voltam Debrecenben képződni. Megtanultam, milyen nehéz egyszerre három tányért vinni egy kézen és öt újjal tele tálcát hordozni. Kiöntöttem a tálcán lévő négy pohár vizet egy éles kanyarban, de a dobozos üdítő talpon maratd. Ezt csinálja utánam valaki! Készítettem elméleti menüsort és tálaltam is hozzá. Nem volt unalmas és élesben sem lehet olyan rossz. Már várom... de hát mikor volt az, hogy nem vártam?

Este úgy döntöttem, hogy elmegyek kocsmázni, mert van valami buli. Ennek másfél órája... Arra a következtetésre jutottam, hogy sokkal jobban tettem volna, ha nem csinálok semmit, csak úgy egyszerűen itthon maradok és ülök a - öt helyett - két kerekű forgószékemen enyhe 5 fokos dőlésszöggel. Határozottan jobban jártam volna. Igaz, hogy találkoztam néhány ismerőssel, de azt leszámítva semmi jó nem történt. S még jó füst szagom is van. Hát hurrá.

A nap jó pontja, hogy még hidegen is, de jól esett reggelre a tegnapi tojásrántotta másik fele, ami ugye direkt reggelire van kitalálva. A mező és madárcsicsergés hiányzott, de a téli hangulat ellenére sziporázó fantáziámmal és törhetetlen akaratommal szerényen odaképzeltem.

Most, hogy újraolvasom a bejegyzést, rájövök, hogy egy nem-én féle embernek bizony ez egy szar napnak minősült volna. De szerintem valahogy mégiscsak kellett ide, a hét ezen részére. Sőt, most, hogy gondolataim a szép fele kalandoznak, eszembe jut, hogy milyen jó dalt ismertem meg ma. Igazi kedvcsináló dzsessz. Hallgassátok szeretettel és fordítsátok le a szöveget hallás után, me lyrics még nincs hozzá. Ha mégis van, gyorsan kérem ideposztolni véleménynek!

Na jó, befejezem, me ma sokat jár a szám. Úgy néz ki, ha másban nemigazán sikerült, ebben akarom kiélni a boldogságom. De nem hagyom magam és áthelyezem holnap valami másba. Valami hasznosba. Várjátok csak.

Most a szokásos aztán alusz.
Megjegyzendő, hogy ma még - jobb híján - letörlesztettem a fekvőtámaszok elmaradását egy napra. Mindjárt utolérem magam szilveszter óta.

Aludjatok gyorsat s aktívat... több idő jut a holnapra ;)

...s erre megindult a vér az orromból. Most mondjam, vagy mutassam!?!?

Nesze tavasz

Kint épphogy nem havazik. Egész nap szitált az eső és két fok körül járt a hőmérséklet. Mostanában, ha valaki a globális felmelegedést említi, röhögnöm kell. Hogy mondhatják azt, hogy a hőmérséklet melegedik, ha egyre hidegebb van. Hameg csak száz év múlva fog emelkedni a hőmérséklet igazából, akkor miért nem beszélünk legalább ideiglenes globális lehűlésről. Ez nekem magas.

A vodkának még reggel is éreztem a hatását egészen addig, mig le nem nyomtattam egy jó lekváros laskával.

Megnéztem a "The Blind Side" című filmet, ami szerintem sokkal jobban megérdemelte volna az oszkárt, dehát nem én pontozom.

Dolgozni csak keveset kellett, de az is elég volt ebben a rossz időben.
Volt ma még honfoglaló s kis agytágítás, meg blogolvasás.

Finom volt az esti szalonnás tojásrántotta, köszönöm a tippet! A mai bejegyzés ilyen száraz lett. Bocs.
'Ccakát!

Esztétikai élmény a századikra

Ez a századik bejegyzés. Hallgassátok szeretettel a következő zenei művemet, melyet csak ma, csak most, csak itt, csak valaki másnak ajánlok: The Beatles - Let it Be. A dal elkészítése mindössze négy és fél órát vett igénybe. Nem kell megijedni, nem egyszerre játszom a két hangszeren. A dalt két felvételből állítottam össze. A stabil háttérzaj Nagyváradnak és a nagyon alsó kategóriás mikrofonnak köszönhető, ami még csak nem is az enyém. A szájharmónikát édesanyámtól kaptam karácsonyra, de ötlejes mivolta és szakszerűtlen játéktudásom miatt mintha egy két falcs hang is kijönne belőle. Azt engedjétek el a fületek mellett.

Na, de a századikra nem csak ennyi, hanem még írtam egy isteni mellékletet, melyet itt olvashattok. Lehet hozzászólni, egyetnemérteni, felháborodni, helyeselni de az elolvasás a minimum. Ha valaki tud jobbat és hihetőbbet, ne tartsa vissza.

Estefele nekiálltam, hogy még valami verset kicsikarjak magamból, de az már túl sok volt egy napra. Egy összevissza firkált papírt sikeredett összehozni egy óra alatt. Nem valami nagy teljesítmény.

Közben megtatáltam egy másik Katának a blogját, aki már jóideje Ausztráliában van. Bezzeg.

Finom volt a tojásrántotta reggelire. Most még jön egy lekvároskenyér tejjel s aztán estvéli dolgok és lemegyek alfába.

Indul az élet

Na, ma elég sok dolog történt az elmúlt héthez képest.

