Szokták mondani, hogy "rá jött az ötperc". Na ez nálam úgy van, hogy ötnap. Megfigyeltem, hogy néha-néha, úgy félévente elkap egy játékhév s akkor úgy nekikezdek, hogy senem látok senem hallok, s mikor végre végigvittem, vagy meguntam a játékot, akkor - mintha mi sem történt volna - abbahagyom.
Most vagyok a második napon. Úgy belejöttem, hogy elfelejtettem Fixire felragasztgatni a levonósokat, amik ma délutánra lettek készek és egész jól sikerültek. Holnap semmiképp nem marad el a dolog abban az esetben, ha nem megyek Debrecenbe; ugyanis lehet, hogy elgurulok a ChiliSporthoz venni egy agyat a hátsó kerekébe, mert itthon nem lehet kapni. Időjárástól függ.
Finom volt az otthoni húsleves utolsó felvonása. Az Oblivionban már tízes szinten vagyok, de ez most majdnem mindegy.
Érdekesség mára csak az "ötnap", mert álmos a fejem.
A holnap tehát kialakul, s még Seát urat is el kellene vigyem gyógyítani, mert baj van a tubójával szegénynek.
S még mindenképp megjegyzendő, hogy mai hasznos tevékenységem a szúnyoghálók felinstallálása volt. Dögöljenek éhen!
S akkor jóccakát, na.
2010. június 30., szerda
2010. június 29., kedd
Ha még a fű se nő...
..., akkor legalább jétsszak valamivel; erre pedig a legjobb mostanában az Oblivion. Hétfőnek örömére korábban hazajöttem a BikeXpresstől s belevetettem magamat a játszásba. Már rég nem estem így neki, nagyon jól esett. Hogy mi is az az Oblivion? Itt egy gameplay róla.
A levónósok a biciklire holnap lesznek készen, úgyhogy kedd örömére lesz, mit csinálni.
Érdekesség, hogy úgy jöttem ma haza, hogy haddlám, egyet játszom s ehelyett egy fél napot töltöttem a számítógép előtt. Na, de kell ilyen is.
Finom volt a húsleves második felvonása, de most gyorsan fekszem s alszom, mert rám fér.
Ti is!
A levónósok a biciklire holnap lesznek készen, úgyhogy kedd örömére lesz, mit csinálni.
Érdekesség, hogy úgy jöttem ma haza, hogy haddlám, egyet játszom s ehelyett egy fél napot töltöttem a számítógép előtt. Na, de kell ilyen is.
Finom volt a húsleves második felvonása, de most gyorsan fekszem s alszom, mert rám fér.
Ti is!
2010. június 28., hétfő
A másik itthon
Nemrég érkeztem vissza Váradra. Talán rekord időt jöttem, pedig nem nyomtam eszeveszetten a gázt, csak úgy, normálisan: 4 óra 15 perec alatt eljöttem Keresztúrról Váradra. Sokat számít az autópálya. Anélkül egy órát még rá lehetne számolni.
Otthon még volt autómosás, itthon pedig finom otthoni húsleves fogyasztás és némi jácodás. Holnap vissza a hétköznapokba. Jó volt ez a hétvégi kiruccanás.
Erdekesség, hogy, míg jöttem haza, elgondolkoztam, hogy miért is megyek én arra, amerről mások jönnek. Hiszen aki velem szembe jön, az azért jön, mert nincs ott semmi, ezt megmondta Besenyő Pista bácsi is :D
Aludjatok szépeket!
Otthon még volt autómosás, itthon pedig finom otthoni húsleves fogyasztás és némi jácodás. Holnap vissza a hétköznapokba. Jó volt ez a hétvégi kiruccanás.
Erdekesség, hogy, míg jöttem haza, elgondolkoztam, hogy miért is megyek én arra, amerről mások jönnek. Hiszen aki velem szembe jön, az azért jön, mert nincs ott semmi, ezt megmondta Besenyő Pista bácsi is :D
Aludjatok szépeket!
A gyűlés
Persze így, hogy tudtam, hol kell letérni a kommunista házak közt, már nagyon könnyű volt megtalálni a gyűlés helyszínét. Éppen reggeli végére érkeztünk "H"-val, de még volt annyi idő, hogy jóllakjunk. Utána gyorsan befejeztük a gyűlést, hazakocsikáztam néhány szervezőt a környékre és irány haza édesanyámhoz. Pihenés, jóllakás, játszás az Oblivionnal s holnap irány másik hazafele: váradra.
Érdekes, hogy annyira megszoktam ennek a leptopnak a billentyűzetét, hogy másokén fele ilyen gyorsan tudok írni. Komoly koncentrációt igényel, hogy azt a gombot nyomjam, amelyiket kiszemeltem.
Finom volt töltött bécsi szelet a szervezősdi után.
Szép álmokat!
Érdekes, hogy annyira megszoktam ennek a leptopnak a billentyűzetét, hogy másokén fele ilyen gyorsan tudok írni. Komoly koncentrációt igényel, hogy azt a gombot nyomjam, amelyiket kiszemeltem.
Finom volt töltött bécsi szelet a szervezősdi után.
Szép álmokat!
2010. június 25., péntek
És mégis van net
De nem azért, mert Kirulyfürdőn be van vezetve, hanem azért, mert Csíkban vagyok. Nade miért is? Hát elmondom, a következőképp történt:
Mivel "H" tegnap éjjel szólt, hogy nem velem jön, hanem valaki mással, ezért én korábban tudtam indulni, mint délután három. Így történt, hogy délután ötkor már édasanyámnál voltam Boldogfalván.
Füles annyira örvendett nekem, hogy véletlenül majdnem lekarmolta a fél pofám és összetaposta a vállamat. Alig lehetett lecsillapítani szegényt.
Finom volt a fokhagymás leves, amivel édesanyám várt. Én felszereltem a biciklijére az ajándék kilométerórát s nemsokára indultam is tovább Kirulyfürdőre, ahol, ugye, a Tusványos szervezőgyűlés zajlik.
El is értem a kirulyfürdői letérőig, Moha bá (GPS) hűségesen mutatta az utat, nemsokára beértem a kísérteties, lepukkant kempingfalvacskába, ami ilyen esős-ködös időben nagyon horrorisztikusan nézett ki.
Kb. este nyolckor érkeztem erre a nyomasztó helyre s még nem tudtam, mennyit fogok itt kacskaringózni, szitkozódni, míg végül mégiscsak feladom és Csíkszeredának veszem az utamat.
De hogy is történt ez? Ahogy beértem a kis falvacskába, egyből keresni kezdtem a szervezőgyűlés helyszínét. Persze mindenhol csend és hullaszag. Csepergett az eső, este nyolc volt, kezdett leszállni az alkony és gyűlt a köd. Egyik lehetetlen útról a másikra tévedek s néha látok valamelyik ház kertjében egy embert s kérdem, nem-e látott errefele valami fiatalokat gyűlni. Legtöbben láttak, de mind félrebeszéltek, mert utasításaikat követve sem mentem semmire. Végül, mikor már megtettem az erdős, hegyes völgyes terepen vagy harminc kilométer szekérutat 15 km/h-s sebességgel, úgy döntöttem, hogy mostmár nekiállok és elkezdek jelet keresni, hogy valakit fel tudjak hívni a társaságból, mert eddig nem sikerült.
Majdnem visszaértem a főútig, míg találtam másfél csíknyi jelet s háromnegyed óra múltán rájöttem, hogy fölösleges kínlódni a társaság felhívásával, mert többnyire senkinek nincs onnan jele.
Ekképp történt, hogy eljöttem "H"-hoz Csíkba s most innen írom a bejegyzést. Majd holnap újult erővel nekifogok a kirulyfürdői keresgéléshez.
Érdekesség, hogy a mai keresgélésem folytán olyan terepre tévedtem, amit általában horrorfilmekben lát az ember: egy temető mellett haladtam el a nagyon rossz minőségű szekérúton tízzel; este fél tíz lehetett, a köd félig leszállva, esik az eső, szürke az ég, sehol egy hang, csak a motorzúgás. A jobbról, a temető mögött valami lerohadt házak sötét ablakokkal, balról gyanúsan tekintget rám az ázott erdő a domboldalról. Hát valahogy nem szerettem volna akkor, ott lerobbanni. Megjegyzendő, hogy a három óra alatt, amit Kirulyfürdő kísértetfalvában töltöttem, összesen három emberrel s egy kisfiúval találkoztam...
Na, most beszéltem "K"-val, a szervezőgyűlésből. Végül valaki megkapta közülük a tíz SMS-em egyikét s valahogy jelet keresett s kb elmagyarázta, hol vannak. Holnap tehát újra keresgélés, de immár kicsit konkrétabb útvonallal.
Aljudatok jól, engem nem kell ringatni...
Mivel "H" tegnap éjjel szólt, hogy nem velem jön, hanem valaki mással, ezért én korábban tudtam indulni, mint délután három. Így történt, hogy délután ötkor már édasanyámnál voltam Boldogfalván.
Füles annyira örvendett nekem, hogy véletlenül majdnem lekarmolta a fél pofám és összetaposta a vállamat. Alig lehetett lecsillapítani szegényt.
Finom volt a fokhagymás leves, amivel édesanyám várt. Én felszereltem a biciklijére az ajándék kilométerórát s nemsokára indultam is tovább Kirulyfürdőre, ahol, ugye, a Tusványos szervezőgyűlés zajlik.
El is értem a kirulyfürdői letérőig, Moha bá (GPS) hűségesen mutatta az utat, nemsokára beértem a kísérteties, lepukkant kempingfalvacskába, ami ilyen esős-ködös időben nagyon horrorisztikusan nézett ki.
Kb. este nyolckor érkeztem erre a nyomasztó helyre s még nem tudtam, mennyit fogok itt kacskaringózni, szitkozódni, míg végül mégiscsak feladom és Csíkszeredának veszem az utamat.
De hogy is történt ez? Ahogy beértem a kis falvacskába, egyből keresni kezdtem a szervezőgyűlés helyszínét. Persze mindenhol csend és hullaszag. Csepergett az eső, este nyolc volt, kezdett leszállni az alkony és gyűlt a köd. Egyik lehetetlen útról a másikra tévedek s néha látok valamelyik ház kertjében egy embert s kérdem, nem-e látott errefele valami fiatalokat gyűlni. Legtöbben láttak, de mind félrebeszéltek, mert utasításaikat követve sem mentem semmire. Végül, mikor már megtettem az erdős, hegyes völgyes terepen vagy harminc kilométer szekérutat 15 km/h-s sebességgel, úgy döntöttem, hogy mostmár nekiállok és elkezdek jelet keresni, hogy valakit fel tudjak hívni a társaságból, mert eddig nem sikerült.
Majdnem visszaértem a főútig, míg találtam másfél csíknyi jelet s háromnegyed óra múltán rájöttem, hogy fölösleges kínlódni a társaság felhívásával, mert többnyire senkinek nincs onnan jele.
Ekképp történt, hogy eljöttem "H"-hoz Csíkba s most innen írom a bejegyzést. Majd holnap újult erővel nekifogok a kirulyfürdői keresgéléshez.
Érdekesség, hogy a mai keresgélésem folytán olyan terepre tévedtem, amit általában horrorfilmekben lát az ember: egy temető mellett haladtam el a nagyon rossz minőségű szekérúton tízzel; este fél tíz lehetett, a köd félig leszállva, esik az eső, szürke az ég, sehol egy hang, csak a motorzúgás. A jobbról, a temető mögött valami lerohadt házak sötét ablakokkal, balról gyanúsan tekintget rám az ázott erdő a domboldalról. Hát valahogy nem szerettem volna akkor, ott lerobbanni. Megjegyzendő, hogy a három óra alatt, amit Kirulyfürdő kísértetfalvában töltöttem, összesen három emberrel s egy kisfiúval találkoztam...
Na, most beszéltem "K"-val, a szervezőgyűlésből. Végül valaki megkapta közülük a tíz SMS-em egyikét s valahogy jelet keresett s kb elmagyarázta, hol vannak. Holnap tehát újra keresgélés, de immár kicsit konkrétabb útvonallal.
Aljudatok jól, engem nem kell ringatni...
WoW
Ez nem a csodálkozást jelenti, hanem ez a World of Warcraft rövidítése; de ne vágjunk ennyire bele a dolgok közepébe.
A reggel tehát már-már hagyományos módon reggel nyolckor kezdődött az általános ébredési "fájdalmakkal". Kilenckor már-már hagyományos módon bent is voltam a BikeXpress irodában/műhelyben, de elcsodálkoztam, ugyanis nagyon sokan voltak a Gekkó udavrán (a BikeXpress és a Gekkó bár egy udvarból nyílnak). Aztán kiderült, hogy ez egy árvaház-látogatós pályázat és a kurzusok, meg a beszélgetések a nyílt söröző téren lesznek megtartva, reggel, mikor berétem oda, épp a reggeli zajlott. Na, ott találkoztam "L" barátommal, aki el kezdett mesélni a WoW-ról. Most nem magyarázom, hogy az milyen fajta szerepjáték (hivatalosan MMORP), hanem inkább ezért van a wikipédia: World of Warcraft cikke.
Eddig is sok jót hallottam a WoW-ról, hogy milyen jó, meg élethű, meg minden, de, persze azt is tudtam, hogy mennyire lefoglalja a vele játszó embereket. Én pedig az a fajta vagyok, aki nagyon oda tud ragadni egy játékhoz, ha nem fogom vissza magam. Nadehát, mondom, egye fene, kipróbálom, hogy mégis, milyen. Persze, ez nem olyan egyszerű. Még feltelepítésig eljutni is eléggé nehéz, ugyanis a játék csekély 16 giga. Azt még le kell tölteni, hatvanhat helyre regisztrálni satöbbi, míg kiírja, hogy sajnálom, de valami nem talál a patch-ekkel, így nem indul a játék; és akkor megint nekifogni és más néven regisztrálni, majd szervert válogatni s mittudomén. Most abban a stádiumban vagyok, hogy újra letöltöm a játékot, ezúttal egy másik patch-csel, hátha most elindul végre.
