2009. december 31., csütörtök

Szilveszter olvadós éjszakája

Hát nem jött össze a sízés ma itt kint a Bucsin tetőn, ahol épphogy csak áram van, meg Vodafone jel (internet tehát nincs, ezt a bejegyzést későbbről módosítom épp vissza a bejegyzések idő szerinti rendjébe).
Egy tíz fős társasággal vagyunk nem messze a Bucsin tetőtől egy EU-konform hétvégi házban egy jó felszerelt sípálya lábánál. Sípálya van, de olyan nedves az idő, hogy nem megyünk rá, nehogy összetörjük azt a kis havat, mert holnap, ha megfagyna (reméljük), akkor sem tudnánk sízni.
Az egész nap a társas játékoké volt. Nagyon jól telik, jó a társaság. Egyáltalán nincs szilveszteri hangulatom, de jó a kedv, az a lényeg. Finom volt vacsorára a húsos makaróni.
Az év utolsó pillanata egy kis, gázolajjal táplált tábortüzecske féle lángoló fa halmaz mellett múlt el. Elénekeltük a székely és a magyar himnuszt, majd egy pezsgő elfogyasztása és pár perc társalgás után folytattuk a társas játékok fergetegét, aztán csoportos alvás.

2009. december 30., szerda

Sízés

Végre, hat év után újra síztem. Csodálkozom, hogy egyáltalán nem felejtettem el. Kb két három síztem és egyszer sem estem el. Nagyon jól telt.
Ki is fáradtam kellőképpen, úgyhogy most alusz.
Holnap irány a Bucsin tető, ahol harmadikáig fogok szilveszterezni. Hurrá! Végre valami mpzgás!
Ja, finom volt a töltelékes káposzta, amit ebédre kaptam Remetén.

2009. december 29., kedd

Osztálytalálkozó

Olyan összetartó osztályunk volt, hogy egy fél óra alatt a kilenc-tizenkettedikes osztályunk felét össze lehetett boronálni. Úgy tizenketten gyűltünk össze és éjjel kettőig osztottuk az észt. Jól telt. Közben még Remetén is voltam meglátogatni barátokat. Hasznos nap volt a mai. Holnap megyek sízni vissza Remetére. Már várom.
Ma húsleves volt a menü, meg minden más, ami belém fért.

2009. december 28., hétfő

Itthoni döglődés

Úgy elterveztem, hogy, ha hazajövök, milyen jó lesz összefutni a volt osztálytársakkal, régi ismerősökkel. Igen ám, de a dögség nagy betegség. Ma tévézés volt a program. Majd holnap felhívom az emberkéket és jól összefutunk.
Ma finom volt a töltelékes káposzta, de azon kívül még annyit ettem, hogy félreáll a hasam. Ki fogok lyukadni, ha sokat maradok itthon.
Holnap a régi barátoké a nap. Most aluvás.

2009. december 27., vasárnap

Végre itthon!

Ma reggel tyúkvágás volt. Hazahoztuk a friss húsát és vele együtt még néhány házi finomságot. A Libán tetőn kicsit csúszós volt az út, de gond nélkül hazaértünk. Egész nap a TV volt a program. Összeinstalláltam a négy évvel ezelőtti gépemet itthon a tíz évvel ezelőtt monitotommal, de a Windowst csak safe módban látom, másképp nem bírja a monitor. Ezért esett a választásom inkább a TV-re, ja meg azért, mert itthon már nincs internet. Édesanyám átköttette Boldogfalvára. Jól tette.

A Discovery, az Animal Planet és a National Geographic Channel egész jó csatornák. Úgylátom, itthonlétem alatt ezeket fogom nézni.Már nagyon rég nem néztem tít percnél több ideig TV-t egy huzamban és el vagyok képedve, mennyire lebutult a színvonal. Mintha mindenkit teljesen hülyének néznének a programszerkesztők, meg reklámkészítők, meg mittudoménkik. Nem tudom, néha sírjak, vagy nevessek. És fájdalmas, hogy manapság a TV a legelterjedtebb információ szóró. Az interneten az ember megválogatja, hogy mit keres, mit néz, de itt majdnem minden csatornából a szar folyik.
Na, mára ennyi elég a közérdekű közleményekből.

Irány az ágy.
Ja, finom volt ma a tejfölös töltelékes káposzta.

2009. december 26., szombat

Mégsem ma megyünk haza

Csak holnap lesz hazamenés, úgyhogy mára is maradt a megszokott pihengetős falusi hangulat.
Megmostam végre az autót kívül belül. Édesanyám segített megtisztítani az ablakokat és a belső teret. Füles hányását is sikerült teljes mértékben eltüntetnem a hátsó ülésről. Meleg van, fekete karácsonyunk volt. Minden olvad.
Finom volt a fokhagymás leves ma is. Holnap indulás haza. Juhú!

2009. december 25., péntek

Lazulós karácsony első napja

Pihengetős, játszodgatós, Fülesezős nap volt a mai.

Holnap indulunk haza édesanyámmal. Mindketten már nagyon rég nem voltunk otthon. Végre kicsit kimozdulok ebből a túlságosan nyugodt környezetből.
Finom volt ma a fokhagymás leves.

2009. december 24., csütörtök

Langyos karácsony

Meleg az idő is és nincs is nagy izgalom, ugyanis minden ajándékot már pár napja kiosztottunk.

Volt ma kisebb mosás és kocsikázás, aztán annyi.

A karácsonyfa - életemben először - mű, de falun elmegy.

Finom volt az édesanyám féle húsleves.

Kocsikázós nap

Ma (vagyis, lassan szokás szerint tegnap) a bútor-, mosógép- és miegymás vásárlásáé volt a nap. Bejártuk értük a környék kisebb-nagyobb városait de végül sikerült mindent beszerezni.
Felhívtak az E-Mag-tól, ahonnan a laptopot rendeltem, és értesítettek, hogy a laptop bizony csak jövő év január elején várható, úgyhogy ne éljem bele magam.
Nagyjából ennyi történt.

Finom volt a nyúlpörkölt, amit édesanyám készített.

Mára csak ennyit.

2009. december 23., szerda

Lázas laptopkeresés napja

Már hat órája itt görnyedezek a számítógép előtt és keresem, melyik lenne a nekem legmegfelelőbb laptop. Megtaláltam: Acer Aspire AS57-es a kiválasztott. Persze ezt leegyeztettem messengeren "B"-vel, aki jól ért a számítógépekhez és azt mondta, jó dolog, nem zsákbamacska. Megrendeltem az e-Magról. Ha minden igaz, holnap jön a megerősítendő telefonhívás, aztán - remélem - nemsokára a laptop, meg a dolgok, amiket vele együtt nagynénémnek rendeltem: fényképezőgép (Canon CyberShot A480), fényképezőgép-táska és egy 4 GB-os Kingston SDHC flash kártya. Remélem, jól választottam.

Ma még volt mosás Székelykeresztúron, ahol nagynéném lakik, mosógép válogatás (holnap már a megvásárlása) és, ami mindezekhez szükséges: kocsikázás.

Füles már kezdi otthon érezni magát, ugyanis megugatja a jövevényeket. Sokszor még tatámat is.

Megint nagyon álmos vagyok. Teljesen lefárasztott a sok számítógép előtt való gubbasztás. Ejnye ejnye! Még falun is... Sőt, ma még volt egy kis játszás is.

Finom volt ma is az édesanyám féle fokhagymás leves. Imádom!

De nehéz faluból írni

Második napja, hogy Alsóboldogfalván vagyok és elég nehezemre esik írni (most is a tegnapit írom).

Ma nagynénémet vártuk édesanyámmal, aki éjjel érkezett a nagy hó viszontagságai mellett Franciaországból busszal. Jó sokat késett, de megérkezett.

Úgy néz ki, hogy jövőben már az új laptopomról fogom írni a blogomat, ugyanis tervben van a vásárlása. Ha megyek hajózni, jól fog jönni. Holnap majd eldöntöm, milyent rendelek, ugyanis a pénz már ki van rá spórolva.
Volt ma még játszás is, de csak mértékkel.

Falun nyugodt az élet, Füles nagyon jól alkalmazkodik. Napról napra boldogabb.

Finom volt a fokhagymás leves, ami édesanyám specialítása. Tatám, szegény nagyon feledékeny, nagyon nehéz őt istápolni, amit édesanyám már fél éven keresztül végez.

Most nagyon fáradt vagyok, ugyanis nagynéném hosszú üdvözlése a hajnalba torkollott.

2009. december 20., vasárnap

Az otthon itt van

Megérkeztem szerencsésen Boldogfalvára (még tegnap este, de úgy írom, mintha ma lenne, mert tegnap mobilról nem sikerült fellépni). Az otthon, tehát most itt van. Az 320 km-s út gond nélkül telt. Füles nagyon nehezen viselte az utat. Hányt, szédült, de keresett magának a csomagok tetején egy helyet és többnyire mozdulatlanul utazott végig.

Nagy volt otthon az öröm Füles láttán. Hamar helyrejött és ügyesen kezdi szokni a környezetet.
Most sietek, úgyhogy többet nem tudok írni.

Finom volt édesanyám húslevese.

2009. december 19., szombat

Új családtag Füles kutya személyében

Végre, sikerült. Elhoztam a menhelyről egy ügyes kiskutyát. Négy hónapos farkaskutya keverék hatalmas fülekkel. Éppen ezért fülesnek hívják. Már az egy nap leforgása alatt rengeteg történetet tudnék róla mesélni, de ezt majd a külön cikkes részlegben fogom megírni.

Mai nappal vége az idei munkának. Ma már olyan rossz volt az idő, hogy kénytelenek voltunk visszamondani a rendeléseket, ugyanis mínusz 5 fok volt kint délben. Szegény futárok nem bírták.

A mára tervezett programot próbáltam tartani, de füles miatt nem minden sikerült. A gumicsere megvolt, verset viszont nem írtam azt a mentséget találva ki, hogy hát Karácsony még úgyis odébb van. Nem tanultam ma semmit és sem autózárat, sem riasztót nem vásároltam. EAzért döntöttem ez utóbbi elhalasztása mellett, mert ha autós üzletben veszek riasztót, lehet, hogy kedvezményesen be is szerelik, viszont akkor nem tudnék hazamenni holnap, mert a szerelésre kellene várakozzak. Másik dolog, hogy otthon úgysem törik fel - remélem. Tehát ez is elmaradt.
Vásároltam viszont édesanyámnak 12 kg mosóport + Fülesnek 11 kg kutyakaját.

Jelenleg épp At laptopjáról írok, ugyanis most valósítom meg a mai napi programom CD írás részét. Márr sikerült hetet megírnom. Még hármat írok és akkor teljesen úr dal-táram lesz az autóban.

Ja és pórázt, meg nyakörvet is vettem Fülesnek, amit már ügyesen kezd megszokni.