Először is beálltam dolgozni, kivittem pár rendelést, közben kivettem a bankból holnapra a laptop kifizetéséhez szükséges összeget. Összehoztam idei első durrdefektemet egy járdára való ugratás félresikeredésével, de nem voltam mesze a műhelytől, úgyhogy fél óra múlva már vígan kerekezhettem tovább. Örömömben meghívattam magam "P" diszpécser-barátunkhoz egy teára és nála hosszadalmasan elbeszélgettünk mindenféle filmről "And" futár-barátommal.

Ahogy hazaértem, meg is néztem egyet: "The final destination 4". Aki nem látta, nem vesztett semmit és nem is fog nyerni, ha megnézi. Ugyanolyan, mint az eddigi három, csak más - viszont ugyanolyan színvonalú - speciális effektekkel.
Film után jött volna a "Michael Jackson This is it", vagy a "G. I. Joe" múví, viszont szóbaelegyedtem "L" barátommal, volt osztálytársammal és nem is bántam a filmet. Olvasgattam a blogját, kifejezetten ezt a részt. Továbbá felhívta a figyelmemet erre a weboldalra, ami tele van jobbnál jobb idézetekkel. Aki életúnt, azonnal olvasgassa még, mielőtt valami hülyeséget csinálna!

Jött egy SMS-t, hogy úton van a laptop. Holnap valószínű, meg is jön.

Finom volt ma vacsorára a szalonnás hagymás tojásrántotta. Elfogyott a hazai, nem futotta jobbra...

Rekord hét

Igen, sikerült megdönteni minden idők rendelési rekordját ezen a héten. Ez nagyon jó dolog, de, ami ennél is jobb, hogy a statisztikák szerint a jövő még még az e-heti rekordot is megdönti. Kíváncsi vagyok.

Ma elég vegyes nap volt. Volt ma: tanulás, olvasás, munka, filmezés szép vegyesen. Szavakat nem tanultam, de a "Játszva angolul" című veterán oktatókönyvből és az "In spotlight: England" című könyvből próbáltam fejleszteni a nyelvtudásom. Emellett még a ma esti filmet is végigfordítottam és kb. 130 ismeretlen szót írtam ki. Lesz, mit fordítanom, amint az eddigi szavakat megtanultam. Itt egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet: amióta angol felirattal nézem a filmeket (3 darab volt eddig), egy film kb. 4 órát tart. Majdnem minden szóváltásnál "pause" és akkor: "olvassuk csak el, mit is mondanak"... és így megy végig. Annyira nem élvezhető, mint magyar szinkronnal, de legalább tanulom a szófordulatokat.
Olvastam ma még Czeizelt is, nehogy elfelejtsek magyarul.

Most, estefelé a "Funny People" című film (ezt néztem ma este) filmzenéit hallgatgattam YouTube-ról. Nagyon jó volt a film, de a zenéi annál is jobban lettek összeválogatva. Érdemes utánanézni.

A tegnapi napból kifelejtettem azt, hogy néztem egy-két Popper Péter és Müller Péter "kurzust". Nagyon okos dolgokat mondanak el. Mindketten a társadalom pszichológiai helyzetét próbálják felvázolni és a gondjaira megoldásokat találni. Nagyon jól fején találják a szöget és tényleg elgondolkodtató, mennyi furcsaság történik a mai társadalomban, ami fel sem tűnik nekünk, mert így szoktuk meg. De ez nem jó. Meg kell hallgatni őket és akkor minden világos lesz... többnyire.

Gyuri még él, de mintha kicsit fogyott volna...

A csaj az au-pair ügynökségtől még mindig nem küldött e-mailt, pedig írtam neki egy új SMS-t, hogy a megígért levelet szeretettel várom. Talán majd jövő héten.

Holnap (vagyis, már ma) reggel 10-kor megyek egy előadásra: A művészi szerep társadalomtörténete és az autonóm művészet kialakulása. Wessely Anna lesz az előadó. Nem ismerem, de elmegyek. A régi egyetememen lesz. Rég nem jártam ott és amúgy is, rám fér egy kis kultúra.

Ma finom volt a szalonnás-hagymás tojásrántotta kovászos uborkával. Nem tudom már az idejét, mikor sikerült ilyen finomra. Előtte eszközöltem egy nagy bevásárlást, úgyhogy minden megvan a holnapi húsleveshez. Ha úgy tartja kedvem, főzök egy nagyot.

Ennyit mára. Most pedig irány az ágy!

Egy helyben toporgás

Minden, ahogy tegnap megjósoltam. Ma is egész nap kellett futárkodjak, mert a futár és a helyettes futár is beteg. Mi van? Én szedek itt egyedül Béres cseppet? -mondhatnám, ha szednék...
Na valahogy eltelt ez a nap is. Legalább kerestem pénzt. A "Terv" ügyben sajnos semmi haladás, de előrebocsáthatom, hogy jövő hét hétfőjén már a "WT" irodában érdeklődöm.

Mai nap témája a munkán kívül, hogy sikerült végre megjavítanom a futárbiciklimet, ami a nap második felét sokkal könnyebbé tette, mint azelőtt a "nagytata" bicikli és, hogy most, este megnéztem egy videósorozatot Isten létezésének bizonyításáról. Itt a link: Isten valódi létezése. Érdemes megnézni, elgondolkozni rajta, de gyorsan ide teszem az ellentmondó anyagot is: The Zeitgeist Movie. Ki-ki döntse el, melyik, kinek a szívéhez áll közelebb. De egy dolgot sose felejtsetek el: mindig válasszátok a jó utat! :D

Vacsorára szalonnás-hagymás tojásrántotta lett. Finom volt.