Ezzel telt a délután többnyire. Persze előtte még meggyógyítottam a műhelyben két biciklit és a belső teremben is valamelyest rendet teremtettem, de ennek holnap még lesz folytatása. Ja, és dejó, holnap megyek hazafele.
Na, aztán délután finom volt a csirkesonkás-curry szószos-sajtos laska és volt egy film is most, este fele a Crazy Heart. Itt van a gépemen már egy hónapja, de valamiért még nem néztem meg, pedig nagyon jó volt. Egy kiégett country zenészről szól, akit újra megtalál a szerelem és erőre kap. Érdemes megnézni. Jeff Bridges Oscar díjat kapott érte.
Érdekesség, hogy mennyire szar, hogy románul kell érvényesülni: tegnapelőtt felhívnak vodafonon, hogy Kedves Péterrel beszélek, a BikeXpress adminisztrátorával? Hámondom, mondjuk, igen. Na, akkor elmondanám, hogy... s mondja, mondja, kérdi, mondja (persze ezt mind románul), hogy ő tudja, hogy nekünk mennyire jó lenne egy Vodafone-s szerződés, merthogy most csak pre-payesek vagyunk, ésatöbbi. Mondom, nem kell, köszönjük, mert RDS-t használunk s az ingyen van. De még legalább tíz percig erősködött, míg nagy nehezen le tudtam beszélni a dologról. Az érdekesség az a dologban, hogy, mivel tudom, hogy úgyis csak azt akarja, hogy átálljak Vodafone-ra, egyből le akarom beszélni arról, hogy meggyőzzön; eszembe sem jut az, hogy bizony bizony, mondhatna egy jobb ajánlatot, mint a RDS. De miért nem jut eszembe?! Azért, mert a hülye román nyelvtudásom/nyelvnemtudásom miatt örvendek, ha minél hamarabb le tudom rázni magamról, mintsem, hogy alkudozzak vele. Ez pl egy hátrány a nyelvtudás miatt.
Fixi matricák mára még nem lettek készen, úgyhogy a folytatás a jövő hétre marad.
Most még letöltöttem, egy eredménylistákon első helyen álló RPG-t (számítógépes szerepjátékot), az Oblivion-t. Merjem elindítani vajon ilyen későn? Megpróbálom.
Enyítő körülménynek számítson, hogy ma délután aludtam két órát. Igaz, mikor felébredtem (18 órakor), olyan kedvetlen voltam, hogy nem mentem el a Mountai Riders-es megbeszélésre. Azzal vigasztaltam magam, hogy úgysem leszek itthon hétvégén.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Demekkora szerencsém van, hogy a bloggert használom s van automatikus mentési funkció benne. Majdnem odaveszett az eddigi írkálásom, mert véletlenül nyomtam egy "ctrl+a"-t a "shift+a" helyett és utána leütöttem még egy gombot... az egész elszállt, de húsz perc keresgélés után megtaláltam. HUH...
Na, akkor nagy örömömben ennyit mára. Holnap valószínűleg nem lesz net Kirulyfürdőn, ahol a Tusványos megbeszélés lesz, úgyhogy bejegyzést sem nagyon fogok publikálni.
Jó éjt!
A reggel tehát már-már hagyományos módon reggel nyolckor kezdődött az általános ébredési "fájdalmakkal". Kilenckor már-már hagyományos módon bent is voltam a BikeXpress irodában/műhelyben, de elcsodálkoztam, ugyanis nagyon sokan voltak a Gekkó udavrán (a BikeXpress és a Gekkó bár egy udvarból nyílnak). Aztán kiderült, hogy ez egy árvaház-látogatós pályázat és a kurzusok, meg a beszélgetések a nyílt söröző téren lesznek megtartva, reggel, mikor berétem oda, épp a reggeli zajlott. Na, ott találkoztam "L" barátommal, aki el kezdett mesélni a WoW-ról. Most nem magyarázom, hogy az milyen fajta szerepjáték (hivatalosan MMORP), hanem inkább ezért van a wikipédia: World of Warcraft cikke.
Eddig is sok jót hallottam a WoW-ról, hogy milyen jó, meg élethű, meg minden, de, persze azt is tudtam, hogy mennyire lefoglalja a vele játszó embereket. Én pedig az a fajta vagyok, aki nagyon oda tud ragadni egy játékhoz, ha nem fogom vissza magam. Nadehát, mondom, egye fene, kipróbálom, hogy mégis, milyen. Persze, ez nem olyan egyszerű. Még feltelepítésig eljutni is eléggé nehéz, ugyanis a játék csekély 16 giga. Azt még le kell tölteni, hatvanhat helyre regisztrálni satöbbi, míg kiírja, hogy sajnálom, de valami nem talál a patch-ekkel, így nem indul a játék; és akkor megint nekifogni és más néven regisztrálni, majd szervert válogatni s mittudomén. Most abban a stádiumban vagyok, hogy újra letöltöm a játékot, ezúttal egy másik patch-csel, hátha most elindul végre.
Ezzel telt a délután többnyire. Persze előtte még meggyógyítottam a műhelyben két biciklit és a belső teremben is valamelyest rendet teremtettem, de ennek holnap még lesz folytatása. Ja, és dejó, holnap megyek hazafele.
Na, aztán délután finom volt a csirkesonkás-curry szószos-sajtos laska és volt egy film is most, este fele a Crazy Heart. Itt van a gépemen már egy hónapja, de valamiért még nem néztem meg, pedig nagyon jó volt. Egy kiégett country zenészről szól, akit újra megtalál a szerelem és erőre kap. Érdemes megnézni. Jeff Bridges Oscar díjat kapott érte.
Érdekesség, hogy mennyire szar, hogy románul kell érvényesülni: tegnapelőtt felhívnak vodafonon, hogy Kedves Péterrel beszélek, a BikeXpress adminisztrátorával? Hámondom, mondjuk, igen. Na, akkor elmondanám, hogy... s mondja, mondja, kérdi, mondja (persze ezt mind románul), hogy ő tudja, hogy nekünk mennyire jó lenne egy Vodafone-s szerződés, merthogy most csak pre-payesek vagyunk, ésatöbbi. Mondom, nem kell, köszönjük, mert RDS-t használunk s az ingyen van. De még legalább tíz percig erősködött, míg nagy nehezen le tudtam beszélni a dologról. Az érdekesség az a dologban, hogy, mivel tudom, hogy úgyis csak azt akarja, hogy átálljak Vodafone-ra, egyből le akarom beszélni arról, hogy meggyőzzön; eszembe sem jut az, hogy bizony bizony, mondhatna egy jobb ajánlatot, mint a RDS. De miért nem jut eszembe?! Azért, mert a hülye román nyelvtudásom/nyelvnemtudásom miatt örvendek, ha minél hamarabb le tudom rázni magamról, mintsem, hogy alkudozzak vele. Ez pl egy hátrány a nyelvtudás miatt.
Fixi matricák mára még nem lettek készen, úgyhogy a folytatás a jövő hétre marad.
Most még letöltöttem, egy eredménylistákon első helyen álló RPG-t (számítógépes szerepjátékot), az Oblivion-t. Merjem elindítani vajon ilyen későn? Megpróbálom.
Enyítő körülménynek számítson, hogy ma délután aludtam két órát. Igaz, mikor felébredtem (18 órakor), olyan kedvetlen voltam, hogy nem mentem el a Mountai Riders-es megbeszélésre. Azzal vigasztaltam magam, hogy úgysem leszek itthon hétvégén.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Demekkora szerencsém van, hogy a bloggert használom s van automatikus mentési funkció benne. Majdnem odaveszett az eddigi írkálásom, mert véletlenül nyomtam egy "ctrl+a"-t a "shift+a" helyett és utána leütöttem még egy gombot... az egész elszállt, de húsz perc keresgélés után megtaláltam. HUH...
Na, akkor nagy örömömben ennyit mára. Holnap valószínűleg nem lesz net Kirulyfürdőn, ahol a Tusványos megbeszélés lesz, úgyhogy bejegyzést sem nagyon fogok publikálni.
Jó éjt!
2010. június 24., csütörtök
Fénykép-nap
Az egész délelőttöm arra ment rá, hogy a fényképeket rendezgettem a Picasa 3 fényképrendezgetővel. Ez egy olyan jó kis program, amely felismeri az arcokat és akképp lehet kiválogatni, hogy ki ki az, meg hasonlók. Ha tehát most egy ismerősnek a képeit keresem, akkor csak lazán kiválasztom a csoportját és máris minden előugró fényképen ő is jelen van. Jó kis program.
Érdekességként el lehet gondolkozni azon, hogy, ha egy ilyen kis ingyenes program képes ilyen jól az arcfelimerésre, akkor miket használhatnak a direkt, hivataloan erre szakosodott szervek. Gondolom, csak felmutatnak a számítógépüknek két fényképet rólam és máris az összes képemet maguk előtt látják, ami fent van az interneten. Félelmetes, hogy mikről nem tudunk. Mundjuk, attól ma még nyugodtan alszom.
Délután megnéztem az "Exam" című filmet, ami a "Die Experiment"-hez hasonlóan egy szobában játszódik le. Tesztet író munkavállalók szerepelnek benne (nyóc darab), akik mindent megtesznek azért, hogy jobbak és alkalmasabbak legyenek a megpályázott munkára, mint a vetélytársaik. Jó kis izgalmas film, bár a végétől nem vertem földhöz magam. Ahhoz képest, hogy eléggé nóném színeszekkel volt tele, jó kis filmnek mondható.
Nameghátpersze volt játék is, ha már letöltöttem a CS Source-ot, hát játszodtam is vele. Jó a grafikája, meg minden, de nem lesz valami hosszúéletű a játék, mert nem igazán lehet benne fejlődést elérni, csak lő meg lő meg lő az ember s tocsog minden a vértől, meg tiszta aréna, de csak hálózatban lehet játszani és azt én nem élvezem annyira.
Volt még szaladgálás is és mennyit futottam? Na, mennyit? Hát jeszz: megdöntöttem a világrekordomat, ami pedig elég jónak számított eddig is. Ide figyeljetek: 18 perec, 51 másodperec alatt futottam le a 4,1 km-t. Mindjárt be is írom az online edzésnaplóba, ahova mindigis fel szoktam tenni az edzéseimet.
Futás után a hasizmomat gilkoltam, de a karomat se hagytam pihenni. S most még jön a fekvőtámasz, amivel még mindig el vagyok maradva. 2 nap lemaradás van, a többit letörlesztettem. Jaj.
Finom volt az itthon készült csirkesonkás melegszendvics.
Megyek, gyorsan elteszem magam holnapra, mert este is későn feküdtem s úgy ébredtem, hogy alig értem be ma kilencre.
Ja, s milyen jó dolog, hogy édesanyám - ha közvetetten is, de - el tudja érni Kányádi Sándort. Ennyi, ha valaki két faluval odább születik Sándor bácsitól :)
Tehát akkor puszipá!
Érdekességként el lehet gondolkozni azon, hogy, ha egy ilyen kis ingyenes program képes ilyen jól az arcfelimerésre, akkor miket használhatnak a direkt, hivataloan erre szakosodott szervek. Gondolom, csak felmutatnak a számítógépüknek két fényképet rólam és máris az összes képemet maguk előtt látják, ami fent van az interneten. Félelmetes, hogy mikről nem tudunk. Mundjuk, attól ma még nyugodtan alszom.
Délután megnéztem az "Exam" című filmet, ami a "Die Experiment"-hez hasonlóan egy szobában játszódik le. Tesztet író munkavállalók szerepelnek benne (nyóc darab), akik mindent megtesznek azért, hogy jobbak és alkalmasabbak legyenek a megpályázott munkára, mint a vetélytársaik. Jó kis izgalmas film, bár a végétől nem vertem földhöz magam. Ahhoz képest, hogy eléggé nóném színeszekkel volt tele, jó kis filmnek mondható.
Nameghátpersze volt játék is, ha már letöltöttem a CS Source-ot, hát játszodtam is vele. Jó a grafikája, meg minden, de nem lesz valami hosszúéletű a játék, mert nem igazán lehet benne fejlődést elérni, csak lő meg lő meg lő az ember s tocsog minden a vértől, meg tiszta aréna, de csak hálózatban lehet játszani és azt én nem élvezem annyira.
Volt még szaladgálás is és mennyit futottam? Na, mennyit? Hát jeszz: megdöntöttem a világrekordomat, ami pedig elég jónak számított eddig is. Ide figyeljetek: 18 perec, 51 másodperec alatt futottam le a 4,1 km-t. Mindjárt be is írom az online edzésnaplóba, ahova mindigis fel szoktam tenni az edzéseimet.
Futás után a hasizmomat gilkoltam, de a karomat se hagytam pihenni. S most még jön a fekvőtámasz, amivel még mindig el vagyok maradva. 2 nap lemaradás van, a többit letörlesztettem. Jaj.
Finom volt az itthon készült csirkesonkás melegszendvics.
Megyek, gyorsan elteszem magam holnapra, mert este is későn feküdtem s úgy ébredtem, hogy alig értem be ma kilencre.
Ja, s milyen jó dolog, hogy édesanyám - ha közvetetten is, de - el tudja érni Kányádi Sándort. Ennyi, ha valaki két faluval odább születik Sándor bácsitól :)
Tehát akkor puszipá!
2010. június 23., szerda
Új külső (nem biciklihez)
Ugye, hogy jobb így. Már két hete minden bejegyzés előtt felugrik egy üzenet, hogy alakítsam át a blogom megjelenését az új tervezővel. Na, megtettem, nem idegesít többet. Így amúgy is kalandosabb, barátibb, ízlésesebb lett.
A mai nap vásároltam Fülesnek ehető játékcsontot, két bolhairtót, meg valami játéklabdát, hogy örvendjen, mikor engem lát.
Megcsináltuk "K"-val a Fixire való levonósokat, ha minden igaz, holnap kész lesz.
Volt ma még rendrakás a műhelyben, hátsó felni és első agy lefestés, s ahogy megvannak a matricák, végre szerelhetem is össze a kicsikét.