Gyuri - úgy tűnik -, levegővel él, ugyanis amióta a befőttesüvegbe került, nem evett semmit. Érdekes. Kíváncsi vagyok, mi lesz vele januárra, míg visszajövök.
Ja, igen: holnap délelőtt indulunk haza Fülessel. Én vezetek :P. Ő most ügyesen ide van kondorodva mellém a földre és épp az igazak álmát alussza.

Na, most írom is a nyolcadik CD-t. Ahogy kész vagyok, irány az ágy, mert holnap hosszó nap lesz.

Finom volt a krumplileves utolsó maradéka. Sokáig kitartott.

2009. december 18., péntek

Autófeltörés kísérlete

Mai nap legfőbb történése az autóm feltörésének kísérlete volt. Miután lejárt a tegnap már emlegetett barátom három hónapos biciklitúrájának beszámolója (22:30 magasságában) és közeledtem az autómhoz, meghökkenve vettem észre, hogy mind a négy fogantyú ki van feszítve és (a fagy miatt) nem engedett vissza. Tüzetesebben megvizsgálva észrevettem, hogy hiányzik a sofőrajtó zárja: teljesen be volt ütve az autó ajtajának üregébe. A másik oldalra kerülve pedig megállapítottam, hogy a túlsó ajtón is igencsak meg van gyötörve a zár. Megkínozták szegény autót rendesen, de nem tudták feltörni. Az ok az lehetett, hogy észrevették a bent hagyott táskámat és a GPS tartóját. Persze a táskát nem szokás bent hagyni a kocsiban, de az ember, miután egy forgalmas sétány mellett egy tökéletesen kivilágított útszakaszon egy templom előtt parkol, nem gondolja azt, hogy még itt is megkísérlik feltörni a kocsiját. Hála a magasságos Istennek, nem sikerült nekik. Hogy mit vesztettem volna: a pénztárcámat tele iratokkal, magyar igazolványt, 40 Euronak megfelelő pénzösszeget, egy GPS-t (ami el volt rejtve) és egy hátizsákot. Ez éppen elég lett volna.
Ebből az a tanulság, hogy többet nem hagyok táskát, sem GPS-t - még elrejtve sem - autóban és, hogy a magamnak szánt karácsonyi ajándékom egy riasztó lesz, amit még az idén (az új zárral együtt) beszereltetek az autóba.

Ezen kívül voltam ma gumit cserélni (nyárit télire), de nem volt idejük rám, úgyhogy holnap reggel nyolckor jelenésem lesz a gumicseréldénél.

Édesanyámmal megbeszéltük, hogy akkor mégiscsak kell egy kutya, de akkor legyen olyan, hogy végszükség esetén tömbházlakásban is érezhesse jól magát. El is mentem az SOS Dogs-hoz és holnap délelőttre velük is megbeszéltem egy találkat. Úgyhogy, ha minden igaz, holnap már egy kutyával fog bővülni kis, két személyes (édesanyám és én) családunk.

Ma csak egy pár szót tanultam, még nem értem a tegnap elkezdett nehéz oldalnak a végére sem.

Karácsonyi ajándék gyanánt édesanyámnak írok egy gyermekverset, amit majd kisiskolás tanítványainak megtaníthat, vagy akár felolvashatja nekik, mondván, hogy ezt az ő fia írta. Biztosan boldog és büszke lesz.

Holnapi program: gumicsere, kutyamenhely, riasztó, autózárvásárlás (vagy megrendelés), mosóporvásárlás (édesanyámnak), versírás, audio CD írás (új zenék, hogy legyen, amit holnapután hazafele úton hallgassak - unom már az eddigieket).
Egyelőre ennyi jut eszembe, majd írok, hogy jött-e valami pluszba.
Remélem, több ilyen, mint a mai sztori nem fog történni. Huh! Olcsón megúsztam.

Finom volt a krumplileves. Maradt még holnapra is. Most fogmosás és irány az ágy, mert bő hat óra múlva kelek.

2009. december 16., szerda

Séta az első hóban

Többnyire betartottam a programom. Voltam biztosítást kötni (30%-kal megdrágult, hogyazannyukmindenit!) főztem krumplilevest és tanultam - a kutyamenhelyről később. "Programon kívül" kifizettem a céges telefonszámlát, garagcia-javításra beadott telefont próbáltam kikérni, de még nem sikerült, talán a héten valamikor (elfelejtettem vinni az ideiglenes cseretelefon töltőjét a visszacseréléshez).

A szótanulásnál nemhogy megdöntöttem volna a rekordot, hanem alig sikerült egy oldalt legyűrnöm. Az az igazság, hogy ma elég korán (7:20-kor) keltem, így már most, fél nyolckor nagyon álmos vagyok és nem fog az agyam. Majd holnap megpróbálok délelőtt valamit összehozni, ugyanis most egy nagyon nehéz oldalhoz érkeztem. Ezen oldal szavait a "Törvénytisztelő polgár" című filmből írtam ki így többnyire jogi kifejezések vannak benne.

Gyurit nem sikerült este megetetni, ugyanis elfelejtettem, hogy megjött a tél és a szúnyogoknak konyec. Be kell érje azzal a két döglött szúnyoggal, ha nem akar kimúlni.

Édesanyám tegnap talán megsértődött, mert ma elhatározta, hogy neki nem is kell kutya, mert lehet, hogy nemsokára visszaköltözik a városba (most ideiglenesen a szülőfalujában lakik tatámmal, akit - sajnos - gondozni kell). Na, most, hogy ezt sértődöttségében határozta el, vagy egy ésszerűen megfontolt döntés, azt nem tudom. Minden esetre ma így nyilatkozott.

Megnéztem ma "hajnalban", reggeli közben egy Müller Péter "Mesterkurzust". Hát, ez volt az egyik legjobb pszichológiai-társadalmi témájú előadás, amit valaha hallottam. Nagyon jól beszélt. Az előadás címe: "Önzés és csalódás".

A holnapi program gumicsere lesz (autón téliről nyárira), ami a mai 100 Euros biztosítás kifizetése mellett még 20-30 Euro pénzkiadást jelent. Drága dolog az autó...
Részt fogok venni este hattól egy barátom fényképes túrabemutatóján: bringával járta meg nyáron fél Európát. Tanulságos lesz.
Emellett lesz tanulás is, és olvasás is, persze. Ja és NO játék!

A munka terén: régóta nem volt ilyen fos nap, mint ma. Éjjel lehavazott, reggelre az utakon elolvadt és szegény futárok a 2 fokos latyakban dolgoztak. Nem irigyeltem őket, tudom milyen, tapasztaltam én is eleget régebben. Ők nem panaszkodtak, hanem tekertek. Igaz, estére elég szép keresetet összehoztak.

Finom volt a krumplileves, annak ellenére, hogy - miután elkészült a leves - rájöttem: a babérlevelet kifelejtettem belőle. Eme feledékenységemet megpróbáltam a babérlevelek túlzott és gyors (levertem a lisztet a kredencről) adagolásával kompenzálni. Ezzel azt értem el, hogy majdnem péppé főtt a krumpli, de a babér íze mégsem érződött. Azt hittem, sikeresen elszartam, de egy óra várakozás után - láss csodát - egész finom íze lett. Valószínűleg a babérlevél hűltében adta meg magát. Jót ettem belőle és szobatársam is megdicsérte.

Most még jön egy vacsora, aztán - tegnapi programhoz híven kis olvasás - és ágybabújás remélhetőleg kilenc-tíz óra magasságában. Holnap megint korán kelek.

2009. december 15., kedd

Rekord a hidegben

Minden idők legjobb napja volt a mai a munka terén. Ilyen nagy összeget még sosem kerestünk egy nap alatt. Igaz, csak alig haladta meg az eddigi legnagyobb forgalmú nap pénzösszegét, mégis meghaladta. Ennek örvendek.

Ma sem fizettem ki a kötelező autóbiztosítást. Bárhogy is mentegetőzöm - hogy nem volt nálam annyi pénz, vagy, hogy jobb is holnap, mert így, mag úgy -, az igazság az, hogy lusta voltam és nem teljesítettem be a mára eltervezett programot. Ez nem szép. Ezen változtatni kell. Hideg volt, az igaz, biztosan az is visszatartott, de tudtam azt is, hogy holnap még hidegebb lesz. Ez a büntetés. Ma nem esett a hó, csak mínusz fok volt kint, holnap viszont süppedő hóban fogok egy órán keresztül sétálni (igaz, lehet, még jól is fog esni, na de na akár bringával egyszerűen is megoldhattam volna).

Tanulni azért tanultam. Kb. 120 szót vettem ba, így már 774 szó magasságában járok. Az azt jelenti, hogy, amennyiben megdöntöm a napi szótanulási rekordomat, akár az összes szót megtanulhatom.

Ezen kívül még néztem Popper "Mesterkurzusát" és - sajnos - játszottam is. Holnap nem lesz játék! Ezt leszögeztem. Sőt, hirtelen felindulásomban elhatároztam, hogy - amennyiben megkapom a biztosítást már a holnapi naptól megkezdődően -, a kutyamenhelyre fogok látogatni és lefoglalok egy kiskutyát édesanyám számára, akit talán kicsit megsértettem ma rövid telefonbeszélgetésünk során. Holnap kiderül.

Erőlködtem ma is elég nagy mértékben, azt is meg kell jegyezni. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy külön ismertető cikkeket különböző szokásaimról még nem írtam, de ami késik, nem múlik.

Hű, és elfelejtettem tegnap a kómában lévő Gyurinak szúnyogot fogni. Mindjárt meg is teszem.

Finom volt ma a tegnap elkészített lecsó. A holnapi program tehát: biztosítás, kutyamenhely (biztosításfüggő), szótanulási rekord (talán), főzés, olvasás és, mondjuk egy "Mesterkurzus".

Most - szúnyogvadászat után - végre egy tegnapihoz hasonló, korai lefekvés.

2009. december 14., hétfő

Ember tervez...

Nem érezte jól magát egyik futárunk, ezért én voltam helyette. A tegnap mára eltervezett programom így elszállt. Semmi sem valósult meg belőle. De hát nem világvége, végül is nem volt egyik sem teendőm sem halaszthatatlan. Holnap, mintha a hétfői nap meg sem történt volna, mindet véghezviszem.

Most még nem fekszem le, kivételesen nincs olyan késő. Sül a szalmakrumpli (hasáb burgonya), úgyhogy még egy lakmározás vár rám, ja, meg Gyurit is meg kell etessem valamivel.

Kemény hideg lett itt nálunk, Váradon erre a hétre. Azt jósolják a meteUrógusok, hogy ebből jó nem jöhet ki [:)]. Vagyis a kemény hideg elkezdődött. Ennek okozata többé kevésbé az, hogy jövő héten nem fogunk dolgozni, hanem megyünk HAZAA! Rég nem voltam otthon, úgyhogy várom is. Nameg kutyát is kell addigra szerezzek. Vagy a kutyamenhelyről, vagy az ócskapiac állat részlegéről. Meglátom, hol találok megfelelőbbet.

