Uttolsó nap

Holnap hetedike. Megint, ugye. Tehát vizsga. A naaaagy vizsga, ami eldöndti, hogy mi lesz velem. Készültem is ma eleget. A tételek nagyrészét leírtam - többnyire fejből -, mintha vizsgáztam volna. Elég jól megy, bár van négy tétel a tizenötből, amit nemigen szeretnék kihúzni. A nap második fele tehát tanulással telt. Na, de mi történt az első felében?

Fényképezés. Úgy, ahogy azt tegnap megjósoltam: átrendeztem a nappalit fényképezés módba. Először a falnál próbáltam, de nem kaptam elég fényt és sötétek lettek a képek. Aztán következett a szekrény. Itt már szebb lettem. Neki is álltam s egykettőre tükörfényesre mostam az oldalát, kiszedtem belőle a kulcsokat és készülhettek a remek, egész alakos fotók. Itt egy mesterpéldány:

Na, egy ehhez hasonló, csak kicsit precizebb kép került be az önéletrajzomba (ahol nem lóg ki a szekrény mellől egy halom ócskaság s ahol a szekrény is fényesre van törölve s ahol merőleges a tengelyem a szekrény síkjára...)
Ezúton is köszönöm "An"-nak a rengeteg mesterképet!

Miután kész lett a fotó, irány a Sooters, előhívás, helyben készülős igazolványkép, fagyizás, hazakecmergés. S innen jött a nap második fele, ami már ismerős.

Mai érdekesség, hogy holnap vizsgáázzooooom! Ez épp elég.

Finom volt "An" bablevese zöldhagymával. Azt is köszönöm és szintén ezúton!

Most gyorsalvás, merthogy reggel kelés s irány a budai Pest, hogy vizsgáztassanak le egykettőre s mondják meg, mit érek (el).

Jóéjt s aludjátok ki magatokat, mert holnap kell:
Szoríííccsatoook!

Ja, s most már a hajam is szebb "At" jóvoltából, amit megint ezúton köszönök. Hogy mi mindenre jó ez a blog...

Autó, képzés, kisgyerek

A mai nap három legfőbb jellemzője. Első a kisgyerek: "D". "G" barát(o)/(nő)m fia. Bő másfél éves én nagyon jópofa kisgyerek. Déltől délutánig vele és "G"-vel töltöttem az időt, jól eljátszogattunk, elbeszélgettünk. Szóba jöttek régi, jelenlegi és még meg nem történt dolgok. Tanulságos volt.

Következő momentum Seat úr elhozása volt "I" autószerelő úrtól. Kb 180 Euroba került de elég sok betegségből kigyógult. Még kell cserélni rajta teleszkópot, csomagtartófeszítőt, ablaktörlőfogantyút és rendbe kell hozni az ABS-t. Még ma szarozott a turbó, azzal is kell csinálni valamit. S akkor pontra lesz téve a autó.
Minden képp elmondhatom róla, hogy sokkal erősebb lett a szervíz után. Érződik, hogy gyógyulófélben van.

Harmadik dolog a debreceni képződés. Ma angol volt. Haladgatok, tanulgatok, valami csak lesz belőle.

Érdekesség, hogy milyen jó visszagondolni a nagyon kiskori emlékekre. Nekem az első emlékem (ami biztos, hogy emlék, nem pedig valami mesélésből kialakult homálykép) az az, hogy bölcsődében kiságyban kapaszkodok, a nevelőnők pedig mászkálnak a halomra rakott bilikkel az ölükben, aztán meg emlékszem a fényképezőgépre, amitől nagyon féltem.
Már várom, hogy feküdjek le és azon gondolkozzam az ágyban félálomban, hogy emlékszem-e valami mégkorábbi eseményre, úgyhogy most a szokásos s aztán megyek s ki is próbálom.

Finom volt a bableves.

Gondolkozzatok vissza ti is. Érdekes.

Szi!

Lemaradás

Nem jó hanyagolni a blogot. Nem nagyon maradtam le, de az utóbbi héten mindig az az előtt való napit jegyeztem be s sehogyse sikeredett, hogy utolérjem magam, csak ma.
A baj az vele, hogy, ha hanyagolom, akkor kimaradnak belőle olyan érdekes részletek, mint pl érdekességek rólam, vagy különféle esztétikai élmények. Mondjuk, ezek az időhiánynak és a külföldi lustaságnak is betudhatók.

Jó dolog, amit elfelejtettem mondani, hogy jövő kedden húzok el egyet Brüsszelbe parlament látogatni a Tusványos szervezőcsapattal. Úgy gondolhatták politikusaink, hogy, ha már megpályáztatták velem a "biztos" bejutást gyakornoki posztra és aztán visszadobták azért, mert nincs középfokú nyelvvizsgám, akkor legalább egy ennyivel kárpótoljanak. Végül is egy kirándulás sem rosz. Kedden reggel megyünk Budapestre busszal, onnan repülünk s csütörtökre vissza. Ez az utazási program.

Másik dolog. A mai nap a gitáré volt. Voltunk "E"-vel gitárt vásárloni és találtunk is egy tiszta vagányat 55 Euroért. Szépen szól, fekete s klasszikus. Kicsit tanulgattunk is jácodni s most már elég jól meneget.
Ha már más vesz magának hangszert, akkor hát én is meg kellett lepjem magamat valamilyen istrumentummal... így esett a választás egy 8 Euros herflire, amit nagyon szeressek, mert szépen szól. Fogok vele majd szépeket zenélni, csak nagyon nehéz megtanulni rajta a hanghajlítást. Majdcsak összejön valahogy.

Finom volt az "An" féle bableves. A héten úgy néz ki, hogy a reggeliebédvacsora mind leves lesz, mert annyi van, hogy, ha nem, akkor rámromlik. Drukkoljatok nekem.

Mai érdekesség rólam, hogy nagyon szeretem, ha egy jó minőségű alkatrész talál egy másik jó minőségű alkatrészbe/-hoz/-re. Az a legvagányabb dolog, mikor beépítek a márkás biciklibe valami mégmárkásabbat és az olyan jó fixen talál bele. Rendesen megjön tőle az étvágyam.

Na, most még eszem egy kis bablevest, aztán a szokásos.

Búcsú mindenkitől reggelig!