Jácodoltam még a kánter sztrájkkal is s úgy belejöttem, hogy már csak az expert szint van hátra s abban is jó előre haladtam, DE! Letöltöttem az új Counter Strike Source-t. Hű, hát annak nagyon ott van a grafikája az 1.6-oshoz képest. Asszem, egy ideig nem fogok játszani a régivel. Ahogy letöltöttem, ki is próbáltam s úgy belejöttem, hogy odaégett a tej... Nade felhígítottam egy kis hideggel s máris fogyasztom a cinnamonos tejbepapit. Jajbefinom!
Néztem még egy jó filmet is: "City Island". Nagyon jó volt: egy család nagyon tönkre van menve, mindenki utálja a másikat, mert senki nem őszinte senkivel, de aztán jön egy nemvárt fodulat és minden megváltozik. Jó nagyokat lehet rajta kacagni s sok igazság is van benne.
Érdekesség, hogy az ételek íze az idő elteltével mennyire máskép érződik. Ez alól van legalább egy kivétel. Tegnap vettem a Pennyben rahátot. Na, annak ugyanolan az íze, mint annak idején az óvodában, az iskolában, vagy az egyetem kantinjában. S ebből mi a tanulság? Az idő telik, a dolgok változnak, de a rahátra mindig számíthatsz! ;)
Ja, s Hobó nem tud jönni nyári egyetemre, mert foglalt. Ki gondolta volna?
Vizlát!
A mai nap vásároltam Fülesnek ehető játékcsontot, két bolhairtót, meg valami játéklabdát, hogy örvendjen, mikor engem lát.
Megcsináltuk "K"-val a Fixire való levonósokat, ha minden igaz, holnap kész lesz.
Volt ma még rendrakás a műhelyben, hátsó felni és első agy lefestés, s ahogy megvannak a matricák, végre szerelhetem is össze a kicsikét.
Jácodoltam még a kánter sztrájkkal is s úgy belejöttem, hogy már csak az expert szint van hátra s abban is jó előre haladtam, DE! Letöltöttem az új Counter Strike Source-t. Hű, hát annak nagyon ott van a grafikája az 1.6-oshoz képest. Asszem, egy ideig nem fogok játszani a régivel. Ahogy letöltöttem, ki is próbáltam s úgy belejöttem, hogy odaégett a tej... Nade felhígítottam egy kis hideggel s máris fogyasztom a cinnamonos tejbepapit. Jajbefinom!
Néztem még egy jó filmet is: "City Island". Nagyon jó volt: egy család nagyon tönkre van menve, mindenki utálja a másikat, mert senki nem őszinte senkivel, de aztán jön egy nemvárt fodulat és minden megváltozik. Jó nagyokat lehet rajta kacagni s sok igazság is van benne.
Érdekesség, hogy az ételek íze az idő elteltével mennyire máskép érződik. Ez alól van legalább egy kivétel. Tegnap vettem a Pennyben rahátot. Na, annak ugyanolan az íze, mint annak idején az óvodában, az iskolában, vagy az egyetem kantinjában. S ebből mi a tanulság? Az idő telik, a dolgok változnak, de a rahátra mindig számíthatsz! ;)
Ja, s Hobó nem tud jönni nyári egyetemre, mert foglalt. Ki gondolta volna?
Vizlát!
2010. június 21., hétfő
Tusványos + KMNyE
Azaz "Huszonegyedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor" és "Kárpát-medencei Nyári Egyetem". Ezek intéződtek ma általam.
Az elsővel kapcsolatosan: elküldtem a kelléklistát, lefoglaltam a szállásokat a "mindenes" és az "infós" szervezőcsoportjaimnak, akikkel dolgozni fogok egy héten keresztül majd a július 19 és 25-e közti időintervallumban. 25 ember összesen. Kész a csapat, elég jónak ígérkezik.
A másodikkal kapcsolatosan: előadókat értesítgettem, kéregettem fel a Nyári Egyetemre. Élőben csak Berecz Andrással tudtam beszélni, de sajnos már mások felkérték máshova előadni, úgyhogy lemaradtam. Próbálkoztam még Kányádi Sándorral, de megváltozott a száma (ha valaki tudja, kérem, küldje el), Hobo menedzserének írtam ímélt és Koltay Róbertnek is eleresztettem egy szerényebb felkérést. Még valahogy Pressert és Müller Pétert kellene becserkészni, de sehol semmi elérhetőségük. Legfennebb benevezek a megasztárba s akkor ott élőben tudok beszélni "Pici"-vel.
Vizi E. Szilveszter titkárságának pedig egész nap foglalt a telefonja, vagy nemtommivan, de őt se lehet elérni. Egy ideig ennyi volt a szervezősdi, majd pár nap múlva folytatom.
Másrészről hazajöttem s csináltam egy finom pangasius sültet. Nemigazán volt hal íze, de jól esett attól függetlenül.
Volt még kis Counter Strike Condition Zero is s majdnem végignyomtam mindent, s már csak az expert szint van hátra. Aki ismeri, tudja, miről van szó. Eddig max addig jutottam el, hogy az expertből még volt négy pálya. Hátha most mégelőrébb jutok.
Érdekesség, hogy tegnap rákerestem a gúgel ben arra, hogy "Pályi biciklitúra" és hatodik találatnak a blogomat adta ki. Ha így folytatom, jövőre pénzt kérek azért, hogy valakinek felrakjam a reklámját. Na jó, csak witz.
Holnap biztosítás fizetés az autóra, vásárlás Fülesnek kutyakefét s valami játékot, aztán elviszem Fixi vázát "K"-hoz, hogy mérjük le, mekkorába kell kinyomtatni azokat a dolgokat, amiket ma összeszerkesztettem levonósnak; s még kitudja, mi jön közbe.
Tehát szép álmokat!
Az elsővel kapcsolatosan: elküldtem a kelléklistát, lefoglaltam a szállásokat a "mindenes" és az "infós" szervezőcsoportjaimnak, akikkel dolgozni fogok egy héten keresztül majd a július 19 és 25-e közti időintervallumban. 25 ember összesen. Kész a csapat, elég jónak ígérkezik.
A másodikkal kapcsolatosan: előadókat értesítgettem, kéregettem fel a Nyári Egyetemre. Élőben csak Berecz Andrással tudtam beszélni, de sajnos már mások felkérték máshova előadni, úgyhogy lemaradtam. Próbálkoztam még Kányádi Sándorral, de megváltozott a száma (ha valaki tudja, kérem, küldje el), Hobo menedzserének írtam ímélt és Koltay Róbertnek is eleresztettem egy szerényebb felkérést. Még valahogy Pressert és Müller Pétert kellene becserkészni, de sehol semmi elérhetőségük. Legfennebb benevezek a megasztárba s akkor ott élőben tudok beszélni "Pici"-vel.
Vizi E. Szilveszter titkárságának pedig egész nap foglalt a telefonja, vagy nemtommivan, de őt se lehet elérni. Egy ideig ennyi volt a szervezősdi, majd pár nap múlva folytatom.
Másrészről hazajöttem s csináltam egy finom pangasius sültet. Nemigazán volt hal íze, de jól esett attól függetlenül.
Volt még kis Counter Strike Condition Zero is s majdnem végignyomtam mindent, s már csak az expert szint van hátra. Aki ismeri, tudja, miről van szó. Eddig max addig jutottam el, hogy az expertből még volt négy pálya. Hátha most mégelőrébb jutok.
Érdekesség, hogy tegnap rákerestem a gúgel ben arra, hogy "Pályi biciklitúra" és hatodik találatnak a blogomat adta ki. Ha így folytatom, jövőre pénzt kérek azért, hogy valakinek felrakjam a reklámját. Na jó, csak witz.
Holnap biztosítás fizetés az autóra, vásárlás Fülesnek kutyakefét s valami játékot, aztán elviszem Fixi vázát "K"-hoz, hogy mérjük le, mekkorába kell kinyomtatni azokat a dolgokat, amiket ma összeszerkesztettem levonósnak; s még kitudja, mi jön közbe.
Tehát szép álmokat!
2010. június 20., vasárnap
Tekerős vasárnap
Az úgy kezdődött, hogy tizenegy előtt kicsivel kimászom az ágyból, reggelizem, kicsit kánterezem s érzem, hogy valami úgy hiányzik. Sütöget a nap szépen, csiripelnek a madarak s én itt üldögélek bent. Na, egykettőre összeszedtem magam s negyed óra múlva - úgy fél kettő fele - már tekertem is. Hogy hova, azt menet közben döntöttem el. Élesd lett a cél. Úgy gondoltam, ha jó az idő, még a Királyhágót is meglátogatom, de ez elmaradt. Élesd fele végig szembeszelem volt, nyomtam becsületesen, de csak 25,5-ös átlagot tudtam kihozni magamból. Ahogy beértem Élesdre, egyből mentem volna be a már ismert bótba, aminek ki is volt akasztva az ajtajára, hogy "deschis", de hazudtak. Zárva volt. Innom, meg ennem márpedig muszáj volt valamit, mert az úgy volt benne a tervben. Keresgéltem hát mélyen a blokkok között egy nyitva levő ábécét s ott feltankoltam kalóriából hirtelen.
A hazafele út már mindjárt jobban ment/jött. A szembeszél ugyanis hátszéllé változott, a gyenge emelkedő pedig lejtővé. Na, hazafele kentem is soksok kilométereken keresztül negyvennel s így a jövet mért átlagsebességem 34 km/h lett. Az azt jelenti, hogy az oda-vissza táv átlaga ekképp 29,7 km/h.
A hazafele út gyors megtételét köszönöm részben szponzoraimnak: a hat lejes Burn-nek és a Prodigy-nek:
Nemsokkal az eső előtt érkeztem meg, úgyhogy ez fix ki volt számolva.
Hazaérkezés után tíz perc csöndes regenerálódás s aztán ment tovább a nap. Megnéztem a "Hot Tub Time Machine" című komédiát, amelyben négy barát egy nagy megrészegedős pezsgőfürdőzés alkalmából visszamegy az időben 20 évet s mindenfélét tökéletlenkednek, hogy ne változtassák meg a jövőt, amibe minél hamarabb vissza szeretnének jönni. Jó film jó színészekkel.
Érdekesség, hogy jövő hétvégén megyek haza. Is. Valójában Kirulyfürdőre megyek Tusványos megbeszélésre, de édesanyámhoz is bekukkantok.
Finom volt a pityókatokány, amit "M" lakótársam ajánlott fel.
Mára ennyit, korán fekszem. Holnap meg kellene tervezni a levonósokat Fixire. Legyen már belőle valami. S úgy néz ki, kell vegyek hozzá valahonnan fixi agyat, mert más agyakon túl rövid a menet. Lehet, ellépek érte Debrecenbe. Meglássuk.
Addig is jóéccakát!
A hazafele út már mindjárt jobban ment/jött. A szembeszél ugyanis hátszéllé változott, a gyenge emelkedő pedig lejtővé. Na, hazafele kentem is soksok kilométereken keresztül negyvennel s így a jövet mért átlagsebességem 34 km/h lett. Az azt jelenti, hogy az oda-vissza táv átlaga ekképp 29,7 km/h.
A hazafele út gyors megtételét köszönöm részben szponzoraimnak: a hat lejes Burn-nek és a Prodigy-nek:
Nemsokkal az eső előtt érkeztem meg, úgyhogy ez fix ki volt számolva.
Hazaérkezés után tíz perc csöndes regenerálódás s aztán ment tovább a nap. Megnéztem a "Hot Tub Time Machine" című komédiát, amelyben négy barát egy nagy megrészegedős pezsgőfürdőzés alkalmából visszamegy az időben 20 évet s mindenfélét tökéletlenkednek, hogy ne változtassák meg a jövőt, amibe minél hamarabb vissza szeretnének jönni. Jó film jó színészekkel.
Érdekesség, hogy jövő hétvégén megyek haza. Is. Valójában Kirulyfürdőre megyek Tusványos megbeszélésre, de édesanyámhoz is bekukkantok.
Finom volt a pityókatokány, amit "M" lakótársam ajánlott fel.
Mára ennyit, korán fekszem. Holnap meg kellene tervezni a levonósokat Fixire. Legyen már belőle valami. S úgy néz ki, kell vegyek hozzá valahonnan fixi agyat, mert más agyakon túl rövid a menet. Lehet, ellépek érte Debrecenbe. Meglássuk.
Addig is jóéccakát!
2010. június 19., szombat
Áktív szombath
Kilenc után nemsokkal felkeltem. Valahogy aludtam volna is még, meg nem is, de végül csak az utóbbi mellett döntöttem. Reggeli közben megnéztem a "Solomon Kane" című mozgókép-alkotást. Egy hagyományos Gyűrűk Ura-beli korban játszódó "rossz mostohafiú jóvá válik, hogy ne vigye el a lelkét az ördög" tipusú történet a film alapja, dea rendezést nagyon jól megoldották. Élvezhető volt és nem is mondható logikátlannak a sok speciális effekt ellenére sem.
Na, épphogy a vége fele járt a film, mikor felhívott "A", hogy nincs-e kedvem tekerni egyet a város körül, mert végülis szép az idő s akkor az elhalasztott túrából mégis legyen valami. Há hogyne lett volna kedvem. Lejárt a film, aztán gyorsan be a szükséges dolgokat a hátizsákba s adjad neki. Fél óra múlva már a krátert másztuk meg haton. Itt egy fotó:
A kráter - ami egy lyuk lefele a földbe sziklák közt - a jobb oldalamon van. Az ezen e képen látszik inkább:
A kráterezés után, ahol háromszor is felmásztunk a dombtetőre, hogy jó nagyokat ereszkedjünk, nem volt kedvem még hazajönni, úgyhog - mivel más nem tartott velem - mentem egy Várad - Pályi - Várad kört. Az még egy húszas volt s elég jól ment a tekerés annak ellenére is, hogy kíméltem a bal lában, nehogy megint megfájduljon. Sikerült lenyomni egy 26,8 km/h-s átlagot. Mikor lesz ebből harminc?
Felkerült a Mountain Riders weboldalára a beszámolóm s a Nagy Biharos képek. Tekintsétek szeretettel. Mellékletként nem fogom külön feltenni, mert végülis minek, ha innen is meg lehet nézni. Hánem?