Finom volt ma a lecsó, amit a tegnapelőtti mintájára készítettem és, ki tudja, milyen finom lesz a szalmakrumpli. Megyek is, mert odaég. Kaja, aztán irány az ágy.

A leghosszabb film

Nem tudom, hogy csináltam, de ma hét órán keresztül néztem egy filmet. Mindegyre meg-megállítottam és írogattam ki az ismeretlen szavakat - volt vagy kétszáz -, da, hogy mindez ilyen sok időt vett igénybe... nem gondoltam volna. A film különben jó volt: Becstelen brigantik (Inglorious Bastards). Sőt, nem csak jó, hanem nagyon jó. Igazi Tarantino stílusban, jó szereplőkkel.
A le nem fordított szavaim száma ezzel nem tudom, mennyire ugrott, de, majd, ha eljön az ideje, megszámolom. Sok szót nem tanultam ma sem sajnos. Így, vasárnap nem volt nagy kedvem hozzá, de holnap, remélem, a 11. oldalt is legyűröm. Aztám el 15-ig és jön a friss fordítás.

Ma más dolog nem is nagyon történt. Reggel meghallgattunk "At" szobatársammal egy Müller Péter előadást, aztán letöltöttem a Diablo II című, nagyon jó játékot és pár óra játszás után már jött is a film.

Gyuri nem döglött meg teljesen, mert valahogy ma már más helyre költözött a befőttesüvegben, de mozogni csak nem akar. Fogok neki holnap még egy szúnyogot, hátha csak friss eledelt eszik, az a baja.

Lehavazott. Igen, most, ezzel megnehezedett a dolgunk munka terén. Még a jövő hetet és az után lévőből három napot kell kibírni és aztán jön a vakáció végre. Valahogy csak elérünk addig is.

Finom volt ma a lecsó, amit tegnap készítettem el. Azt hiszem, holnapra is azt fogok főzni.

Holnap tanulás, olvasás, ha minden igaz, az autóra új biztosítás kötése és nagyjából ennyi a dolog.

Most minél hamarabb irány az ágy.

2009. december 13., vasárnap

Gyuri megdöglött

Ezt pont most vettem észre. Meg van állva egy helyben és akárhogy ütöm, rázom a befőttesüveget, meg sem lövi. Eddig szaladgált, ha csak megmozdítottam is. Majd holnap kidobom és talán helyettesítem egy másik Gyurival. Meglátjuk. Nem mondhatja, hogy nem kapott enni. Ott van még most is mind a két szúnyog az üvegben érintetlenül (persze döglötten).

Na igen, voltam az előadáson, amelyet tegnap emlegettem. Jó volt, de nem dobtam el az agyam. Ragadt rám egy két dolog. A kérdéséket, igaz, már nem vártam meg, elhúztam a csíkot.

Itthon kicsit játszottam, aztán, mivel semmihez sem volt kedvem, egyet olvastam, majd filmet néztem. A "Zombieland" volt a címe. Persze angol felirattal, hogy okuljak. Ki is írtam kb 150 szót belőle. Már magint van egy vagon fordítandó. Végre a végére kellene jussak a már lefordítottaknak és akkor ezeknek a tanulásához is nekikezdenék. A film különben nagyon jó volt (horror-komédia, teljesen jó stílussal) és mindössze 3-3,5 órát vett igénybe. Ez már haladás.

Finomra sikerült a szalonnás-tejfölös lecsó rizzsel, amit ma ütöttem össze. Maradt még holnapra is.

Véghezvittem ma egy kis erőlködést (edzés), hogy legyek formában. Amúgy fekvőtámaszt minden nap csinálok, de ma különösen rágyúrtam más izmokra is. Erről jut eszembe: elhatároztam, hogy az ilyen dolgokról, mint pl. az erőlködés, gitározás, futárkodás, meg a főzés, meg a mittodoménmi, indítok egy külön blogot, ahol cikkenként mindegyiket elmagyarázom, mert hát hosszas lenne ezeket mind itt leírni.

Ennyit máról. Holnap fogok szavakat tanulni és angolul olvasni. Persze nem viszem túlzásba, mert, hát, ugye vasárnap azért mégis.

2009. december 12., szombat

Rekord hét

Igen, sikerült megdönteni minden idők rendelési rekordját ezen a héten. Ez nagyon jó dolog, de, ami ennél is jobb, hogy a statisztikák szerint a jövő még még az e-heti rekordot is megdönti. Kíváncsi vagyok.

Ma elég vegyes nap volt. Volt ma: tanulás, olvasás, munka, filmezés szép vegyesen. Szavakat nem tanultam, de a "Játszva angolul" című veterán oktatókönyvből és az "In spotlight: England" című könyvből próbáltam fejleszteni a nyelvtudásom. Emellett még a ma esti filmet is végigfordítottam és kb. 130 ismeretlen szót írtam ki. Lesz, mit fordítanom, amint az eddigi szavakat megtanultam. Itt egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet: amióta angol felirattal nézem a filmeket (3 darab volt eddig), egy film kb. 4 órát tart. Majdnem minden szóváltásnál "pause" és akkor: "olvassuk csak el, mit is mondanak"... és így megy végig. Annyira nem élvezhető, mint magyar szinkronnal, de legalább tanulom a szófordulatokat.
Olvastam ma még Czeizelt is, nehogy elfelejtsek magyarul.

Most, estefelé a "Funny People" című film (ezt néztem ma este) filmzenéit hallgatgattam YouTube-ról. Nagyon jó volt a film, de a zenéi annál is jobban lettek összeválogatva. Érdemes utánanézni.

A tegnapi napból kifelejtettem azt, hogy néztem egy-két Popper Péter és Müller Péter "kurzust". Nagyon okos dolgokat mondanak el. Mindketten a társadalom pszichológiai helyzetét próbálják felvázolni és a gondjaira megoldásokat találni. Nagyon jól fején találják a szöget és tényleg elgondolkodtató, mennyi furcsaság történik a mai társadalomban, ami fel sem tűnik nekünk, mert így szoktuk meg. De ez nem jó. Meg kell hallgatni őket és akkor minden világos lesz... többnyire.

Gyuri még él, de mintha kicsit fogyott volna...

A csaj az au-pair ügynökségtől még mindig nem küldött e-mailt, pedig írtam neki egy új SMS-t, hogy a megígért levelet szeretettel várom. Talán majd jövő héten.

Holnap (vagyis, már ma) reggel 10-kor megyek egy előadásra: A művészi szerep társadalomtörténete és az autonóm művészet kialakulása. Wessely Anna lesz az előadó. Nem ismerem, de elmegyek. A régi egyetememen lesz. Rég nem jártam ott és amúgy is, rám fér egy kis kultúra.

Ma finom volt a szalonnás-hagymás tojásrántotta kovászos uborkával. Nem tudom már az idejét, mikor sikerült ilyen finomra. Előtte eszközöltem egy nagy bevásárlást, úgyhogy minden megvan a holnapi húsleveshez. Ha úgy tartja kedvem, főzök egy nagyot.

Ennyit mára. Most pedig irány az ágy!

2009. december 10., csütörtök

Akárcsak tegnap

A mai nap is úgy telt. Szótanulás (kisebb mértékben), olvasás és egy kis munka. Az olvasás kicsit több volt.
A nap egész jó lett munka terén, ha minden igaz, ez a hetünk rekord összeget fog megütni. Reménykedünk, de minden a holnapi naptól függ. Majd beszámolok róla. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy én is be kell álljak, de nem csak este, mint tegnap és ma, hanem rendesen, talán még délelőtt is. Csak az idő ne legyen rossz (eső, vagy hó).

Ma felvillant előttem egy angliai au-pair munka lehetősége, amit offline-message-ként kaptam Yahoo Messengeren, de nemsokkal megelőztek, úgyhogy elúszott. Az volt a kitétel, hogy legyen jogsim és, hogy a héten tudjak is kiutazni. Megoldottam volna, de na. Ez ilyen. Azt mondta a telefonos kisasszony, hogy attól még próbálkozhatok. Küld majd kitöltendő űrlapokat és beraknak a rendszerbe. Nem is volna rossz a hajózás előtt egy-két hónap au-pair. Na, de ez majd eldől. Ahogy hozza a sors... én mindenképp végzem a dolgom és törekszem.

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan éhezem meg kajálás után. Ma ettem már négyszer, mégis, megint éhes vagyok. Na, de majd csak reggel lesz kaja. Addig ki kő bírni.
A kaja, amit estére rittyentettem, sült szalonnás-hagymás-mexikói szószos makaróni volt. Mondjuk, szalonnás makaróni.

Nekikezdtem ma este egy filmnek is (Funny People), amit már egész jól értegetek, persze felirattal.

Gyuri még él és koplal.

Holnap majd munka, tanulás, olvasás, de most alvás, végre korán!

Változatlan: munka és tanulás

Rekordot döntöttem ma: 200 szót tanultam meg, vagyis 600-nál tartok. Igaz, volt időm, mert csak délután kellett dolgozzak. Hasznos nap volt a mai is. Olvastam még egy kis Czeizelt, aztán az Angliát ismertető könyvből még két oldalt. Ismeretlen szavakat kiírtam, csak még nem fordítottam le. Először jussak el az 1017-ig, aztán fordítgatok.

A munka jól ment, egy általános, átlagos napunk volt. Jött egy hír egy pályázati lehetőségről a cégnek, amit valószínűleg meg fogunk pályáztatni pályázatíró ismerőseinkkel. A támogatást cégfejlesztésre kapjuk. Lesz, mire fordítani, ha elnyerjük.

Nem főztem ma húslevet, mint ahogy azt tegnap gondoltam, de finom volt a kolbászos-curris makaróni, amit ebédre és a paprikás csirke krumplipürével, amit vacsorára rittyentettem. Mostanában muszáj ennem valamit vacsorára, különben kirágja a gyomrom a gyomorsav. Régebb nem volt ilyen bajom. Meg fogok hízni, ha így folytatom.

Gyuri még bírja éhen. Kíváncsi vagyok, meddig?

Most jöjjön hát az ágy!

2009. december 9., szerda

Szavak napja

Szerintem álmomban is angol szavakat fogok látni, hála a Sztakinak. Ma lefordítottam annyit, hogy most összesen 1017 szavam van, amiből 414-et tudok. Vagyis neki kell fogjak rendesen, ha mindet meg akarom tanulni. Ha minden nap egy-egy oldalt lenyomok (kb. 67 szó), az azt jelenti, hogy egy kemény hét alatt készen vagyok velük. Aztán még négy-öt nap az ismétlésre és bizton állíthatom, hogy egy hónap alatt több, mint ezer szóval lett gazdagabb a szókincsem. Persze addig még el kell jutni...
Elolvastam két oldalt az Angliát bemutató könyvből és egész jól megértettem a dolgokat. Fejlődés!