Finom volt a tegnap mára megígért kalbászos hagymás tojásrántotta. Voltam ma a Pennyben még reggel felkelés után s bevásároltam egyetmást, úgyhogy jövő hétre el vagyok látva. Van paradicsom is ;)
Holnap, ha szép idő lesz, ereszkedek még egyet valahol a környéken.
Érdekesség, hogy az eddigi 241 bejegyzésemben a bicikli, a munka és az utazás kulcsszavak egyforma számban fodultak elő, azaz: 43. Ez mond valamit. Vagy vajon?
Ja s volt még egy film: "The Last Station", Lev Tolsztoj életrajzi drámája. Érdemes megnézni. Eddig nem sokat tudtam róla, most már kevésbé keveset...
S akkor jó pihenést vasárnapra.
Cupp!
Na, épphogy a vége fele járt a film, mikor felhívott "A", hogy nincs-e kedvem tekerni egyet a város körül, mert végülis szép az idő s akkor az elhalasztott túrából mégis legyen valami. Há hogyne lett volna kedvem. Lejárt a film, aztán gyorsan be a szükséges dolgokat a hátizsákba s adjad neki. Fél óra múlva már a krátert másztuk meg haton. Itt egy fotó:
A kráter - ami egy lyuk lefele a földbe sziklák közt - a jobb oldalamon van. Az ezen e képen látszik inkább:
A kráterezés után, ahol háromszor is felmásztunk a dombtetőre, hogy jó nagyokat ereszkedjünk, nem volt kedvem még hazajönni, úgyhog - mivel más nem tartott velem - mentem egy Várad - Pályi - Várad kört. Az még egy húszas volt s elég jól ment a tekerés annak ellenére is, hogy kíméltem a bal lában, nehogy megint megfájduljon. Sikerült lenyomni egy 26,8 km/h-s átlagot. Mikor lesz ebből harminc?
Felkerült a Mountain Riders weboldalára a beszámolóm s a Nagy Biharos képek. Tekintsétek szeretettel. Mellékletként nem fogom külön feltenni, mert végülis minek, ha innen is meg lehet nézni. Hánem?
Finom volt a tegnap mára megígért kalbászos hagymás tojásrántotta. Voltam ma a Pennyben még reggel felkelés után s bevásároltam egyetmást, úgyhogy jövő hétre el vagyok látva. Van paradicsom is ;)
Holnap, ha szép idő lesz, ereszkedek még egyet valahol a környéken.
Érdekesség, hogy az eddigi 241 bejegyzésemben a bicikli, a munka és az utazás kulcsszavak egyforma számban fodultak elő, azaz: 43. Ez mond valamit. Vagy vajon?
Ja s volt még egy film: "The Last Station", Lev Tolsztoj életrajzi drámája. Érdemes megnézni. Eddig nem sokat tudtam róla, most már kevésbé keveset...
S akkor jó pihenést vasárnapra.
Cupp!
A péntek este
Lejárt egy hasznos hét. Volt benne bicikliszerelés, szervezősdi, edzésecskék s miegymás.
Holnap a rossz idő miatt nem lesz túra, pedig asszem, ma rekordot döntöttem a gumicsere idejét tekintve.
Könnyítettem a biciklin is: lecseréltem, ugye a gumikat, aztán az ülést és az üléscsőt és így már csak 14,10 kiló. Nagyon érzőfik rajta a másfél kilós súlykülönbség. Ha jó idő lesz mégis holnap, lehet elugrom egy lájtos edzésre valahová a környéken.
Haladtam Fixivel is. Megvan az új felni "Z" jóvoltából, aki tiszta ingyen megajándékozott egyel, ami duplafalú és szegecselt és legalább olyan jó, mint az első.
Megvannak hozzá a küllők is, már csak egy agy kell, mert a mostaninan túl rövid a menete (fogaskereket is vettem, meg láncot is). Szép, rövidre vágott kormányom is van már. Itt egy kép arról mi készült el mostanság:
A RAAM solo kategóriájában indulók első helyezettje nemsokára beér a célba. Már várom a holnapi eredményhirdetést. Háha sikerül magyar honfitársunknak, Szőnyi Ferencnek feljönni a hetedik helyre.
Megint tele vagyok szúnyogokkal, de megint gyorsan távozom is tőlük nemsokára s akkor jól kitolódnak.
Finom volt a melegszendvics a Gekkóban. Holnap délre kalbászos tojásrántotta paradicsommal. Már kívánom.
Érdekesség, hogy édesanyámék házára rádőlt egy tízméteres fenyőfa, de hál'Istennek, sok kárt nem tett benne. Már el is vitték onnan darabokban. Mármint a fenyőfát...
El kellene számolni a héttel pénzileg, de azt majd holnap reggel szépen.
Sakkor végre alvás jó sokáig.
Menjetek ti is valahova izzadni a hétvégén.
Ja, s szólt "G" néni, hogy jön a hétvégén a félévi lakbérért :(
Táj!
Holnap a rossz idő miatt nem lesz túra, pedig asszem, ma rekordot döntöttem a gumicsere idejét tekintve.
Könnyítettem a biciklin is: lecseréltem, ugye a gumikat, aztán az ülést és az üléscsőt és így már csak 14,10 kiló. Nagyon érzőfik rajta a másfél kilós súlykülönbség. Ha jó idő lesz mégis holnap, lehet elugrom egy lájtos edzésre valahová a környéken.
Haladtam Fixivel is. Megvan az új felni "Z" jóvoltából, aki tiszta ingyen megajándékozott egyel, ami duplafalú és szegecselt és legalább olyan jó, mint az első.
Megvannak hozzá a küllők is, már csak egy agy kell, mert a mostaninan túl rövid a menete (fogaskereket is vettem, meg láncot is). Szép, rövidre vágott kormányom is van már. Itt egy kép arról mi készült el mostanság:
A RAAM solo kategóriájában indulók első helyezettje nemsokára beér a célba. Már várom a holnapi eredményhirdetést. Háha sikerül magyar honfitársunknak, Szőnyi Ferencnek feljönni a hetedik helyre.
Megint tele vagyok szúnyogokkal, de megint gyorsan távozom is tőlük nemsokára s akkor jól kitolódnak.
Finom volt a melegszendvics a Gekkóban. Holnap délre kalbászos tojásrántotta paradicsommal. Már kívánom.
Érdekesség, hogy édesanyámék házára rádőlt egy tízméteres fenyőfa, de hál'Istennek, sok kárt nem tett benne. Már el is vitték onnan darabokban. Mármint a fenyőfát...
El kellene számolni a héttel pénzileg, de azt majd holnap reggel szépen.
Sakkor végre alvás jó sokáig.
Menjetek ti is valahova izzadni a hétvégén.
Ja, s szólt "G" néni, hogy jön a hétvégén a félévi lakbérért :(
Táj!
2010. június 17., csütörtök
RAAM és szúnyogok
A RAAM, az a Race Across America elnevezésű, az Egyesült Államokat keresztbe - óceántól óceánig - átszelő bicikliverseny. Nagyon kemény. Olyanok vannak, akik nyolc nap alatt úgy lenyomják az ötezer kilométert, hogy összesen tíz órát, ha alszanak. Azt mondják, a világ legnehezebb versenye. Ha minden igaz, holnap ér be Jure Robic, az első helyezett. Van egy magyar résztvevő is: Szőnyi Ferenc. A solo kategóriában jelenleg 12 versenyző van "pályán", hat feladta. Az állás itt tekinthető meg.
Na, most éppen ezt nézegettem és nem tudom mitől, de hihetetlen mennyiségű szúnyog gyűlt be ide a nappaliba. Annyian vannak, hogy most, miközben a bejegyzést írom, olyan is van, hogy egyszerre négyet-ötöt látok a leptop fényében. Mást se csinálok, csak hessegtetem magamról félkézzel, mikozben pötyögök. Nade nem baj, mert nemsokára megyek be a szobámba, ahol csend van és békesség, köszönhetően a jóféle, folyadékos szúnyogirtónak. Előtte még azér egy lekvároskenyér elfér.
Volt ma még Morénás biciklisgyűlés is, ahol megbeszéltük a hétvégi barlangászós biciklitúrát. Dejólesz.
Érdekesség a sok szúnyog.
A Fixivel ma jót haladtam. Szereztem a műhelybéli biciklirakásból egy jó első fogaskereket, kiszépítettem, lefestettem és le is lakkoztam. A felni is és a küllők is ugyanígy jártak. Itt van pár kép, hogy lássátok, nem hazudozom:
Előszöris küllők festetlenül, állványzatban:
Aztán küllők lefestve (már este van):
És itt az első fogaskerék az első felnivel:
Elég szépen alakul a bicaj. Sehol nem találtam ma felnit a hátsó kerékhez, de este "Z" barátom megnyugtatott, hogy neki van egy jóféle. Szuper! Holmi szirszart nem akarok beletenni, hamár az első kerék duplafelnis és szegecselt lesz...
Finom volt a szalámis-sajtos-csiliszószos-kecsapos makaróni.
Mai nem nem volt se szaladgálás s e biciklizés, mert a tegnap úgy meghajtottam Kovácsi fele, hogy kicsit megfájdult a lábam. Remélem, holnapra elmúlik. Volt viszont erőlködés s még egy kicsi hátramaradt estére is a fekvőtámaszokból, úgyhogy pápá!
Na, most éppen ezt nézegettem és nem tudom mitől, de hihetetlen mennyiségű szúnyog gyűlt be ide a nappaliba. Annyian vannak, hogy most, miközben a bejegyzést írom, olyan is van, hogy egyszerre négyet-ötöt látok a leptop fényében. Mást se csinálok, csak hessegtetem magamról félkézzel, mikozben pötyögök. Nade nem baj, mert nemsokára megyek be a szobámba, ahol csend van és békesség, köszönhetően a jóféle, folyadékos szúnyogirtónak. Előtte még azér egy lekvároskenyér elfér.
Volt ma még Morénás biciklisgyűlés is, ahol megbeszéltük a hétvégi barlangászós biciklitúrát. Dejólesz.
Érdekesség a sok szúnyog.
A Fixivel ma jót haladtam. Szereztem a műhelybéli biciklirakásból egy jó első fogaskereket, kiszépítettem, lefestettem és le is lakkoztam. A felni is és a küllők is ugyanígy jártak. Itt van pár kép, hogy lássátok, nem hazudozom:
Előszöris küllők festetlenül, állványzatban:
Aztán küllők lefestve (már este van):
És itt az első fogaskerék az első felnivel:
Elég szépen alakul a bicaj. Sehol nem találtam ma felnit a hátsó kerékhez, de este "Z" barátom megnyugtatott, hogy neki van egy jóféle. Szuper! Holmi szirszart nem akarok beletenni, hamár az első kerék duplafelnis és szegecselt lesz...
Finom volt a szalámis-sajtos-csiliszószos-kecsapos makaróni.
Mai nem nem volt se szaladgálás s e biciklizés, mert a tegnap úgy meghajtottam Kovácsi fele, hogy kicsit megfájdult a lábam. Remélem, holnapra elmúlik. Volt viszont erőlködés s még egy kicsi hátramaradt estére is a fekvőtámaszokból, úgyhogy pápá!
Szervezgetősdi
Ma bevittem magammal kilencre a leptopot a Gekkóba, felcsatlakoztam a hálóra, aztán onnan nekifogtam a szervezősdinek. Tusványossal kapcsolatosan megcsináltam a szervező stábom adatlapját, el is küldem, úgyhogy ott minden naprakész, a Nyári Egyetemmel kapcsolatosan pedig átírtam/javítottam a kiírást és a programtervezetet. Azzal is jól haladgatunk. Holnap fel kell hívjam Berecz András mesemondót, hogy beszéljük le a már előzőleg megtárgyalt esi előadását.
Ez egyfelől. Másfelől haladtam a weboldallal is. Új dizájnt kapott.
Lemértem a túrázó biciklimet. Elcsodálkoztam, hogy 15,55 kiló. Azt hittem, nincs több 14-nél. Lecserélem az ülést és az üléscsőt és akkor lehet, hogy 15 alá esik.
Megvolt az esti mozgás is: biciklizés. Este negyed kilenckor indultam Hegyközkovácsiba s fél tízkor már a Gekkóban söröztem s dartsoztam s meccset néztem s vesztettem egy sört, mert a rohadék, hazai Dél-afrikaiak nem tudtak egy gólt rúgni. Valami 25-ös átlagot diktálhattam.
Nagyjából ennyit a napról. Finom volt még a szalmakrumpli estére, de még egy lekvároskenyér elfér.
Érdekesség, hogy volt még valami, de az nem jut eszembe. Majd holnap.
Remélve, hogy holnap is legalább egy ilyen hasznos napom lesz.
Pá!
Ez egyfelől. Másfelől haladtam a weboldallal is. Új dizájnt kapott.
Lemértem a túrázó biciklimet. Elcsodálkoztam, hogy 15,55 kiló. Azt hittem, nincs több 14-nél. Lecserélem az ülést és az üléscsőt és akkor lehet, hogy 15 alá esik.
Megvolt az esti mozgás is: biciklizés. Este negyed kilenckor indultam Hegyközkovácsiba s fél tízkor már a Gekkóban söröztem s dartsoztam s meccset néztem s vesztettem egy sört, mert a rohadék, hazai Dél-afrikaiak nem tudtak egy gólt rúgni. Valami 25-ös átlagot diktálhattam.
Nagyjából ennyit a napról. Finom volt még a szalmakrumpli estére, de még egy lekvároskenyér elfér.
Érdekesség, hogy volt még valami, de az nem jut eszembe. Majd holnap.
Remélve, hogy holnap is legalább egy ilyen hasznos napom lesz.
Pá!
2010. június 15., kedd
Kínai minden
Elhoztam a tehnoelectric-től a dolgokat, amiket tegnap rendeltem. Kb olyanok, mint amilyenekre számítottam. Mind kínai persze, mint manapság minden, de a mérleg pl nagyon tetszik és jól is működik. Holnap ki is próbálom, hány kiló a túrázós biciklim. A futárbiciklimet már lemértem: 15,97 kg. Kicsit nehéz szegény, dehát CroMo váza van.