Munka terén: ma nem volt akkora nap, mint amit vártam, de meg vagyok elégedve vele. Nem kellett beálljak pótfutárnak, azért volt időm itthon a szószedetet végigfordítani. Persze pihenésképp egyet egyet játszottam a Counter Strike-kal, de a mennyiség tűrhető volt. Nem vittem túlzásba. Holnap "no computer" nap van, úgyhogy vagy dolgozni, vagy tanulni fogok, de mindenképp pozitív dolgokat fogok cselekedni.

Elfogyott a karfiolleves, de főztem estére főtt krumplit tejjel-vajjal és az finom volt. Holnap, azt hiszem, húsleves főzés lesz, szótanulás és olvasás.
Gyuri még mindig nem evett, pedig ott a kész szúnyog az üveg allján. Szerintem, ha lusta lemászni értük, pár napon belül éhen fog dögleni. Na mindegy. Ő tudja...

Én azt tudom, hogy álmos vagyok, úgyhogy most gyorsan teszek róla, hogy elmúljon: irány az ágy!

2009. december 8., kedd

Benne a szezonban

Igen, javában benne vagyunk a szezonban a munkát illetően. Ma is majdnem egész nap kellett bringáznom. Igaz egyik futárt helyettesítettem. A hétfők a leggyengébb napok, ez mégis nagyon keményre sikerült, aminek csak örvendeni lehet. A keddek szoktak a legkeményebbek lenni. Kíváncsi vagyok, mi lesz holnap, mekkora nap lesz. Ma 50 rendelés volt. Minden idők rekordja 62. Remélem, holnap megdől.
Jó munka volt, jól elfáradtam, de pénzt is kerestem.

Tanulni nemigen volt időm. Kicsit szószedeteztem, de annak is csak a fordítás részét végeztem el; a fordítás részből is csak két oldalra futotta energiámból.

Holnap megpróbálom a szószedetet teljesen lefordítani és megszámolom, pontosan hányadán állok a szavakkal.

Finom volt a karfiol leves. Még maradt holnapra is. Azt hiszem, utána jön egy finom húsleves.

Most pedig gyors elalvás következik.

2009. december 7., hétfő

Vasárnapi szótömkeleg

350 ismeretlen szóval gyarapodott a szószedetem. A magyar fordítás még nincs meg, de a szavak mér le vannak jegyezve. A mai és a tegnapi film alatt gyűltek össze ("2012" és "A törvénytisztelő polgár"). Igaza volt Szókratésznek: "Minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy nem tudok semmit." Olyan szavakat hallottam a hétvégén, amiknek a létezéséről sem tudtam, pedig - úgy néz ki - teljesen hétköznapi szavak.
A héten nekiesek és mindet megtanulom, ha a munka mellett lesz rá időm. Ha már ezeket a szavakat is tudom, akkor már elég tekintélyes számú (majdnem 1000) ismeretlen szóval lesz bővebb az angol szókincsem.

Mai napon szavaztunk. Országos szinten. Államelnököt választottunk. Nekünk, magyaroknak, úgy néz ki, hogy két rossz közül az enyhébbik rosszat kell választanunk. Na, köszönöm, abból nem kérek. Elmentem és egy nagy (A) betűt pecsételtem rá a szavazólapra úgy 20 pecsétleütéssel (székelyföldi Autonómia). Ez természetesen érvénytelennek számít. De elmentem, hogy nem csak úgy nem érdekel a politika, hanem, hogy lássák, hogy ilyen feltételek mellett nem érdekel a politika. Vagyis direkt érvénytelenül szavazok. Az a helyzet, hogy annyira kiéleződött a két jelölt közti harc, hogy már az azonos álláspontú magyar politikusok sem tudják, kire jobb szavazni. Na köszönöm szépen. Akkor két rossz közül nem kell senki.
Ennyit a politikáról. Még túl sokat is írtam róla. Egy szót sem érdemelne.

Gyuri még mindig nem evett. A két szúnyog ott fekszik, de ő koplal. Ő tudja. Vagy beletörődik, hogy befőttesüvegben van, vagy beledöglik. Legfeljebb kísérletesek egy másik pókkal majd.

Megkaptam ma az angol könyvet (kölcsön), de, sajnos nem regény, hanem Angliát bemutató könyvecske: Spotlight on Britain. Nem baj, tanulni az is jó. Legalább bővül a tudásom Angliát illetőleg. Majd jövő héten azon leszek, hogy találjak egy könnyen olvasható angol regényt... vagy mesét :).

Volt ma játszás is, de nem sok. Kicsit Counter Strike-ztam. Jól esett.

Finom volt ma a karfiol leves. Azt hiszem, holnap is az lesz...
A holnapi program a munkán kívül a szavak lefordítása lesz. Kell hozzá vagy két óra. Remélem, belefér.

Most pedig alvás, mert jövő hét kemény lesz!

2009. december 6., vasárnap

Laza szombat

Délig aludtam. Lassan hagyomány, hogy eltervezem, hánykor kelek fel, beállítom a telefont, aztán, miután huszonötször öt percenként szundira állítom, inaktiválom az ébresztőt és természetes ébredésig alszom. Ezennel itt kijelentem, hogy holnap nem így fog történni: nyolc óra alvás után, ahogy a csengés megszólal, talpon is leszek.

Végre végigvittem a Heroes 2 egyik küldetéssorozatát a kettő közül. Nagyon jól esett végre nyerni. Kicsit meg is untam, amit egyáltalán nem bánok. Nekifogtam a második küldetéssorozatnak, de nem nagyon volt kedvem folytatni. Remélem egy ideig nem is lesz. Sok időt felemészt, az a baj vele.

A tanulás csak a ma esti "2012" című film ismeretlen szavainak a kiírásában merült ki. Igaz, rengeteg szót kiírtam. Kb. 160-at. Azt még meg is kell tanulni :(.

Finom volt a karfiol leves, amit ma késő délután főztem. Megígértem tegnap, ugyebár...
Eszem még most is egyet belőle lefekvés előtt, azt hiszem.

A film ("2012") amúgy nagyon jó volt. Ajánlom mindenkinek. Kikapcsolódásnak tökéletes (nameg szavakat tanulni).

Ja, igen. Ma jött a Mikulás is. Minden szobatárs meglepte egymást egy-egy kis lábbeli-beli ajándékkal. Többnyire édesség, de az a jó! Tehát a leves után kicsit nassolok is.

A holnapi program lazulás és játszás, nameg olvasás (ha megjön az angol könyv, ami még várat magára, de "At" megígérte, hogy holnap tényleg elhozza).

Gyurinak már a második szúnyog is a hálójában van, de még nem akar enni. Nem sieti el...

2009. december 5., szombat

Gyuri és a többi dolog

Na, ki lehet az?
Ma tanulás és olvasás közben kitaláltam, hogy szerzek magamnak egy kedvencet. Meg is tettem. Ő az:



Igen, ő pók, de ez nem befolyásolhatja a barátságunkat. Én szúnyogot fogok neki, ő pedig megeszi. Így néz ki távolról:



Igen, 6 decis a befőttesüveg, vagyis Gyuri nem nagyobb egy fél borsószemnél (lábakkal együtt).Ha nagyon unom magam, akár beszélgethetek is vele. Már adtam neki szúnyogot, de nem akarja elkapni. Valószínűleg még új a környezet. Meg kell szokja. Ha nem ízlik neki, próbálkozom muslicával. Nekem tetszik a dolog. Lakótársaim elég szkeptikusan állnak hozzá, kicsit furcsán is néznek rám... talán túl sokat pihentem... na mindegy.

Gyuri befogásán és szelídítésén kívül ma még tanultam és olvastam is. Czeizel könyvének felén (320/2)túl vagyok, a második világháborús "Játszva angolul" könyv 15. fejezeténél tartok (összesen 50 van neki) és a számítógépes tanítós CD-ből semmit nem csináltam meg. Hagytam holnapra is. Szószedet ma csak bővült, tanulni nem tanultam belőle.
Most, így estére pedig végre leültem játszani. Nagyon jól esett. Kellőképp el is fáradt a szemem. Hunyorgok, úgyhogy nemsokára irány az ágy.

Az angol könyvem sajnos nem érkezett meg a kölcsönadótól a feledékenység jóvoltából, de majd holnap és akkor nagy kíváncsisággal, meg elszántsággal neki is esek.
Ja és YouTube-ra sem raktam fel semmit, mert olyan borongós idő volt, hogy nem lett volna jó a film minősége.

Finom folt a spenót utolsó maradványa. Holnap karfiol leves lesz. De előtte alvás...

2009. december 4., péntek

Hosszú, aktív nap

Hol is kezdjem. Tegnap, ugyebár korán lefeküdtem, ezért már kilenc órakor aktívan reggeliztem és fél tíz fele olvastam Czeizel önéletrajzát. Utána megtanultam még jópár szót a szószedetből, így ma este 414 szóval büszkélkedhetem. Észrevettem, hogy ma este az autóban a CD-imet hallgatgatva olyan dalokat is le tudok fordítani, amiket eddig nem. Jó érzés.

14 óra körül elmentem antikváriumot keresni, ahol egy angol nyelvű könyvet vásárolhatnék olcsó pénzért, de nem jártam szerencsével. Nem találtam antikváriumot. Hazajöttem és "An" lakótársnőmmel elmentünk a Carrefour-ba vásárolni ezt azt (spenótot, tejet, foghagymát). Ott sem találtam angol nyelvű könyvet. Viszont, miután hazajöttem, jöttek a jó "könyvpótló" dolgok: kaptam egy cédét "An"-tól, amin elég jó angolt tanító leckék vannak: írott szöveg, beszéd és kiértékelés külön témákban. Ebből legalább harminc csomag. Nagyon hasznosnak tűnik. "M" lakótársamtól kaptam egy "Játszva angolul" oktató könyvet. Igaz, hogy 1946-ból való, de még jó lehet valamire. Végül "At" szobatársam barátnője felajánlotta, hogy holnapra hoz nekem egy angol nyelvű regényt, úgyhogy jobban nem is alakulhatott volna a "könyvkeresés".

Spenót. Na, hát elsiettem kicsit, de finom lett. Annyira éhes voltam, hogy azt hittem, a Carrefourban vásárolt, gyorsfagyasztott spenót már meg van főzve és fel van darabolva... hát nem volt... de én már megpörköltem a lisztet és ráöntöttem a spenótkorongokat. Na, lett nagy morgolódás, mikor rájöttem, hogy ezt most addig kell kavargassam folytonosan, gyors iramban, míg meg nem fő (ha megálltam öt másodpercre, már égett oda az alja a liszt miatt). Na egy óra kavargatás után már készen is volt. Finom lett.

Holnapi program: lefilmezem magamat, amint gitározok egy dalt a YouTube-ra felrakandó; meghallgatok egy jó, esztétikai témájú előadást; bővítem a szókincsem és, ha minden igaz, elolvasok pár oldalt egy angol nyelvű regényből.

Ma este Mikulás buli volt. Jól telt, buliztunk. Buli végén, levezetésként (szó szerint) hazakocsikáztam egy lányt Szalontára, mert nem volt, kivel hazamenjen (80 km oda-vissza), úgyhogy most (hajnali 4:43) eléggé fáradt vagyok ahhoz, hogy, miután elérte a fejem a párnát, hét másodperc alatt elaludjak.

...megyek, ki is próbálom.

2009. december 2., szerda

Program szerint

Végre egy nap, amelyen szó szerint beteljesítettem az eltervezett programot: volt ma tanulás, olvasás és mosás.

Már körülbelül 400 szónál tartok. Még hátra van több, mint kétszáz, de már jól érezhető a fejlődés; neten olvasott szövegeket majdnem teljes egészében értem. Itt egy kép, mennyi szót tanultam meg eddig:



Ennyit tanultam eddig. Tudom ezeket angolról magyarra és magyarról angolra fordítani. Nem nagy haladás, de apránként sokat el lehet érni vele.

A másik dolog ma az olvasás volt. Czeizel életművében a 100. oldalnál tartok. Érdekes dolgokat lehet megtudni belőle.

A harmadik nagy tettem a mosás volt, ami "An" lakótársnőm tökéletesen szimpla mosógépével történt, de a kívánt hatást megkaptam: az összes alsóneműm tiszta lett.

Negyedikként ki ne hagyjam, hogy ma aludtam egy hatalmas nagy délit. Olyan jól esett, hogy rendesen elszégyelltem magam, hogy milyen haszontalan vagyok.
Finom volt a paprikás csirke utolsó maradványa. A holnapi menü spenót lesz. Már várom!

Most pedig jöjjön végre egy viszonylag korai lefekvés. Ennyi alvással, plusz a holnapi spenóttal olyan egészségi állapotom lesz, hogy minimum az udvarról az erkélyünkre hajló száraz faág kivirágzik.

2009. december 1., kedd

Hasznos nap

A tegnapi terveim nagy része nem sikerült, de a lényeg igen: be sem kapcsoltam a számítógépet és egy fergetegesen nagyot dolgoztam. A nap hasznossága tehát maximális.
Dél körül volt már - épp Czeizel önéletrajzát olvastam -, mikor szólt a telefon. A diszpécser hívott, hogy kelene segíteni az egyik kliensünknek fát pakolni. Na, ez nem épp egy megszokott munka a futárkodáshoz képest, de, mivel ezen a héten nem én kellett pótfutárként beálljak néha, (ezen a héten munkanélküli vagyok, mert csak minden második hetem munkahét) szívesen el is vállaltam. Kettőkor már pakoltam is a fát a kapubejárótól hátra a fáskamrába. Röpke hat óra alatt megállás nélkül kész is voltam. Végig jól éreztem magam. Szeretem azt a munkát, aminek látom az eredményét. Ennek szépen láttam. Gyönyörű rakásokba pakoltam a fát, kisebb keretet is készítettem neki kis kreativítást is belevíve a munkába. Ki is fizettek rendesen, mindenki boldog volt. Mondhatnám Vörösmartyval: "Ez jó mulatság, férfimunka volt".

A munka miatt nem tudtam mosni és főzni, de tanulni igen. Sikerült elsajátítanom még negyven idegen szót, így már 312-nél tartok. Kellene már egy angol nyelvű könyv, hogy a mondatösszetételt is tanuljam. "L" futár felajánlotta, hogy hoz egyet. Várom (már négy napja).

Épp olvasom Kati blogját, akinek - úgy látom -, nem egy leányálom az élete ott a távoli óceánokon, de elég jól veszi az akadályokat. Üzenem neki, hogy "KITARTÁS!". Remélem, nemsokára én is nyomdokaiba lépek (a hajós munkára gondolván).

A mai finom étel a paprikás csirke volt, de az nagyon jó eset, ugyanis fapakolás közben végig almán éltem, ami, hááát, elég gyengus volt. Még jön egy vacsora, asszem, lekváros kenyér tejjel (ha még nem romlott meg a tej...).

A holnapi terv: mosás, olvasás, tanulás. Ennyi. Most vacsora, aztán alusz. Pá!

Fölösleges nap

Nem elég, hogy majdnem délben keltem, ráadásul a fél napot átjátszottam. Hej, nem jó ez így. A mai napért cserébe holnap be se kapcsolom a számítógépet, csak este, hogy a blogot írjam. Ez kijelentés és így is lesz. Tanulni fogok, olvasni és mosni. Ez lesz a program. Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát, hogy leülök ebéd után játszani s egy vacsoraszünetet kivéve éjjeli kettőig játszom! Ilyen nincs! Vagyis mostanában nem. Hasznosan kell eltöltsem a szabadidőmet.

Volt azért hasznos fejezet is a napban: olvstam Czeizel Endre orvosgenetikus önéletrajzát. Na, ez jó pont volt. Kicsit enyhít a lelkiismeretemen.

Sok előrelépést tehát ezen kívül a mai napról nem tudok mondani. Hacsak az nem, hogy a Heroes-ban végre az utolsó pályát kínozom... de, hogy ez fél napot vesz igénybe, az nem oké.

Ja, meg finom volt a paprikás csirke ebédre. Rájöttem, hogy a tegnap nem raktam rá tejfölt, így most mennyeien finom lett az előbbihez képest.

"At" szobatársam, miután 18:45-kor hazaért a munkahelyéről, megpróbálta gyorsan elküldeni a Green Card lottós jelentkezési lapot (19-kor járt le a határidő), de így, utolsó percekben annyira terhelt volt a rendszer, hogy nem sikerült. Miután kitöltötte a nehezen bejövő űrlapot, kiírták, hogy: "határidő lejárt!". Úgyhogy nem sikerült neki. Na, majd jövőre... Szerencse, hogy én még este (hajnalban) el tudtam küldeni.

Ennyit máról. Most pedig gyors alvás, hogy holnap legyen időm a sok hasznos dologra.

2009. november 30., hétfő

Végre elküldtem!

Ez a vasárnap igazán vasárnaposra sikerült: délben keltem, a nap túlnyomó részében játszottam, ettem, főztem, pihengettem. A nap "est" része viszont kicsit más volt. Úgy 22 óra tájt nekifogtam tanulni, hogy kicsit enyhítsem a lelkiismeretemet a sok döglődés után, így eljutottam immáron 227 megtanult szóig. Tanulgatás közben belém villant, hogy még mindig nem küldtem el a Zöld kártya igénylést. Ekkor már éjjel egy volt (majdnem két órája). Na gyorsan neki is fogtam, mert, ugye ma már megkezdődött az utolsó nap, november 30. Na másfél óra kínlódás után kiderítettem valami szófoszlányból az interneten, hogy az az űrlap, amit félpercenként küldözgettem - arra gondolva, hogy biztosan zsúfolt a hálózat az ilyen későkásák miatt, mint én -, nem megy át, ha Firefoxot használok. Abban az esetben egy másik űrlapot kellett kitöltenem. Na, amint azt megtettem, máris sikeresen tudtam továbbítani, lenyugodott a kicsi lelkem, pedig már már ott tartottam, hogy robbannának fel a grínkárdjukkal együtt, ha nem tudnak megfelelő sávszélességet biztosítani. Ne, de megérte hitetlenkedni. Elküldtem. Már csak egy fél év és kiderül, hogy megnyertem-e.

Mai napon finom volt a paprikás csirke csigatésztával, amit estefele rittyentettem. Most meg végre alvás.

2009. november 28., szombat

Érdekes nap

Jaaaj, de álmos vagyok. Ragad le a szemem. Ötkor feküdtem tegnap, ugye, mert, hát kellett játsszak... és reggel kilenckor keltem, mert 10-kor előadáson kellett legyek. Az előadás a Jelenések könyvének értelmezéséről szólt. Egész érdekesnek volt mondható. Berkes Sándor teológus-lelkész-atomfizikus mondta el Apokalipszis-értelmezését. A téma minimum egy hónapon keresztül folyamatosan tárgyalható lenne - akár írásban is -, úgyhogy nem taglalom.

Ez a napból kb. nyolc órát vett igénybe, úgyhogy másra nemigen volt idő (na jó, még egy kis játszásra).

Erőm, idegem, meg kedvem nem volt főzni, úgyhogy ma este a zakuszkás kenyér volt finom.
Most belerobbanok az ágyba és hork...

...ja és a Green Cardos dolog megint holnapra tolódott, de holnap tényleg megcsinálom.

Tanulás, kicsi munka, sok játék

Hát igen. Amikor az embernek eszébe jut egy régi játék, és nekifog játszani, nemigen tudja abbahagyni. Így jártam ma én is a Heroes 2-vel. Régi játék, de nagyon jó. Nem is bírtam abbahagyni egészen mostanig. Reggel fél öt. Na, de azért tettem valami hasznosat is: már lassan a 200. szónál járok. Közeledik az 500., csak változott kicsit a felállás, ugyanis ma, Heroes-ozás közben kiírtam még pár (100) angol szót a játékból és azok olyan nehezek, hogy kell két nap, míg jó alaposan megtanulom. Ezennel tehát már 600 szónál járok. Hű, ha már végre fogom tudni mindet, egész kibővül a szókincsem.

Tehát mai nap tevékenységi aránya: 20% tanulás, 10% munka, 70% tanulás.

A Green Cardos dolgot holnapra toltuk, pedig már csak ki kellene tölteni az űrlapot... na, de hát "van még idő november 30-ig..."

Ma elfogyott a murokfőzelék és nagyon jól esett a virsli vacsorára. Holnapra makaróni szószós csirkehússal, nyamm-nyamm.

Most gyorsan aluvás, mert holnap 10-től megyek valami "világvége" előadásra. Kíváncsi vagyok, milyen lesz.

2009. november 27., péntek

Fénykép optimalizálva!

...ez volt a mai nap fő témája. Volt munka is, jó napunk volt, de a lényeg, hogy végre kész van a fotó digitális formában is, optimalizálva, kritériumoknak megfelelően. Meg lehet tekinteni:



Na, így néz ki egy kép, ami sablon szerint el van készítve. Igaz, hogy annak idején kb. úgy nézett ki, mint a tegnapi (alábbi) kép. Photoshoppal sikerült ezt kihozni belőle (fentebb).

Ma még volt szószedet, igaz, csak alig haladtam. Úgy 150 szónál tartok.
Holnap következik az űrlap kitöltése és beküldése. Azt mondják, több, mint 5% az esély arra, hogy nyerjen.