Reggel bementem kilencre, hogy dolgozzak valamit, de egy ideig csak tettemvettem, nemigen tudtam kezdeni magammal semmit. Azán Zapp számla fizetés, egyeztetés "K"-val, hogy milyen nyomtatványok kerüljenek fel a Fixire s utána voltam tehnoelectric-éknél s finom lett a szalámis makaróni sajttal és kecsáppal.
Felraktam a Counter Strike Condition Zerot s kicsit játszogattam vele, aztán most alvás.
Érdekesség, hogy holnaptól vagy szaladni, vagy biciklizni fogok egy jó ideig rendszeresen. Mikor mit.
Ésakkor jóéjt a lekváros rizsre.
Reggel bementem kilencre, hogy dolgozzak valamit, de egy ideig csak tettemvettem, nemigen tudtam kezdeni magammal semmit. Azán Zapp számla fizetés, egyeztetés "K"-val, hogy milyen nyomtatványok kerüljenek fel a Fixire s utána voltam tehnoelectric-éknél s finom lett a szalámis makaróni sajttal és kecsáppal.
Felraktam a Counter Strike Condition Zerot s kicsit játszogattam vele, aztán most alvás.
Érdekesség, hogy holnaptól vagy szaladni, vagy biciklizni fogok egy jó ideig rendszeresen. Mikor mit.
Ésakkor jóéjt a lekváros rizsre.
2010. június 14., hétfő
Rendeltem
A tehnoelectric.ro-ról megrendeltem csomó mindent. Édesanyámnak írószereket, meg ollót, meg hasonlókat, magamnak pedig 0-40 kilóig mérő mérleget a műhelybe, leptopalávalót az ágyba, fényvisszaverő szalagot, meg társait. Ez volt ma este.
Nappal egész végig diszpécser voltam diszpécserünk helyett. Eleinte unalmas volt, de, mikor leszakadt az égből egyszerre hat méter víz, már nem is bántam annyira, hogy nem én vagyok, aki futárkodik.
Ezen kívűl sok érdekes nem történt a mai nap, csak még egy:
Érdekesség, hogy édesanyám úgy gondolja, hogy ő benevez még egy egyetemre. Angolra. Igaza van: "jó pap holtigél tanul" :D
Hát hajrá!
Finom volt a szalonna fokhagymával, paradicsommal és sajttal, de azért még megeszek vacsorára egy pár szelet lekváros kenyeret tejjel. S akkor nyolckor kelés, mert nem elég, hogy dolgozni kell, de még azt is ki kell találni, hogy mit?!
Elmondom még, hogy fáj a vádlimban az izomláz.
S akkor jóéjt!
Nappal egész végig diszpécser voltam diszpécserünk helyett. Eleinte unalmas volt, de, mikor leszakadt az égből egyszerre hat méter víz, már nem is bántam annyira, hogy nem én vagyok, aki futárkodik.
Ezen kívűl sok érdekes nem történt a mai nap, csak még egy:
Érdekesség, hogy édesanyám úgy gondolja, hogy ő benevez még egy egyetemre. Angolra. Igaza van: "jó pap holtig
Hát hajrá!
Finom volt a szalonna fokhagymával, paradicsommal és sajttal, de azért még megeszek vacsorára egy pár szelet lekváros kenyeret tejjel. S akkor nyolckor kelés, mert nem elég, hogy dolgozni kell, de még azt is ki kell találni, hogy mit?!
Elmondom még, hogy fáj a vádlimban az izomláz.
S akkor jóéjt!
Ötezer játék kiskacsa
Ennyi úszott ma lefele a Körösön a Garasos hídtól a Ferdinánd hídig. Sárga volt tőlük a folyó. A nyomorék gyerekekért szervezett nagyváradi jótékonysági akció része volt ez is szintúgy, mint a mai bicicklis felvonulás a város szélétől a központig mag különböző koncertek és játékok.
A játékkacsákat öt lejért lehetett bérelni és, akié az első lett az úsztatásban, 380 Euro nyereményben részesült. Nem semmi.
A biciklis felvonuláson még az ilyen kicsik is részt vettek:
A felvonulás után egyet söröztünk, aztán irány haza.
Mai filmezés eredménye a: She's Out of My League. Egy hagyományos "rossz pasi jó nőt csíp fel" tipusú film, de nagyon jóra sikeredett.
Finom volt reggelire a pangasius halfilé.
Kicsit haladgattam a weboldallal, de látványra semmi sem mozdult.
Érdekesség, hogy ma edzettem kicsit úgy, izomra és nagyon jól ment. Talán azért, mert lefogytam? Az nem lehet, mert az ugyanolyan nehéz súlyt jobban bírtam emelni, mint eleddig. Talán a délutáni energiaital, amit behörpintettem, esetleg ebben a nyári melegben jobban aktiválnak az izmaim. Kitudja.
Ésakkor holnap diszpécser leszek egész nap, tehát most alvás.
Viszláth!
A játékkacsákat öt lejért lehetett bérelni és, akié az első lett az úsztatásban, 380 Euro nyereményben részesült. Nem semmi.
A biciklis felvonuláson még az ilyen kicsik is részt vettek:
A felvonulás után egyet söröztünk, aztán irány haza.
Mai filmezés eredménye a: She's Out of My League. Egy hagyományos "rossz pasi jó nőt csíp fel" tipusú film, de nagyon jóra sikeredett.
Finom volt reggelire a pangasius halfilé.
Kicsit haladgattam a weboldallal, de látványra semmi sem mozdult.
Érdekesség, hogy ma edzettem kicsit úgy, izomra és nagyon jól ment. Talán azért, mert lefogytam? Az nem lehet, mert az ugyanolyan nehéz súlyt jobban bírtam emelni, mint eleddig. Talán a délutáni energiaital, amit behörpintettem, esetleg ebben a nyári melegben jobban aktiválnak az izmaim. Kitudja.
Ésakkor holnap diszpécser leszek egész nap, tehát most alvás.
Viszláth!
2010. június 13., vasárnap
A meleg...
..., ami egész nap végigkísért. Mostanában annyira meleg van, mint amennyire ezelőtt esős volt az idő. Kegyetlen. 35 fok nappal, este pedig 24. Lezuhanyoztam négy órával ezelőtt, de most megint csinálhatom újra. Nem lehet így lefeküdni, elkap a hányinger.
Megvolt ma a ballagtatás itt-ott egy csomó embert felköszöntöttem, azaz, pontosabban: sok sikert kívántam legtöbbjüknek.
Utána haza, kis kaja és irány az IronMan starthelye. Mindenféle ismerősök oda voltak gyűlve és szurkoltak a többi ismerősnek. Szurkolás közben elléptem egyet kosarazni a 35 fokos tűző napsütésben. Lejátszottunk öt szettet, amiből csak egyet vesztettünk a helyszínen verbuválódott 2 vagy 3 fős csapatommal.
A végére már alig tudtam szuszogni. Otthon nem szoktam ilyen melegben kosarazni anno. Ezt is meg kell szokni külön.
Volt még gitározás és filmezés is: Getting Postal. Nagyon jó film: egy képzelt, misztikus középkorban játszódik, ahol a posta versenyzik egy "modern" üzenettovábbító eszközzel. Nagyon jó kis kaland-komédia. Jók a színészek és nagyrészét Budapesten forgatták.
Finom volt a virsli vacsorára.
Ennyit a máról. Érdekesség, hogy ebben az évben először történik, hogy nyugisan ülök a gép előtt, írom a bejegyzést és folyik rólam az izzadság. Szép kis este lesz.
Puszipá! S a ballagottaknak soksok sikertet!
Megvolt ma a ballagtatás itt-ott egy csomó embert felköszöntöttem, azaz, pontosabban: sok sikert kívántam legtöbbjüknek.
Utána haza, kis kaja és irány az IronMan starthelye. Mindenféle ismerősök oda voltak gyűlve és szurkoltak a többi ismerősnek. Szurkolás közben elléptem egyet kosarazni a 35 fokos tűző napsütésben. Lejátszottunk öt szettet, amiből csak egyet vesztettünk a helyszínen verbuválódott 2 vagy 3 fős csapatommal.
A végére már alig tudtam szuszogni. Otthon nem szoktam ilyen melegben kosarazni anno. Ezt is meg kell szokni külön.
Volt még gitározás és filmezés is: Getting Postal. Nagyon jó film: egy képzelt, misztikus középkorban játszódik, ahol a posta versenyzik egy "modern" üzenettovábbító eszközzel. Nagyon jó kis kaland-komédia. Jók a színészek és nagyrészét Budapesten forgatták.
Finom volt a virsli vacsorára.
Ennyit a máról. Érdekesség, hogy ebben az évben először történik, hogy nyugisan ülök a gép előtt, írom a bejegyzést és folyik rólam az izzadság. Szép kis este lesz.
Puszipá! S a ballagottaknak soksok sikertet!
2010. június 12., szombat
Ésakkor ölemben a géppel
Tegnapelőtt este óta itt vannak "M"-nek a szülei és azóta, ha használom a laptopot, az a szobából történik, akárcsak most.
Megvolt a nehéz nap is. Valahogy megérezték a kliensek, hogy csak két futár van - "L" meg én -, (diszpécserünk pedig nincs - ma -, így a telefonokra is "L" válaszol menet közben, nagy nehezen) és annyit rendeltek, hogy a héten egyik nap sem ennyire sokat. Tehát volt, mit hajtsunk. "L" például ma megkereste a 30 Eurot, igaz, meg is dolgozott érte.
Én éppen annyit kerestem, hogy vettem belőle egy új 8-as rendszerű KCM láncot a futárbringára, egy fehér festéksprayt és öt gombóc fagyit. Ezzel el is fogyott a kereset.
Kicsit leégett az oldalam, mert muszáj volt majóba menjek, annyira forróság volt ma. 34 fok. De elmúlt szerencsére s most, éjjel háromnegyed egykor már csak 24 van.
Futárkodás közbeni pihenéskor még volt annyi időm, hogy szétszedtem a Fixi első kerekét, hogy jól tisztítsam meg minden egyes darabkáját és utána fessem le fehérre. A felni és a küllők fehérek lesznek, az agy pedig fekete. Wááárom már, hogy kész legyen, de nem szabad elsietni, mert azzal elszarhatom az egészet.
Before:
After:
Finom volt a virsli.
Érdekesség, hogy olyan meleg van, hogy, ha fürdés befejeztével kimosom magam után a kádat, attól megint megizzadok és zuhanyozhatok le. Azért zuhany, merthogy utána alig kell kimosni a kádat...
Volt ma még sok érdekesség, de azok aprók ahhoz, hogy nagyon kitérjek rájuk: pl lezártam a Tusványos mindenes és infó sátras jelentkezési listát, gitároltam, hetet elszámoltam, "At" levágta a hajamat, amit ezúton is köszönök neki, jeges teát ittam ésatöbbi.
Holnap ballagások; aktív délelőtt lesz... s talán délután is.
Joccakát mindenekinekh!
Megvolt a nehéz nap is. Valahogy megérezték a kliensek, hogy csak két futár van - "L" meg én -, (diszpécserünk pedig nincs - ma -, így a telefonokra is "L" válaszol menet közben, nagy nehezen) és annyit rendeltek, hogy a héten egyik nap sem ennyire sokat. Tehát volt, mit hajtsunk. "L" például ma megkereste a 30 Eurot, igaz, meg is dolgozott érte.
Én éppen annyit kerestem, hogy vettem belőle egy új 8-as rendszerű KCM láncot a futárbringára, egy fehér festéksprayt és öt gombóc fagyit. Ezzel el is fogyott a kereset.
Kicsit leégett az oldalam, mert muszáj volt majóba menjek, annyira forróság volt ma. 34 fok. De elmúlt szerencsére s most, éjjel háromnegyed egykor már csak 24 van.
Futárkodás közbeni pihenéskor még volt annyi időm, hogy szétszedtem a Fixi első kerekét, hogy jól tisztítsam meg minden egyes darabkáját és utána fessem le fehérre. A felni és a küllők fehérek lesznek, az agy pedig fekete. Wááárom már, hogy kész legyen, de nem szabad elsietni, mert azzal elszarhatom az egészet.
Before:
After:
Finom volt a virsli.
Érdekesség, hogy olyan meleg van, hogy, ha fürdés befejeztével kimosom magam után a kádat, attól megint megizzadok és zuhanyozhatok le. Azért zuhany, merthogy utána alig kell kimosni a kádat...
Volt ma még sok érdekesség, de azok aprók ahhoz, hogy nagyon kitérjek rájuk: pl lezártam a Tusványos mindenes és infó sátras jelentkezési listát, gitároltam, hetet elszámoltam, "At" levágta a hajamat, amit ezúton is köszönök neki, jeges teát ittam ésatöbbi.
Holnap ballagások; aktív délelőtt lesz... s talán délután is.
Joccakát mindenekinekh!
2010. június 10., csütörtök
Jó kis nap
Megvolt az első "munkanap". Tiszta jóra sikeredett. Reggel kilenctől ötig dolgoztam. Találtam munkát bőven s, persze hagytam máskorra is. Többek közt megjavítottam a futárbiciklimet, amit egy agybajos kliens tönkretett: annyira felváltott, hogy beesett a lánc a racsni és a küllők közé és még utána is erőltette és hajtott vele, míg a váltó fel nem csavarodott a küllők közé és ki nem ütött kilenc küllőt. Még a váltópapucs is teljesen elgörbült. A kár kb 25 Euro, merthogy az új Shimano Alivio váltó teljesen tönkrement. Többet bisztos, ki nem adom a biciklimet kölcsönbe. Végül sikerült restaurálnom, de mindenképp új váltót kellett tegyek rá.
Másik dolog, hogy ráfestettem a Fixi vázára a második réteg festéket is és a villán is elvégeztem a kellő műveleteket, úgyogy már az is ugyanúgy néz ki, mint a váz. A következő lépés a lakkozás lesz.