Finom volt a murokfőzelék és még holnapra is maradt.
Most alvás!

2009. november 26., csütörtök

Megvan a fénykép!

Igaz, hogy nem tegnap este - ahogy azt terveztem -, de meglettek a képek. Ma este készítettük el itthon "At" és én. Egy egész fotóstúdiót rendeztünk be a lakásban. Négy fényforrást aktiváltunk (köztük egy reflektort is) és mindenféle házi alkalmatosságot hasznosítottunk profi fotósokat megszégyenítő módon, úgy, hogy végül ez lett az eredménye:



Na jó, ez nem a végleges kép, hanem csak egy olyan lazább a sok közül. A véglegest majd holnap fogom megmutatni, ugyanis méretre kell szabni meg minden. Mára elég volt a fényképezés részét letudni a dolgoknak.

Ma tanultam még pár szót, úgyhogy lassan a 130 fele járok. Nagy menet volt ma a munkahelyen, ott sem unatkoztam. Összességében véve egész jó nap volt. Sőt, még játszani is volt időm amolyan csip-csup flash-játékokkal.

Elfogyott a zöldségleves. Végre! Már hat napja ettem az oldalát. Finomra sikerült, de azért már a tizenharmadik tányérral alig kívánkozott le a gyomromba. Elfogyott, az a lényeg. Holnap láthatok neki más táplálék elkészítésének... mondjuk, még a murokfőzelék mindig megvan.

Na, ennyit a máról. Holnap jön a nagy képvagdalás, pixelbetyárkodás. Most alusz, de gyorsan!

2009. november 24., kedd

Első szavak a szószedet-rengetegből

Megtanultam 72 szót. Igaz, ebből hatot-hetet néha tudok, néha nem, de az a lényeg, hogy 72-nél vagyok. Elég nehezen ment. Igaz, a szavak sem voltak könnyűek. Már csak 500 van hátra kb. :(. Elméletileg egy-két hét, és végzek az összessel. Fontos megjegyeznem, hogy már ennek a 72 szónak az elsajátítását is megérzem, ha angol szöveget fordítok. Máris könnyebben megy. Olyan, mintha egyre jobban nyílna ki a világ előttem. Az utóbbi hetek sok angol szöveg olvasása óta elég jól beleszoktam a fordításba, könnyebben megy. Már várom, hogy tudjam mind a 600 szót.

A fényképezésre ma még nem került sor, de van még majdnem fél óra a napból, úgyhogy a Green Card lottó procedúrának a fényképezés részét elvileg ma még meg tudjuk oldani "At"-tal. Holnap aztán, ha nem lesz munka sok - akárcsak ma -, akkor nekiesek a pixelbetyárkodásnak és addig csűröm-csavarom, míg meg nem felel a kép a szigorú követelményeknek.

Ma estére virsli volt. Hagytam a murokfőzeléket holnapra.
Ezt a dalt pedig kötelező meghallgatni: Besame Mucho - Nat King Cole. Tudni kell, hogy a dal Consuelo Velasquez azonos című zongoradarabjára íródott először spanyol, majd angol nyelven. Szuper!
Most következik a fényképezés, csak érjen haza "At" a barátnő-hazakísérésből.

Ha a lustaság fájna...

Ma dolgozni kellett, tehát este hét után lett volna alkalmam rá, hogy foglalkozzak a Tervvel, de, hát kellett ugye főzni (jól sikerült a murokfőzelék szarvasszalámival) és hát kellett kicsit játszani is a Sims-szel és már itt is az éjjel. A fényképezés a Green Card-ra megint holnapra csúszott. "At" szobatársammal készítettük volna egyszerre, de neki is dolga volt, úgyhogy mindenképp holnap kerül rá sor. Elég komplikált is a dolog, kell szánni rá legalább két-három órát (részletek, amik a nehézséget okozzák). Holnap, ha nem lesz nagy meló, mindenképp rászánom magam. Legyen meg már végre a fényképes, igazi, hivatalos önéletrajzom is, hogy tudjam megtenni a hivatalos előrelépéseket az ügyben.

Ennyit a márol. Finom volt a murokfőzelék (répafőzelék). Most gyorsan alusz...

2009. november 22., vasárnap

Lazulás

Már úgy egy hónapja, hogy nem néztem filmet és nem játszottam számítógépes játékot. Na, ma bepótoltam. Megnéztem egy filmet: a Pandorumot, természetesen angol felirattal, hogy szokjam a nyelvet és játszottam a Simsszel. Azzal is azért (részben), hogy angolul tanuljak. Sikeresen ki is jegyzeteltem jónéhány ismeretlen szót. Így már a hatszáz szó magasságában járok. Csak ne lenne olyan nehéz mindet megtanulni...

A mára tervezett program sajnos nem sikerült, mert "At" szobatársam hazautazott, így nem tudtam megoldani a fényképezgetéseget a Green Card lottóhoz. Na nem baj, majd holnap este. Hónap végéig van idő, utána kifutok a határidőből.
Az állásinterjús kérdéseket sem dolgoztam ki, mert inkább vasárnapoztam. Ma reggel még ellátogattam a tegnapi előadássorozat utolsó programpontjára, és ezzel le is írtam a napomat.

Holnap munka, de remélem, fogok tudni foglalkozni e tervemmel úgy ahogy.

Finom volt a tea vajas-mézes kenyérrel.

Szabadnap

Szabadnap abban az értelemben, hogy ma elég keveset tettem hozzá a Tervhez. A tegnap említett szervezet rendezvényén vettem részt majdnem egész nap. Érdekes dolgokról volt szó. Volt benne politika, meg kisebbségjog, de volt szó környezetszennyezésről is. A környezetszennyezést két oldalról közelítettük meg két videó segítségével. Az egyik az általános környezetszennyezés, meg üvegházhatás, amiről mindenki tud, a másik viszont érdekesebb, eddig ismeretlenebb, ami kimondja, hogy az egész eddigi üvegházhatás história csalás. Alábbiakban:
-Al Goore videója (An Inconvenient Truth - magyar felirattal)
-Al Goore-t megcáfoló videó (The Great Gobal Warming Swindle - magyar felirattal)
Érdemes utánanézni. Pro-kontra vélemények. Fene tudja, melyik igaz.

Na ez volt nagyjából a nap programja. Miután hazaértem, találtam még egy hajós-munkás közvetítő irodát, immáron három van Magyarországról. Ha meglesz az igazi, EU szabvány önéletrajzom, lesz, hova elküldjem. Az irodák az alábbiak:
-Crew Agency
-GMN Hungary
-Duna Rapszódia

Mára ennyi. Zöldségleves ma sem fogyott, mert volt finom vendéglős kaja.
Most aluvás, mert holnap kell menjen a tanulás.

2009. november 21., szombat

Tanulás, alapozás

Újra az apró lépések. Mai napom eredménye, hogy sikerült egyeztetni "Sz"-el, és előkészíteni a munkaügyi igazolásokat. Ha minden igaz, meglesz az igazolásom, hogy két éven át vezettem, adminisztráltam egy Hostelt, és, hogy szintén az utóbbi két évben a "T" cég HR referense voltam. Természetesen az is fog szerepelni benne, hogy milyen jól végeztem a dolgomat és, hogy nagyon nehezen leszek nélkülözhető. Mindezek mellé természetesen telefonszám és e-mailcím, hogy, amennyiben egy munkaadó le szeretné ellenőrizni, nyugodtan meg is tehesse azt... és nem fog csalódni.
Ez volt a nagyobbik. Aztán meg természetesen ma is tanultam angolt. A holnapi és holnaputáni szabadidőm arra fog rámenni, hogy előkészítsem az interjún előfordulható kérdések válaszait és jól megtanuljam az azokhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket. Így bármely pillanatban hívnak, magabiztosan állok elő.

Ma volt egy hajnyírás, most már egész EU-szabvány frizurám van "At" (szobatársam) jóvoltából (ő nyírt meg), úgyhogy készülhet a hétvégén a méretre szabott igazolványfotó, amit majd az önéletrajzomba és a Green Card lottó megpályázásában fogok felhasználni.

Nagyjából ennyi. Ma estére pizza volt a vacsora. Barátok jöttek Váradra egy baráti szervezettől és holnap rendezvényük lesz, amin természetesen részt fogok venni. Na, velük pizzáztam, úgyhogy a főzelék készítése holnapra marad.

Mindent összevetve hasznos nap volt. Most alvás!

2009. november 20., péntek

Újabb, apró előrelépések

Megint éjjel van és itt görnyedek a számítógép előtt, de lehet, hogy megérte, ugyanis ma (azaz tegnap) este kaptam "A"-tól Ausztráliából egy levelet, melyben tudatta, hogy beszélt a hajós ismerősével és minél hamarabb küldjem el az önéletrajzomat neki angol nyelven, hogy gyorsan továbbítsa is. Na így történt, hogy hajnali négy óra van és még mindig a gép előtt vagyok. Kb. egy órája sikerült elküldenem az önéletrajzomat Ausztráliába Skype-on (ahol akkor pont déli 12 óra volt) és onnan már továbbítva is van valahová a világ másik csücskébe. Remélem, sikerrel jár. "A" felhívta a figyelmemet, hogy mindenképp gyúrjam az angolt, mert ahhoz, hogy hajóra felvegyenek (normális munkára), kérik a folyékony angol beszédet. Na én attól még kicsit messze állok, de alakul.
Az utóbbi egy órában hajós blogokat nézegettem:
-Kati blogja
-druszám blogja

Találtam egy weboldalt egy GMN nevű magyarországi hajós-munkaközvetítő cégről. Lehet, hogy az önéletrajzom ott kötött ki egy órával ezelőtt. Ki tudja?

A mai nap ezen kívül az angol tanulásé egy kis délutáni alvásé és zöldségleves-főzésé volt a nap. Megnéztem MisterDuncan összest (10 órányi videótömkeleg), de úgy érzem, még legalább egyszer végignézem, mert nagyon hasznos; és tanultam a szószedetet, ami lassan a 400. szónál tart. A zöldségleves finomra és méretesre (4 l) sikerült.

Jó volt a zakuszkás kenyér vacsorára.
Most alusz, de gyorsan!

2009. november 18., szerda

Tanulás és tanulás

A mai napom hasonló volt a tegnapihoz. Téma: az angol nyelv tanulása. Hogy kicsit változzon, átkocsikáztam "T" és "E" barátommal Berettyóújfaluba és Debrecenbe vásárolni egy-két szükséges, vadoláhföldön nem kapható terméket. Így történt, hogy vásároltam magamnak egy wokot (kínai sütő edény), amit holnap fogok kipróbálni.
Az angol szavak terén: lassan elérem a háromszáz lejegyzett ismeretlen ismeretlen szót, ami még meg kell tanuljak, de már van eredménye. Érzem, hogy magabiztosabban tudok beszélni. Hát, még ha megtanulom a szavakat. Elértem Misterduncan 35. oktató videójához. Nagyon jól tanít, ajánlom mindenkinek. Az első néhány lecke furcsa, de hamar belejön az ember.

Ennyit mára.
Sajnos, mire visszaértem magyarhonból, olyan éhes voltam, hogy nem volt lelki erőm elkészíteni valami normális kaját így virslit ettem vacsorára. Holnap viszont lesz zöldségleves és wokban főtt murokfőzelék (sárgarépa).
Most fekszem. Végre!

Apró előrelépések

Az angol tanulásé volt a terep. A YouTube-on találtam egy videósorozatot, amiben MisterDuncan tanít angolul. Nagyon fülbemászóan oktat, immár harminc videóját végignéztem és meg kell hagyni, ragadt rám valami. Persze nem csak hallgatom a videóit, hanem az ismeretlen szavakat lejegyzem, a SZTAKI webszótára segítségével kikeresem a magyar megfelelőjüket, aztán megtanulom. Így remélem, nemsokára annyira fogom vágni az angolt, hogy bárkivel nyugodtan el tudjak beszélgetni telefonon. Most azon a szinten vagyok egyelőre, hogy elbeszélgetni tudnék, de nem nyugodtan és kisebb nagyobb szünetekkel gondolkoznék egy-egy szó angol megfelelőjén.
Eddig kb. 200 szót jegyeztem le. Ezeket még meg kell tanulni :(.

A mai nap másik fontos eseménye azzal kezdődött, hogy este tíz előtt nem sokkal elmentem a "G" kocsmába, hogy találkozzam "E" barátommal, aki holland, így csak angolul tudunk értekezni. Gondoltam, jó lesz ez a találkozás, mert az angolomat is csiszolhatom általa. Nade volt ennek a kiruccanásomnak egy nagyobb jelentősége is. Mégpedig az, hogy találkoztam "J" bátyámmal - aki szintén majdnem félig holland - és beszélgetésbe elegyedve vele is, megtudta, hogy mi a Nagy Tervem. Azonnal elkezdett azon gondolkozni, hogyan segíthetne nekem elérni célomat. Pont úgy esett, hogy ma este voltan nála elszállásolva félig holland barátai és felajánlotta, hogy bemutat nekik, hátha ők tudnának valami megoldást problémáimra. Na el is látogattam hozzájuk az esti (éjjeli) borozásra, de sajnos egyikük sem ajánlott fel egyből egy holland munkahelyet. Sőt! Egyre inkább le akartak beszélni a Nagy Tervem azon részéről, hogy kétkezi munkával akarok pénzt keresni, hogy kijuthassak Ausztráliába. Inkább arra próbáltak rábeszélni, hogy menjek mesterizni valami idegen országba (pl. Kanada) és ott próbáljak letelepedni; meghogy miért akarok én épp Ausztráliába menni, mikor annyi más lehetőség van. Hiába mondtam nekik, hogy azért, mert tetszik a hely, meg, hogy milyen messze van és milyen vonzó emiatt és, hogy milyen jó ott az életszínvonal, egyszerűen nem fért a fejükbe (lehet, hatvan évesen én sem érteném meg magamat). Na, a lényeg az, hogy sok előrelépés nem történt, de legalább megtudtam egy két más lehetőséget is az itthonról való eliszkolásra. Kíváncsi vagyok, lesz-e valami eredménye a Hollandiában történő munkavállalásban a mai estének. Az is jó lenne.

Egyébként semmi különös. Hamar, de eredményesen szállt el a mai nap. Elfogyott ebédkor a paszuly főzelék, de finom volt a spagetti szalámival, amit a vendégségben kaptam. A holnapi nap a tanulásé és talán még valami intézgetésé.
Most alvás.

2009. november 16., hétfő

Rossz hírek

A mára kitűzött programot túlteljesítettem, de sajnos az eredmény elég siralmas.
Azzal kezdtem, hogy, mielőtt elindultam volna a "WT" irodába, megnéztem még egyszer a weblapjukat, csak úgy, biztonságból és, hát mit látnak szemeim? Frissítették. De úgy megfrissítették, hogy a H2B jellegű vízummal kapcsolatos leírások és programok eltűntek. Ez nem vetett jó fényt a tervemre. Ezen túl pedig eltűnt a nagyváradi "WT" iroda címe és maga a város feltüntetése is. Ez nem tetszett. Gyorsan fel is hívtam telefonon "Cs"-t, akivel ezelőtt 3-4 évvel beszélgettem az utazási irodáról, még megboldogult diákelnök koromban. "Cs" örömmel tájékoztatott, hogy igen, még a "WT" nél dolgozik és elmondta, hogy azért nincs rajta várad az elérhetőség listán, mert a munkatársuk nem bizonyult igazán megfelelőnek és felszámolták mindenestül. Na jó, de ez a kisebbik. Kérdem, hogy nade mi van azzal, hogy nincs H2B vízum? Erre az a felelet, hogy hát, az mostanában nem igazán működik, mert, hogy nem szeretik az amerikai munkaadók stb. és ezért nem is működtetik tovább ezt a szolgáltatást és, hogy megpróbálhatom máshol esetleg, de úgysem sikerül, mert van új amerikai törvény ami megnehezíti és ezért megszűnt.
Na, mondom, jól nézek ki. Pedig már úgy beleéltem magam. Na, de hát ez van. S akkor mit ajánl, kérdeztem. Mondta, hogy, háááát filozófia végzettséggel még internshipre sincs esélyem, úgyhogy egyéb nincs, minthogy Angliába menjek mezőgazdasági munkára, de az nehéz és nem tudja, hogy megtalálnám-e a helyem, de, ha van valami fejlemény, visszahív. Hát megköszöntem szépen az elszomorító szavakat és elköszöntünk.

Ez volt az első elszomorító dolog ma. A második, hogy - eddig még nem említettem, de - jelentkeztem egy Európai Uniós gyakornoki posztra, ami elvileg tuti siker volt, de ma szóltak, hogy kösz, de mégse, mert nincs nyelvvizsgád. Persze eddig nem volt kitétel a nyelvvizsga, még a pályázat meghirdetésében sem, de most hirtelen az lett. Na, megköszöntem azt is...

Elkezdtem gondolkodni az elszomorító dolgok után, hogy akkor most mi lesz? Két lehetőség jutott eszembe: egyik ugye a zöldségszedés Angliában (de csak, ha minden kötél szakad), a másik pedig, amit "A" említett Ausztráliából, hogy mehetnék pl. hajóra dolgozni és ott neki van is ismerőse és utánaérdeklődik.
Erre a másodikra álltam rá ma délután egészen mostanig, de sok biztatót nem tudok mondani. A legalapvetőbb feltétel, hogy tudjak angolul. Na, el is határoztam magam, hogy fejlesztem az angolomat. Néztem YouTube-os videókat és felfogadtam, hogy jól megtanulok angolul és akkor bizton jelentkezhetek egy jó hajós állásra.
A hajós állást azért látom ésszerűen lehetségesnek, mert így utánaolvasva, meg utánanézegetve létok benne fantáziát, hogy valahova fel is vegyenek. Ahhoz viszont mindenképp kell fújjam az angolt. Sok helyen még az interview is telefonon keresztül történik. Ha érdekel valakit egy két hajós-munkás honlap, tessék:
-Ship Jobs
-Hajós munka
Ennyit a munkákról.

Voltam ma még a kutya menhelyen is, ahol érdeklődésemre válaszolva megnyugtattak, hogy bármikor megyek, fogok kapni fiatal, nagy termetű kutyakölyköt édesanyámnak házőrzőnek. Én mondtam nekik, hogy jó, akkor egy hónap múlva jövök és konkretizáljuk a dolgokat.

Legalább ennyi jó történt ma. Ja, meg sikerült összeütni egy jó paszulyfőzeléket (persze csak azután, hogy romlott borsóból elkészítettem egy borsófőzeléket és szívszakadva kiöntöttem a WC-be, de hát ez a nap már csak ilyen...).

Végre alvás. Remélem, legalább az jó lesz...

2009. november 15., vasárnap

A böngészés folytatódik

Ilyenkor, vasárnap nincs más lehetőség a Terv előkészítésére, mint az itthon kuksolás és internetezés. A tegnap feltüntetett blogot teljes mértékben végigolvastam, ezzel nagyon sok információt szerezve messzi Amerikáról. Ezen kívül találtam még egy-két érdekes, Amerikáról szóló blogot:
Kansasból: Zselyke
Phoenixből: Laci
New Yorkból: Katinka

Ezeket is olvasgattam. Netszörfözés közben néhány érdekes dolgot is lehet találni. Például "Haszontalan, de igaz tények" és "Online nézhető filmek".

Szóvel ezeket is olvasgattam amúgy, kikapcsolódásképp :).

A holnapi terv az, hogy végre valahára meglátogatom a WT ügynökséget, elmegyek a kutya menhelyre kutyát keresni édesanyámnak és lehet, hogy elviszem "T" barátomat nagymagyarországi Debrecenbe egyet szétnézni.

Finom volt a lecsó ebédre, de sajnos el is fogyott, és jól esett a rengeteg virsli vacsorára afrikai vadászteával.

2009. november 14., szombat

Hétvégi böngészés

Ahogy elterveztem: a mai nap a böngészésé volt. Találtam is egy érdekes blogot, melyből az Amerikában tapasztalható érdekességekről esik szó. Ezt a blogot itt találjátok. Olyan infókhoz lehet itt jutni, amiről ritkán beszél bárki.
Ebben merült ki ma "Terv" megvalósítására szánt erőfeszítés.
Ezen kívül nézegettem érdekes videókat, melyek hasonlóak a tegnapiakhoz. Nem vallás, hanem világnézet szempontjából. Ezek itt vannak.

A mai nap a lazulásé, bevásárlásé a pihenésé és a "világtudományé" volt, a lecsó pedig egész finomra sikeredett, pedig odaégettem az alját.

Egy helyben toporgás

Minden, ahogy tegnap megjósoltam. Ma is egész nap kellett futárkodjak, mert a futár és a helyettes futár is beteg. Mi van? Én szedek itt egyedül Béres cseppet? -mondhatnám, ha szednék...
Na valahogy eltelt ez a nap is. Legalább kerestem pénzt. A "Terv" ügyben sajnos semmi haladás, de előrebocsáthatom, hogy jövő hét hétfőjén már a "WT" irodában érdeklődöm.