Villa előtte:
Villa utána, száradófélben:
Megérdeklődtem egy magyar tuning shopban, hogy vállalnak-e autóra való levonósgyártást. Aszonták, nem, de megadták Cosmin számát. Na ő az, akit nem fogok felhívni, mert románul valahogy nincs kedvem elmagyarázni azt, amit még magyarul is alig tudnék. Inkább megyek "K" dizájner barátomhoz s megoldjuk valahogy másképp a vázra való levonósok előállítását.
A holnapi nap valószínűleg a futárkodásé lesz, mert se a diszpécser, de a kollégám nem lesz munkaképes. Legalább egy kis pénz áll a házhoz.
Finom volt a sonkás-finomságos makaróni harmadik és egyben utolsó része.
Hatkor találkoztunk a bringás haverekkel a Morénában s beszélgetés közben lecsúsztattunk egy finom sört, majd átléptem a Gekkóba s ott pedig "K"-val beszélgettük a biciklifestés, meg mindenféle dizájnolás dolgát; s közben ott is elfogyott egy finom kis barna sör, persze.
Holnap tehát felkötni a gatyát.
Pápá!
Másik dolog, hogy ráfestettem a Fixi vázára a második réteg festéket is és a villán is elvégeztem a kellő műveleteket, úgyogy már az is ugyanúgy néz ki, mint a váz. A következő lépés a lakkozás lesz.
Villa előtte:
Villa utána, száradófélben:
Megérdeklődtem egy magyar tuning shopban, hogy vállalnak-e autóra való levonósgyártást. Aszonták, nem, de megadták Cosmin számát. Na ő az, akit nem fogok felhívni, mert románul valahogy nincs kedvem elmagyarázni azt, amit még magyarul is alig tudnék. Inkább megyek "K" dizájner barátomhoz s megoldjuk valahogy másképp a vázra való levonósok előállítását.
A holnapi nap valószínűleg a futárkodásé lesz, mert se a diszpécser, de a kollégám nem lesz munkaképes. Legalább egy kis pénz áll a házhoz.
Finom volt a sonkás-finomságos makaróni harmadik és egyben utolsó része.
Hatkor találkoztunk a bringás haverekkel a Morénában s beszélgetés közben lecsúsztattunk egy finom sört, majd átléptem a Gekkóba s ott pedig "K"-val beszélgettük a biciklifestés, meg mindenféle dizájnolás dolgát; s közben ott is elfogyott egy finom kis barna sör, persze.
Holnap tehát felkötni a gatyát.
Pápá!
2010. június 9., szerda
A munka
Éppen az, ami nincs. Fura a helyzet, amiben vagyok, mertugye várok egy munkalehetőségre, de míg ezt teszem, addig nem tudok nekifogni semmi komolynak. Ámbár az igazi nagy baj az, hogy mindig ez utóbbi felfogás az, ami nem hagyja, hogy dolgozzak. Márpedig én azt mondom, hogy az nem úgy működik! Hámivanitt?
Tűrhetetlen az, hogy munka nélkül hánykolódjak napról napra (habár ez a héten nem kimondottan volt jellemző). Ezt azzal tudom megfékezni, hogy egy ideig (minél tovább) rendesen bejárok a műhelybe s ügyintézek ezt-azt itt-ott, mintha fix munkaidőm lenne s akkor csak kialakul valami; mert dolgozni mindig van mit, csak ki kell taláni valami olyant, hogy hasznos is legyen, meg lehetőleg pénzt is hozzon. Megkísérlem.
Holnaptól tehát csinálok munkát magamnak s kész.
Ami hasznosat tettem ma az az volt, hogy az oly sokat matatott vázról lecsiszoltam minden rozsdát, itt-ott lealapozóztam, majd ráfestettem az első réteg fekete festéket. Egy doboz elég jól belepte, de a fényviszonyok miatt nemigen tudtam megállapítani, mennyire sikerült.
Hogy fekete lesz, az biztos. Aztán a többi kialakul. Holnap jön rá még egy festés, majd ugyanezt végigcsinálom a villával is és megérdeklődöm egy autósboltból, milyen módon tudnék nyomtattatni rá vékony fólialevonóst; olyan fajtát, amilyet én tervezek, persze.
Ma derült ki, hogy nagyon úgy néz ki, hogy nem megyek Meggyes Maratonra, merthogy, mire feliratkoztam volna, beteltek a helyek. A remény hal meg utoljára aszondják, de kicsi az esélye, hogy még lesznek helyek.
Másik naggyon fontos dolog, hogy megcsináltam itthon a buditetőt; mindegyre akadt ki, mikor felnyitottuk, de most már stabil. Huh!
Finom volt a tegnap elkészült, ma újramelegített sonkáslaska mindenféle finomsággal elegyítve. S volt még két film is: "A farkasember", amit a csontigszopogatott történet ellenére jó színészek segítségével nagyon jól meg tudtak rendezni; a másik az "I Love You Phillip Morris" című homokos-komédia Jim Carrey és Iwan McGregor főszereplésével. Határozottan érdemes megtekinteni.
Közben megint elfelejtettem felírni a blogra a vasárnapi biciklitúra adatait:
megtett távolság: 113,38 km
max sebesség: 68,5 km/h
menetátlag sebesség: 16 km/h
menetidő: 7 óra 6 perc
össz idő: kb 9 óra 30 perc
Érdekesség, hogy mennyit számít egy jelentéktelennek vélt kis mondatfoszlány is, ha a megfelelő ember a megfelelő időben hallja azt. Erre jó példa Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak című könyvéből egy részlet, mely dióhéjban a következőről szól:
Valaki félszájról elenged egy szitkot egyik ismerőse felé: "menj anyádba!". Kell tudni, hogy habár semmi sem vész el, csak átalakul, vannak olyan dolgok, amik nagyon sokáig fentmaradnak anélkül, hogy átalakuljanak. Nos, ilyen volt a fenti mondat is: "menj anyádba!". Ezt a mondatot felkapta a szél és sodorta, sodorta fel a magas égig, aztán onnan továbbjutott naprendszereken, galaxisokon keresztül.
Itt most egy új szálon fut tovább a történet. Volt egyszer réges régen egy más galaxis teljesen más naprendszerében egy kis bolygó, melyen két nemzet élt. Ez a két nemzet folytonos háborúban állt egymással. Hogy miért, már ők sem tudták, csak a kocsmák sötét sarkaiban mormogtak legendákat a folytonos hadbanállás okairól, miszerint réges régen, mikor még a két nemzet két kis család volt, az egyik családfő összetűzésbe keveredett a másikkal, az pedig emezt elküldte az anyjába, aki emiatt annyira megharagudott, hogy örök bosszút esküdött hajdani barátja ellen. Így teltek-múltak az évek, évtizedek, évszázadok, a bosszú eszméjét pedig átvették a soron következő családfők és így tovább egészen a mai napig, mikoris a két nemzet újra csatasorban áll egymással szemben. A két hadvezér hagyományhoz híven kilép a hadtestből és a front közepén találkozik. Puskaporos a levegő, mindenki harckészültségben. A két hadvezér tárgyal, de - hagyomány szerint - nem jutnak dűlőre. Mikor távozni készülnek, egy félszájról mondott szitok hallatszik a közelből: "menj anyádba!". A két hadvezér tisztázza a helyzetet, rájön, hogy a mondat egy másik galaxisból származhat és a régi legenda stabil alapokra lel. Rájöttek, hogy egy tovaszáguldó mondatfoszlány az, ami miatt évezredek óta kegyetlenül irtják egymást.
Az már egy másik történet, hogy bosszút esküsznek ama földlakó ellen, akinek a száguldó szitok elhagyta a száját és együttes erővel hatalmas űrhajónaszádot toborozva elindulnak, hogy elpusztítsák a Föld nevű bolygót; mindössze egy hiba csúszott a számításaikba: nem vették figyelembe a saját bolygójuk és a Föld közti hatalmas méretarány-különbséget, így, mikor födet értek, az egész hadihajó-naszádot egy mozdulattal felnyalta a talajról egy arra járó kiskutya.
Hű, hosszúra sikeredett, meg persze nem is így volt a történet, de a lényeg egy: hattalmas jelentőséggel bírhat egy félszájról elengedett mondatfoszlány is. Ugye.
És akkor a mesének vége, szép álmokat, gyerekek, mert nyolckor kelés van.
Puszpusz!
Tűrhetetlen az, hogy munka nélkül hánykolódjak napról napra (habár ez a héten nem kimondottan volt jellemző). Ezt azzal tudom megfékezni, hogy egy ideig (minél tovább) rendesen bejárok a műhelybe s ügyintézek ezt-azt itt-ott, mintha fix munkaidőm lenne s akkor csak kialakul valami; mert dolgozni mindig van mit, csak ki kell taláni valami olyant, hogy hasznos is legyen, meg lehetőleg pénzt is hozzon. Megkísérlem.
Holnaptól tehát csinálok munkát magamnak s kész.
Ami hasznosat tettem ma az az volt, hogy az oly sokat matatott vázról lecsiszoltam minden rozsdát, itt-ott lealapozóztam, majd ráfestettem az első réteg fekete festéket. Egy doboz elég jól belepte, de a fényviszonyok miatt nemigen tudtam megállapítani, mennyire sikerült.
Hogy fekete lesz, az biztos. Aztán a többi kialakul. Holnap jön rá még egy festés, majd ugyanezt végigcsinálom a villával is és megérdeklődöm egy autósboltból, milyen módon tudnék nyomtattatni rá vékony fólialevonóst; olyan fajtát, amilyet én tervezek, persze.
Ma derült ki, hogy nagyon úgy néz ki, hogy nem megyek Meggyes Maratonra, merthogy, mire feliratkoztam volna, beteltek a helyek. A remény hal meg utoljára aszondják, de kicsi az esélye, hogy még lesznek helyek.
Másik naggyon fontos dolog, hogy megcsináltam itthon a buditetőt; mindegyre akadt ki, mikor felnyitottuk, de most már stabil. Huh!
Finom volt a tegnap elkészült, ma újramelegített sonkáslaska mindenféle finomsággal elegyítve. S volt még két film is: "A farkasember", amit a csontigszopogatott történet ellenére jó színészek segítségével nagyon jól meg tudtak rendezni; a másik az "I Love You Phillip Morris" című homokos-komédia Jim Carrey és Iwan McGregor főszereplésével. Határozottan érdemes megtekinteni.
Közben megint elfelejtettem felírni a blogra a vasárnapi biciklitúra adatait:
megtett távolság: 113,38 km
max sebesség: 68,5 km/h
menetátlag sebesség: 16 km/h
menetidő: 7 óra 6 perc
össz idő: kb 9 óra 30 perc
Érdekesség, hogy mennyit számít egy jelentéktelennek vélt kis mondatfoszlány is, ha a megfelelő ember a megfelelő időben hallja azt. Erre jó példa Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak című könyvéből egy részlet, mely dióhéjban a következőről szól:
Valaki félszájról elenged egy szitkot egyik ismerőse felé: "menj anyádba!". Kell tudni, hogy habár semmi sem vész el, csak átalakul, vannak olyan dolgok, amik nagyon sokáig fentmaradnak anélkül, hogy átalakuljanak. Nos, ilyen volt a fenti mondat is: "menj anyádba!". Ezt a mondatot felkapta a szél és sodorta, sodorta fel a magas égig, aztán onnan továbbjutott naprendszereken, galaxisokon keresztül.
Itt most egy új szálon fut tovább a történet. Volt egyszer réges régen egy más galaxis teljesen más naprendszerében egy kis bolygó, melyen két nemzet élt. Ez a két nemzet folytonos háborúban állt egymással. Hogy miért, már ők sem tudták, csak a kocsmák sötét sarkaiban mormogtak legendákat a folytonos hadbanállás okairól, miszerint réges régen, mikor még a két nemzet két kis család volt, az egyik családfő összetűzésbe keveredett a másikkal, az pedig emezt elküldte az anyjába, aki emiatt annyira megharagudott, hogy örök bosszút esküdött hajdani barátja ellen. Így teltek-múltak az évek, évtizedek, évszázadok, a bosszú eszméjét pedig átvették a soron következő családfők és így tovább egészen a mai napig, mikoris a két nemzet újra csatasorban áll egymással szemben. A két hadvezér hagyományhoz híven kilép a hadtestből és a front közepén találkozik. Puskaporos a levegő, mindenki harckészültségben. A két hadvezér tárgyal, de - hagyomány szerint - nem jutnak dűlőre. Mikor távozni készülnek, egy félszájról mondott szitok hallatszik a közelből: "menj anyádba!". A két hadvezér tisztázza a helyzetet, rájön, hogy a mondat egy másik galaxisból származhat és a régi legenda stabil alapokra lel. Rájöttek, hogy egy tovaszáguldó mondatfoszlány az, ami miatt évezredek óta kegyetlenül irtják egymást.
Az már egy másik történet, hogy bosszút esküsznek ama földlakó ellen, akinek a száguldó szitok elhagyta a száját és együttes erővel hatalmas űrhajónaszádot toborozva elindulnak, hogy elpusztítsák a Föld nevű bolygót; mindössze egy hiba csúszott a számításaikba: nem vették figyelembe a saját bolygójuk és a Föld közti hatalmas méretarány-különbséget, így, mikor födet értek, az egész hadihajó-naszádot egy mozdulattal felnyalta a talajról egy arra járó kiskutya.
Hű, hosszúra sikeredett, meg persze nem is így volt a történet, de a lényeg egy: hattalmas jelentőséggel bírhat egy félszájról elengedett mondatfoszlány is. Ugye.
És akkor a mesének vége, szép álmokat, gyerekek, mert nyolckor kelés van.
Puszpusz!
Nincs net
Mióta valamelyik szomszéd áttért wireless hálózatra és nem kódolta le, azóta magabiztosan meg tudom állapítani, hogy a mi routerünkkel van-e csak probléma, vagy tényleg, minimum lépcsőház szinten nincs internet. Na, ez esetben az utóbbi, sajna.
Ekképp notepadba írok, aztán holnap majd felrakom, ha lesz net.
A délelőtti/déli órák a vásárláséi voltak. De nem is volt akármilyen: négy festéküzletben jártam és mind a négy helyen el kellett magyarázzam románul, hogy mit szeretnék vásárolni, vagyis. "Szükségem lenne egy festéklemaró folyadékra, spray kiszerelésű alapozó- és lakkréteget felvivő termékre és még kellene két mattfekete színű spray is." Na, volt olyan, hogy az elárúsítónő háromszor elmondta kedvesen, mosolyogva, hogy sajnálom, de nem értem és én akkor újra meg újra nekikezdtem kézzel-lábbal elmagyarázni, hogy mi az a spray kiszerelésű festéklemaró folyadék. Nehéz volt, mert még én se tudtam, mi az, csak kb.
Azonban végül szerencsével jártam és, ha több helyről is, több fordulóval, de sikerült összeszedni a kellékeket. Első fejezet lezár.
Ebédre a múlt héten jól bevált csemegekukoricás-zöldborsós-sajtos-sonkás-kecsapos-tejföles makarónit kebeleztem be, majd irány a műhely a sok szolúcióval a hátamon.
Második fejezet, csapó, indul:
Lefűrészeltem, majd simára reszeltem a hátsó féktüskéket is. Most már minden szép, egyenes a vázon. Utána nekiálltam a literes üveg "alapú" festéklemaró-szert felecsetelni a vázra. Megvolt a várt hatás. Annyira erős volt a szer, hogy felkenés után pillanatok alatt elkezdett sercegni és majdhogynem úgy feloldotta a festéket, hogy az csordogált lefele a vázról magától.
Ha néha a kezemre priccolt egy parányi csepp a szerből, fél perc múlva úgy égetett, hogy aztse tudtam, hogy fussak ki, hogy mossam le.
Végül leszedtem róla az összes festéket.
A közeljövőben következik a rozsda eltávolítása, majd alapozó festék, utána a kisebb lyukak kigittelése, majd újraalapozás, festés, vázra való levonósok kinyomtattatása és lakkozás és már kész is van a váz, csak a többi részt kell előszerkeszteni valahonnan.
Miközben a féktüskék leoperálásával voltam elfoglalva, beereszkedik a műhelybe egy régi vásárló, aki a fiának tőlünk vett egy biciklit ezelőtt fél évvel. Aszondja, ő úgy érzi, hogy mi "kibasztunk" bele, merthogy eladtunk 250 lejért egy olyan biciklit, ami mindegyre tönkremegy. Kérdem, "miabaly?", aszondja, kilyukadt a belső, mert 26"-os helyett 27"-os volt benne és, hogy az milyen dolog, hogy nincs rendes belső egy bicikliben; s mozog a hajtókar is s kopott a külső is. Hát - mondom -, hogy 27"-os belső volt benne, arról nem tudtam, de attól még nem szabadott volna kilyukadjon, viszont, ha egyből hozzám jön, rakok neki ingyen 26"-ost; aztánmeg, ha kilazul a középtengely, el kell hozni, ingyen megcsinálom s arról pedig nem tehetek, hogy neki annak idején megfelelő volt a kopott külső, most meg már nem az. Azt mondja, legalább azt cseréljem ki egy újra.
Hát de ez most milyen, kérdem én?! Jóhogynem mindjárt azzal jön valaki, hogy nem tetszik a bringa színe és cseréljem ki.
Na, ez ilyen néha s ez ezzel jár.
Itthon sikerült végre megkapni a tárhelyet, de mire felraktam volna a kezdetleges honlapot a netre, már nem volt hogyan, merthát, ugye elszállt. A cím www.bringa.co.cc, vagyis bringacocc ;)
Lehet, hogy most, mikor ti olvassátok ezt a bejegyzést, már aktív, úgyhogy lehet kíváncsiskodni.
Megint fáradt vagyok, úgyhogy gyorsan alusz.
S véééééééééégre! Érdekesség, hogy már három hét óta az első nap, hogy fel tudtam húzni úgy a bal cipőt a lábamra, hogy ne tapossam le a cipő kérgét mindegyre és nem ugrott ki a szemem a fájástól, mint eddig. Ki gondolta volna, hogy az a rohadék vízhólyag ennyire besebesedik és ilyen nehezen gyógyul. Jó mélyre leehette a cipő annak idején.
És akkor jóéjszakát!
Ekképp notepadba írok, aztán holnap majd felrakom, ha lesz net.
A délelőtti/déli órák a vásárláséi voltak. De nem is volt akármilyen: négy festéküzletben jártam és mind a négy helyen el kellett magyarázzam románul, hogy mit szeretnék vásárolni, vagyis. "Szükségem lenne egy festéklemaró folyadékra, spray kiszerelésű alapozó- és lakkréteget felvivő termékre és még kellene két mattfekete színű spray is." Na, volt olyan, hogy az elárúsítónő háromszor elmondta kedvesen, mosolyogva, hogy sajnálom, de nem értem és én akkor újra meg újra nekikezdtem kézzel-lábbal elmagyarázni, hogy mi az a spray kiszerelésű festéklemaró folyadék. Nehéz volt, mert még én se tudtam, mi az, csak kb.
Azonban végül szerencsével jártam és, ha több helyről is, több fordulóval, de sikerült összeszedni a kellékeket. Első fejezet lezár.
Ebédre a múlt héten jól bevált csemegekukoricás-zöldborsós-sajtos-sonkás-kecsapos-tejföles makarónit kebeleztem be, majd irány a műhely a sok szolúcióval a hátamon.
Második fejezet, csapó, indul:
Lefűrészeltem, majd simára reszeltem a hátsó féktüskéket is. Most már minden szép, egyenes a vázon. Utána nekiálltam a literes üveg "alapú" festéklemaró-szert felecsetelni a vázra. Megvolt a várt hatás. Annyira erős volt a szer, hogy felkenés után pillanatok alatt elkezdett sercegni és majdhogynem úgy feloldotta a festéket, hogy az csordogált lefele a vázról magától.
Ha néha a kezemre priccolt egy parányi csepp a szerből, fél perc múlva úgy égetett, hogy aztse tudtam, hogy fussak ki, hogy mossam le.
Végül leszedtem róla az összes festéket.
A közeljövőben következik a rozsda eltávolítása, majd alapozó festék, utána a kisebb lyukak kigittelése, majd újraalapozás, festés, vázra való levonósok kinyomtattatása és lakkozás és már kész is van a váz, csak a többi részt kell előszerkeszteni valahonnan.
Miközben a féktüskék leoperálásával voltam elfoglalva, beereszkedik a műhelybe egy régi vásárló, aki a fiának tőlünk vett egy biciklit ezelőtt fél évvel. Aszondja, ő úgy érzi, hogy mi "kibasztunk" bele, merthogy eladtunk 250 lejért egy olyan biciklit, ami mindegyre tönkremegy. Kérdem, "miabaly?", aszondja, kilyukadt a belső, mert 26"-os helyett 27"-os volt benne és, hogy az milyen dolog, hogy nincs rendes belső egy bicikliben; s mozog a hajtókar is s kopott a külső is. Hát - mondom -, hogy 27"-os belső volt benne, arról nem tudtam, de attól még nem szabadott volna kilyukadjon, viszont, ha egyből hozzám jön, rakok neki ingyen 26"-ost; aztánmeg, ha kilazul a középtengely, el kell hozni, ingyen megcsinálom s arról pedig nem tehetek, hogy neki annak idején megfelelő volt a kopott külső, most meg már nem az. Azt mondja, legalább azt cseréljem ki egy újra.
Hát de ez most milyen, kérdem én?! Jóhogynem mindjárt azzal jön valaki, hogy nem tetszik a bringa színe és cseréljem ki.
Na, ez ilyen néha s ez ezzel jár.
Itthon sikerült végre megkapni a tárhelyet, de mire felraktam volna a kezdetleges honlapot a netre, már nem volt hogyan, merthát, ugye elszállt. A cím www.bringa.co.cc, vagyis bringacocc ;)
Lehet, hogy most, mikor ti olvassátok ezt a bejegyzést, már aktív, úgyhogy lehet kíváncsiskodni.
Megint fáradt vagyok, úgyhogy gyorsan alusz.
S véééééééééégre! Érdekesség, hogy már három hét óta az első nap, hogy fel tudtam húzni úgy a bal cipőt a lábamra, hogy ne tapossam le a cipő kérgét mindegyre és nem ugrott ki a szemem a fájástól, mint eddig. Ki gondolta volna, hogy az a rohadék vízhólyag ennyire besebesedik és ilyen nehezen gyógyul. Jó mélyre leehette a cipő annak idején.
És akkor jóéjszakát!
2010. június 8., kedd
Az új családtag
Bringáim családjának új tagja lett. Ma reggel elmentem Biharpüspökibe az "öreghez" bringát venni. Üdvözlés után egyből feltessékeltek a padlásra, hogy onnan válogassak. Erre persze én itthon számítottam és vittem magammal fejlámpát, tudván, hogy odafenn nincs villany. Ahogy felmásztam a létra-lépcsőn fel is csattintottam a világító szerkentyűt a fejemre és fél órán át kerestem ki kb 500 bicikli közül, hogy melyik a nekem megfelelő. Eleinte két Peugeot márkájúvaal szemezgettem, de nemigen jöttek be, míg végül megpillantottam a legnagyobb kupac legallján a nekem valót. Egy Specialized Crossroads márkájú biciklit. Olyan lehetetlen helyen volt, a padlás annyira alacsony részén, annyi biciklivel betakarva, hogy majdnem egy órámba került, míg ki tudtam halászni onnan.
Hát elég ramaty állapotban volt szegény, de engem úgy igazából a váz érdekelt, az pedig meglehetősen jól viselte a gyűrődést. Így nézett ki:
Leviszem "P"-hez, az eladó/szerelőhöz, kérdem mennyi. Aszondja, 30 Euro. MIVAAN? Nem jött, hogy higgyem. Hámondom, ennek semmije se jó, csak a váz s az első kerék. Na jó - mondja -, akkor 20. S végül 17-ért elhoztam. S még az is sok volt érte, de végülis nekem csak a vázra, a kerékre s még pár kis dologra lesz belőle szükségem, azt meg máshol se kaptam volna meg olcsóbban.
Na, a bicajt egyből be a műhelybe autókáztam s ott jó két órámba került, míg taljesen szétkaptam s még jó négy órámba, míg a fölösleges részeket lefaragtam, lecsiszoltam róla. Már csak a féktüskék vannak hátra. Végül így nézett ki a váz:
Holnap majd folytatom a szerelést/csiszolgatást, mert így is majdnem tizenegyre értem haza.
Weboldallal nem haladtam semmit, viszont megírtam a túrabeszámolót, amit majd linkelek, ha felkerül a Mountai Riders honlapra. A mellékletes beszámolót majd csak akkor, ha lesznek képek hozzá.
Finom volt este a kakaóba aprított kenyér.
Érdekesség, hogy így, hogy megírtam a túrabeszámolót, biztos, hogy legalább kétszer jobban fogok emlékezni a túrára, mint írogatás nélkül.
Előjött az izomláz, mindig másnap estére szokott. S jaj, mennyire nem kívánom ilyenkor a fekvőtámaszt.
Ennyit mára.
Pá!
Hát elég ramaty állapotban volt szegény, de engem úgy igazából a váz érdekelt, az pedig meglehetősen jól viselte a gyűrődést. Így nézett ki:
Leviszem "P"-hez, az eladó/szerelőhöz, kérdem mennyi. Aszondja, 30 Euro. MIVAAN? Nem jött, hogy higgyem. Hámondom, ennek semmije se jó, csak a váz s az első kerék. Na jó - mondja -, akkor 20. S végül 17-ért elhoztam. S még az is sok volt érte, de végülis nekem csak a vázra, a kerékre s még pár kis dologra lesz belőle szükségem, azt meg máshol se kaptam volna meg olcsóbban.Na, a bicajt egyből be a műhelybe autókáztam s ott jó két órámba került, míg taljesen szétkaptam s még jó négy órámba, míg a fölösleges részeket lefaragtam, lecsiszoltam róla. Már csak a féktüskék vannak hátra. Végül így nézett ki a váz:
Holnap majd folytatom a szerelést/csiszolgatást, mert így is majdnem tizenegyre értem haza.Weboldallal nem haladtam semmit, viszont megírtam a túrabeszámolót, amit majd linkelek, ha felkerül a Mountai Riders honlapra. A mellékletes beszámolót majd csak akkor, ha lesznek képek hozzá.
Finom volt este a kakaóba aprított kenyér.
Érdekesség, hogy így, hogy megírtam a túrabeszámolót, biztos, hogy legalább kétszer jobban fogok emlékezni a túrára, mint írogatás nélkül.
Előjött az izomláz, mindig másnap estére szokott. S jaj, mennyire nem kívánom ilyenkor a fekvőtámaszt.
Ennyit mára.
Pá!
2010. június 7., hétfő
Nagy Bihar túra
Hű, de nagy volt! Voltam már tavaly is, de most új útvonalat választottunk. 112 km lett a túra hossza végül, amiből midössze 30 km volt aszfalt és a szintemelkedés több, mint 2500 méterre rúgott. Ötön vettünk részt a túrán és a végére mindannyian kellőképp lefáradtunk.
A lényeg az, hogy nagyon jó volt, de olyan sokat tudnék írni róla, hogy inkább majd holnap kifejtem azt egy mellékletben.
Amit még a holnapi napon kellene eléntézni: biciklivásárlás max 30 Euroért Biharpüspökiben az öregtől, amiből fixit fogok kialakítani, megírni a túrabeszámolót a Mountai Ridersnek és a mellékletemnek, befizetni a Meggyes Maraton részvételi díját s még kitudja, mi.
Érdekesség: szükséges tudni, hogy minden csúcs előtt mindig van még egy kanyar...
Finom volt ma az a fehércsokival borított műzliszelet, amit "S"-től kaptam egy olyan pillanatban, mikor már rég kifogytam az édességből és a legközelebbi ABC 30 km-re volt. Talán az volt a világ legfinomabb édessége.
Ma csak ilyen röviden, mert alig bírom nyitvatartani a szemem. Reggel fél hétkor indultam és este tizenegyre értem haza. Jaj.