Mai nap témája a munkán kívül, hogy sikerült végre megjavítanom a futárbiciklimet, ami a nap második felét sokkal könnyebbé tette, mint azelőtt a "nagytata" bicikli és, hogy most, este megnéztem egy videósorozatot Isten létezésének bizonyításáról. Itt a link: Isten valódi létezése. Érdemes megnézni, elgondolkozni rajta, de gyorsan ide teszem az ellentmondó anyagot is: The Zeitgeist Movie. Ki-ki döntse el, melyik, kinek a szívéhez áll közelebb. De egy dolgot sose felejtsetek el: mindig válasszátok a jó utat! :D

Vacsorára szalonnás-hagymás tojásrántotta lett. Finom volt.

2009. november 13., péntek

Pangás "Terv" ügyben

Ma sem volt időm sokat foglalkozni a dologgal. Lekötött a munka, de egy keveset délelőtt tudtam nézelődni. Annak is viszonylag nagy eredménye volt. Rátaláltam az ún. Zöld kártya lottóra. A Zöld kártyáról azt kell tudni, hogy akinek van olyanja, az mindent megtehet, akár egy Amerikai, csak - ha jól tudom - nem szavazhat országos szavazásokon. Namostmár ez a Zöld kártya lottó arra jó, hogy azokból az országokból toborozzon bevándorlókat Amerikába, ahonnan eleddig kevesen jöttek. Évi 66 000 Zöld kártyát sorsolnak ki az emberek közt. Ebből Románia idén kb 800-at, Magyarország 300-at fog kapni. Ezt mindenképp érdemes lesz megpályázni, ugyanis egyelőre csak egy elektronikus pályázatot kell kitölteni. Ha kiválasztják a pályázatot, vagyis nyertem, akkor kell a többi, komolyabb papírmunkát elvégezni. Hétvégén lesz időm és nekiesek. Mindenképp megér egy próbát. Azt írják, Romániában 1:20, vagy annál nagyobb az esélyem.

Ezen kívül találtam néhány blogot, melyet Magyarországról kitelepedettek vezetnek, csak az a probléma, hogy egyikük sem H2B-s vízummal, mint ahogyan én próbálkozom. Még keresgélek, hátha találok erről is topikot egy fórumban, vagy épp egy bő szavú blogot.

Találkoztam ma egy rég látott ismerősömmel és a románok európai munkavállalásáról esett szó. Hosszú társalgásunk során mindkettőnkben bebizonyosodott, hogy a románok (sajnos, akárcsak én is) nagyon kis eséllyel indulhatnak Európa más országaiba munkát keresni, mert mindenhonnan - a nemzetiség hallatára - elutasítják őket. Ez tény. Sokan voltak, akik szerencsét próbáltak Angliában, Franciaországban, Olaszországban erdélyiként csak úgy, a saját szakállukra, de ahogy kiderült, hogy az útlevelük román, abban a pillanatban faképnél hagyták őket. Jogosan félnek a románoktól, hisz annyi felháborító dolgot művelnek szerte Európában. Ha Amerikában leszek, vagy már Ausztráliában, remélem nem fogok ott is a rossz hírükről hallani.

Ma kemény nap volt és most jöttem Gólyabálról, úgyhogy fáradt vagyok. Finom volt most is a húsleves, de ezzel el is fogyott.
Lefekszem.

2009. november 11., szerda

Semmi előrelépés

Biztosan lesznek ilyen napok is, sajnos. Ma egyáltalán nem tudtam foglalkozni az utazással, mert nagyon zűrös volt a mai munka. A beteg futárt helyettesítő futár is beteg lett, úgyhogy ma helyette kellett űzzem az ipart reggeltől estig a hideg esőben. át igen. Ilyen egy szar nap. Pedig milyen örömmel mentem volna a "WT" irodába...
Holnap is valószínűleg ugyanaz a mese lesz, talán egy kicsit hidegebb.

Ma is jól esett az esti húsleves...

Néhány infórmációval több

Nem voltam a munkaközvetítő cégnél, amint terveztem. Sajnos egyik futárt kellett helyettesítsem megbetegedése miatt, úgyhogy ma a biciklizés volt a téma.
Beszéltem viszont Skype-on "A"-val, az ausztrál ügynökkel, akitől fontos infókat tudtam meg: nem muszáj 12 000 Dollárt felmutatnom, hanem csak 6 000-et abban az esetben, ha négy hetes angol nyelvtanfolyamra megyek Ausztráiába, aztán onnan hosszabbítom tovább a vízumom. Amit én terveztem vola ugyanis, az úgy nézett volna ki, hogy 2 év kollégium + egyetem. Ebben az esetben 12 000 Dollárral kellett volna rendelkeznem, de az előbbi megoldás sokkal barátságosabb.
Tehát a mostani állás így néz ki: ahhoz, hogy az Ausztrál Terv beteljesüljön, kell gyűjtsek kb 12 000 Dollárt, amiből 6 000-rel kell rendelkeznem költőpénzileg, 3 000 AUD a tandíj a 4 hónapos angol tanfolyamra, 2 000 AUD a repülőjegy oda-vissza, 300 vízumintézési iratok díja és még 700 erre arra. Tehát annyi pénzből meg tudnám valósítani az Álmot, amennyivel eddigi tudásom szerint a költségeken kívül rendelkeznem kellett volna. Hurrá!

Holnap, ha a betegeskedő futár jobban érzi magát, el tudok menni a későbbiekben az amerikai munkámat intéző ügynökséghez, a "WT"-hez.

Finom volt vacsorára a húsleves.

2009. november 10., kedd

További fórumbányászat

Na tegnap óta sok dolog változott. Először is éjjel alvás helyett a sötét plafont fürkészve a szobatársam javaslatára következő gondolat ütött szöget a fejembe: mi lenne, ha olyan helyre mennék, ahol nem ismerik a románokat. Hát mi lenne ez a hely egyéb, mint Amerika. Hű, nem is rossz ötlet, hiszen nekem most a cél annak a pénzösszegnek a megszerzése, amiből Ausztráliába utazhatom.
Na, hát gyorsan letelepedtem a gép elé amint tudtam és így történt, hogy 10 órája két kajaszünetnyi megszakítással itt böngészem a világhálót. Szerencsére elég sok dolgot sikerült megtudni az amerikai utammal kapcsolatosan. A nekem való vízum a H2B típusú. Ez egy év munkára jogosít fel az államokban és úgy néz ki, hogy 1500 Euro megtakarítással - ügynökségen keresztül - neki lehet vágni. Az a sok dolog, amit még a böngészésem során megtudtam, nem igazán fontos most. Az viszont megjegyzendő, hogy ennek az egész kijutásnak egyetlen nagy rizikója az, hogy mit fog szólni hozzám a követség, ugyanis, ha már el van intézve minden irat, csak a nagy út vár rám, akkor ideje, hogy elmenjek az amerikai nagykövetségre, hogy megmondhassák, tetszek-e nekik. Azaz, hogy addigi erőfeszítéseim meghozzák gyümölcsüket, avagy nem.

Holnap minden esetre elmegyek és tört román beszédemmel megtudakolom a "WT" ügynökségnél, hogy mik az első lépések. Aztán megírom a fejleményeket.

Hmm! Finomra sikeredett a tojásrántotta.

2009. november 8., vasárnap

A nagy terv

Sose gondoltam volna, hogy ilyen nehéz. Itt ülök a gép előtt, folyik ki a szemem, de egyre csak nehezebbnek tűnik. A nagy terv a következőképp kezdődött:

Három nappal ezelőtt elhatároztam, hogy Ausztráliába megyek dolgozni és egyetemre járni. Ez így egész tetszetős is volt, de, mikor nekifogtam, jöttek az akadályok. A legelső akadály persze a pénz. Számigáltam, kalkulálgattam, de majdnem leestem a székről, mikor kijött az összeg: 12 000 Euro, amiből 8 000 felmutatandó pénzösszeg, amivel bizonyítom, hogy nem fogok éhenhalni legalább egy évig a kenguruk közt.
Hát igen. Honnan annyi pénz? Nade ennyi nem állhatja utamat: csak kell lennie valami kibúvónak, valami megoldásnak. Valamilyen kiskaput kell keresni... valahogy kölcsönkérek annyi pénzt, vagy talán ki lehet alkudni kevesebbet is... Sajnos nem. Ez ott nem így működik, nyugtattak meg. Nagyon szigorúan utánanéznek, mennyi ideje van meg a pénz a számlán, banki kimutatást kérnek az átutalásokról stb. Tehát, ha az a pénz nem az én pénzem, és ők rájönnek, akkor aztán vakarhatom a fejem, hogy hogy jutok ki.
Na, de akkor mi a teendő. Mivel a jól berögződött romániai módszer - hogy megkerülöm a törvényt - nem vált be, fájdalommal tudomásul kellett vennem, hogy tényleg össze kell szednem azt a pénzt. De hogy?

Ez volt az Ausztráliába való utazásom elhatározását követő első nap vége, azaz reggel 6 óra. Lefeküdtem.

Másnap: miután felocsúdtam, máris újra a számítógép előtt találtam magam és lázasan kerestem a megoldást... Anglia! Ötlött fel bennem hirtelen. Mindenki Angliába megy dolgozni. No, hát csak ez kellett, irány Anglia. Gyorsan utánanézek, milyen iratok kellenek itthonról: jóformán semmi. Milyen iratok kellenek ott: mind helyben intézendőek. Szuper! Akkor csak kell szedjem a sátorfámat, meg a spórolt pénzem és irány a repülőtér.
Ez lángolt bennem kb négy órán át, míg rá nem jöttem, hogy ebben a retkes Romániában élek. És, mintha megéreztem volna a már két éve leszögezett törvényt: a román állampolgárok munkavállalását szigorú előírásokhoz kötik. Magyarul ellehetetlenítik. Hát ez rosszul esett. Nem, mintha nem értenék egyet velük, de rosszul esett. Utánanéztem - megint a romániai módszer - hogyan lehet megkerülni a törvényt. Találtam is megoldást: ki kell menni tanulóként, yellow card-ot kell kiváltani és ekképp heti 20 órát dolgozhatok. Kicsiny vigasz. Ezután - nehogy nagyot szusszanjak a pislákoló remény láttán - feltűnt, hogy a románoknak nem akarnak munkát adni a munkaközvetítőknél, vagyis egyből elutasítják őket. Nehezen, de volt akinek sikerült és, mivel és is románnak minősülök, ezek szerint nekem is nehezen fog, ha egyáltalán fog. Ja, és megemlítendő, hogy ez az Ausztrál Tervnek (ezután így hívom az egyszerűség kedvéért), csak az első lépése.

Megint reggel hat. Lefekszem.

Másnap, vagyis ma.
Mióta felkeltem, ezzel foglalkozom, de sok előrelépés nincs. A románok és az magamfajták panaszkodnak, a magyarok örvendve utaznak Angliába. Hogyaza! Hogy miért nem születtem egy kicsivel arrébb... na de ez most nem a megfelelő magatartás. Itt a probléma, meg kell oldani. Ezzel kell most foglalkozni.

De még azelőtt vacsorázom. A többiről holnap, munka után...