Menjetek ti is túrázni, hogy majd legyen, mit emlegetni az unokáknak.
Pápá!
A lényeg az, hogy nagyon jó volt, de olyan sokat tudnék írni róla, hogy inkább majd holnap kifejtem azt egy mellékletben.
Amit még a holnapi napon kellene eléntézni: biciklivásárlás max 30 Euroért Biharpüspökiben az öregtől, amiből fixit fogok kialakítani, megírni a túrabeszámolót a Mountai Ridersnek és a mellékletemnek, befizetni a Meggyes Maraton részvételi díját s még kitudja, mi.
Érdekesség: szükséges tudni, hogy minden csúcs előtt mindig van még egy kanyar...
Finom volt ma az a fehércsokival borított műzliszelet, amit "S"-től kaptam egy olyan pillanatban, mikor már rég kifogytam az édességből és a legközelebbi ABC 30 km-re volt. Talán az volt a világ legfinomabb édessége.
Ma csak ilyen röviden, mert alig bírom nyitvatartani a szemem. Reggel fél hétkor indultam és este tizenegyre értem haza. Jaj.
Menjetek ti is túrázni, hogy majd legyen, mit emlegetni az unokáknak.
Pápá!
2010. június 6., vasárnap
Sietve
Sietek, mert fél egy van s hatkor kelek, mert megyünk a Nagy Biharra. Végre.
Nemrég érkeztem a Gekkóból, pizzáztunk egy jót.
Úgy történt ma, hogy reggel elmentem Critical Massra, aztán gyorsan Kárpát-medencei Nyári Egyetemet szerveztünk a társaimmal, amin valószínűleg én már nem leszek itt (aug. 10-14.), aztán pizzáztunk egy nagyot.
Critical masson, ami jelen esetben különleges kiadás volt és mindössze negyvenen voltunk.
Mai érdekesség, hogy a pesti Critical Masson a biciklisek nyolcvan százaléka városi, vagy versenybiciklivel vesz részt, nálunk pedig több, mint nyolcvan százalék montival. Vajon miért?
Na. Pizza után haza, feliratkoztam egy másik tárhelyre, mert a tegnapelőtti nem igazolt vissza s most megint várok holnapig, hátha ezek visszaigazolnak s megengedik, hogy a dolgaim az ők szerverükön legyen tárolva.
Este megint összegyűltünk esti szervezős kajálásra s egy sörre s mivel most már mindent előkészítettem holnapra, ezért egykettő: gyorsalvás.
S minden jót nektek is!
Nemrég érkeztem a Gekkóból, pizzáztunk egy jót.
Úgy történt ma, hogy reggel elmentem Critical Massra, aztán gyorsan Kárpát-medencei Nyári Egyetemet szerveztünk a társaimmal, amin valószínűleg én már nem leszek itt (aug. 10-14.), aztán pizzáztunk egy nagyot.
Critical masson, ami jelen esetben különleges kiadás volt és mindössze negyvenen voltunk.
Mai érdekesség, hogy a pesti Critical Masson a biciklisek nyolcvan százaléka városi, vagy versenybiciklivel vesz részt, nálunk pedig több, mint nyolcvan százalék montival. Vajon miért?
Na. Pizza után haza, feliratkoztam egy másik tárhelyre, mert a tegnapelőtti nem igazolt vissza s most megint várok holnapig, hátha ezek visszaigazolnak s megengedik, hogy a dolgaim az ők szerverükön legyen tárolva.
Este megint összegyűltünk esti szervezős kajálásra s egy sörre s mivel most már mindent előkészítettem holnapra, ezért egykettő: gyorsalvás.
S minden jót nektek is!
2010. június 5., szombat
És megint egy új ötlet
A tegnapi honlapkészítős ötletem mellé ma lett mégegy. Készítek egy fixie-t. Az egy olyan bicikli, aminek versenyváza van, nincs váltója, nincs rajta fék és hátrafele is lehet hajtani. Annyi limlom van a műhelyben, hogy abból simán össze tudok dobni egy ilyen bringát. Hétfőn neki is állok.
Ma nem tudtam foglalkozni a weboldallal, mert a tárhellyel kapcsolatosan nem igazoltak vissza. Ha holnap sem lesz semmi, keresek másik tárhelyet. Van elég. Lesz időm vele foglalkozni, ugyanis az eső miatt elmarad a Nagy Bihar túra. Lehet, hogy vasárnap összehozunk valamit; pedig már úgy örvendtem, hogy végre teljesen rendben van a biciklim s holnap tekerhetem is. Vettem rá ugyanis ma egy új láncot 15 Euroért. Ez most olyan, hogy van neki egy darab nyitható-zárható láncszeme, így nem megy tönkre, ha le kell vegyem a bicikliről. Ezen kívül beszereztem még azt a szerszámot, amivel már régóta szemezek, csak nem volt lelkem kiadni érte 47 lejt. Ma megtettem. Előbb-utóbb úgyis meg kellett volna vegyem, mert nincs hordozható láncprésem, azon pedig van az is, meg csomó más szerszám is. Így néz ki, csak feketében.
Abban, hogy a nagy bihari túra elmarad, az a jó, hogy holnap tíztől tudok menni a Critical Mass biciklis felvonulásra s, ha ügyes vagyok s korán kelek, pólót is kapok. Összeszedem magam. S utána lesz Nyári Egyetem szervezői megbeszélés is 11-től s azon is rész tudok venni, ha már a Nyári Egyetemen nem is (szeptember eleje).
Délelőtt lefényképeztem a műhelyben jónéhány eladó alkatrészemet, amelyeket később fel fogok tenni a honlapra, hadd nézegessék az emberek. Majd idővel bővítem a kínálatot.
Találkoztam régen látott, udvarhelyi "T" barátommal, aki vasárnapig Váradon marad. Ennek örömére "M"-mel hárman rendeltünk két óriáspizzát. Na, az akkorára sikerült, hogy az utolsó szeletet most ettem meg vacsora gyanánt. Finom volt. Sőt, mivel 13 Euro fölött volt a rendelés, kaptunk hozzá egy kétlitres kólát ajándékba.
Megcsináltuk a diszpécserrel az eheti elszámolást s dejó, hogy annyi pénz megint összegyűlt, hogy kivesszük belőle "M"-mel a fizetésünket s az pont üti az öthavi lakbért, amit mostanában fizetnénk ki.
Érdekesség, hogy pár jó ötlettel milyen jól tudom ösztönözni magam. Lehet, hogy másoknak is csak ötletekre lenne szükségük? Adjunk egymásnak. Olvassuk egymás blogját! :))
Holnap reggelre itt egy jó zene: Paolo Nutini -Pencil Full Of Lead
De addig is pihenjetek gyorsan!
Most.
Ma nem tudtam foglalkozni a weboldallal, mert a tárhellyel kapcsolatosan nem igazoltak vissza. Ha holnap sem lesz semmi, keresek másik tárhelyet. Van elég. Lesz időm vele foglalkozni, ugyanis az eső miatt elmarad a Nagy Bihar túra. Lehet, hogy vasárnap összehozunk valamit; pedig már úgy örvendtem, hogy végre teljesen rendben van a biciklim s holnap tekerhetem is. Vettem rá ugyanis ma egy új láncot 15 Euroért. Ez most olyan, hogy van neki egy darab nyitható-zárható láncszeme, így nem megy tönkre, ha le kell vegyem a bicikliről. Ezen kívül beszereztem még azt a szerszámot, amivel már régóta szemezek, csak nem volt lelkem kiadni érte 47 lejt. Ma megtettem. Előbb-utóbb úgyis meg kellett volna vegyem, mert nincs hordozható láncprésem, azon pedig van az is, meg csomó más szerszám is. Így néz ki, csak feketében.
Abban, hogy a nagy bihari túra elmarad, az a jó, hogy holnap tíztől tudok menni a Critical Mass biciklis felvonulásra s, ha ügyes vagyok s korán kelek, pólót is kapok. Összeszedem magam. S utána lesz Nyári Egyetem szervezői megbeszélés is 11-től s azon is rész tudok venni, ha már a Nyári Egyetemen nem is (szeptember eleje).
Délelőtt lefényképeztem a műhelyben jónéhány eladó alkatrészemet, amelyeket később fel fogok tenni a honlapra, hadd nézegessék az emberek. Majd idővel bővítem a kínálatot.
Találkoztam régen látott, udvarhelyi "T" barátommal, aki vasárnapig Váradon marad. Ennek örömére "M"-mel hárman rendeltünk két óriáspizzát. Na, az akkorára sikerült, hogy az utolsó szeletet most ettem meg vacsora gyanánt. Finom volt. Sőt, mivel 13 Euro fölött volt a rendelés, kaptunk hozzá egy kétlitres kólát ajándékba.
Megcsináltuk a diszpécserrel az eheti elszámolást s dejó, hogy annyi pénz megint összegyűlt, hogy kivesszük belőle "M"-mel a fizetésünket s az pont üti az öthavi lakbért, amit mostanában fizetnénk ki.
Érdekesség, hogy pár jó ötlettel milyen jól tudom ösztönözni magam. Lehet, hogy másoknak is csak ötletekre lenne szükségük? Adjunk egymásnak. Olvassuk egymás blogját! :))
Holnap reggelre itt egy jó zene: Paolo Nutini -Pencil Full Of Lead
De addig is pihenjetek gyorsan!
Most.
2010. június 4., péntek
Újra régi ötlet
Gondolkodtam, hogy kellene kezdjek valamit magammal addig is, míg itthon ülök. Kicsit rossz ez a helyzet, hogy így vegetálok, míg nem hívnak valahova dolgozni, de eszembe jutott, addig is mivel foglalhatnám le magam, hogy legyen mit csináljak s pénz is jőjjön belőle. Előszedtem régi ötletemet: készítek egy weboldalt, amire felrakom az amúgyis halomban álló bicikli alkatrészeimet. Ezt már régebben megvalósítottam, de aztán abbamaradt. Na, most újra nekiálltam. Eljutottam addig, hogy megvan a webodal irányelve: egyszerű lesz. Semmi adatbázis, semmi http-s cifraság. Csak az oldal, egykét link s az eladó cuccaim. Ennyi. Már lefoglaltam egy tárhelyet, holnap kell kapjak visszajelzést, hogy megkapom-e, van egy domainnév is: www.bringa.co.cc
Ez volt a mai napi hasznos tevákenység. Meglátom, holnap mire jutok.
Biciklis megbeszélés a Morénában. "G"-ék mennek kajakozni Magyarországra. Eljátszadoztam a gondolattal, hogy dejó is lenne velük menni, dehát két okból nem jön össze: 1. pont akkor van Tusványos és 2. remélem addig már valahol messze dolgozni fogok.
Kaptam kicsengetési meghívót: "E"-től. Kitaláltam az ajándékot is öt perc alatt.
Most hétvégén Nagy Bihar megmászása biciklivel. Szombaton reggel fél hétkor indulunk.
A biciklizésről jut eszembe, nem írtam le a Tour de Túr-os adataimat. Hát itt vannak:
táv: 61 km
max sebesség: 40,9 km/h
átlag sebesség: 21,1
aktív megtett idő: 2:53 (ebből 9 percet álltam, mert az összidő 3 óra 2 perc)
Dejó, most már lenullázhatom a kilométerórát.
S folytassam a biciklivel: Morénából hazafelé elszakadt a láncom. Azt mondják az okosok, az a baja, hogy többször szét volt szedve, így a sok kis lánc nit némelyikén letörött az a kis vállacska, ami bent tartja azt a két lánclemez közt. Ezért kell vegyek egy új láncot. Sajna. Azt is holnap. S a gumikat megint vissza kell cseréljem Trilobitről High Rollerre. Minden hétvégén gumicsere... lassan már maguktól átmásznak.
Volt ma egy film is még délelőtt: Unthinkable. Tiszta izgalmas volt: egy muzulmán amerikai bombaspecialista terrorista elhelyez amerika három nagy városában három atombombát és feladja magát a rendőrségnek, akik agyonkínvallatják, de nem árulja el, hogy vannak a nemsokára felrobbanó bombák, hanem azt kéri az államelnöktől, hogy vonja ki az amerikai haderőt Irakból. Tovább nem mondom, nagyon érdekes a vége s tele van jó színészekkel.
Van két weboldal, amelyeken elég olcsó, jó minőségű biciklialkatrészek vannak: a chainreactioncycles és a bike-components. Egyik angol, másik német. Érdemes lenne tőlük rendelni, ha többünknek kellene alkatrész, mert úgy olcsón kijön a szállítás, az alkatrészek árán pedig az itthoniakhoz képest csomót spórolunk. S kicsit felháborítón, hogy két ilyen magas életszínvonalú országban olcsóbbak az alkatrészek, mint az ilyen csóró Romániában. Ott az emberek a nagy fizetésükkel bagóért tudnak vásárolni. Na megálljatok csak!
Egyébként finom volt a sonkás-kukoricás-borsós-sajtos makaróni. S jaaaaaaaaaaaaj, most jut eszembe, hogy nem tettem rá tejfölt s már mind megettem. Mind a két felét. Hát úgy még milyen finom lett volna. Na mindegy, majd következőleg.
S akkor egy ilyen változatos nap után aludjatok szép álmokat Fly Me to the Moon-nal. Ezúttal Nat King Cole hangjával.
Szép álmokat!
Ez volt a mai napi hasznos tevákenység. Meglátom, holnap mire jutok.
Biciklis megbeszélés a Morénában. "G"-ék mennek kajakozni Magyarországra. Eljátszadoztam a gondolattal, hogy dejó is lenne velük menni, dehát két okból nem jön össze: 1. pont akkor van Tusványos és 2. remélem addig már valahol messze dolgozni fogok.
Kaptam kicsengetési meghívót: "E"-től. Kitaláltam az ajándékot is öt perc alatt.
Most hétvégén Nagy Bihar megmászása biciklivel. Szombaton reggel fél hétkor indulunk.
A biciklizésről jut eszembe, nem írtam le a Tour de Túr-os adataimat. Hát itt vannak:
táv: 61 km
max sebesség: 40,9 km/h
átlag sebesség: 21,1
aktív megtett idő: 2:53 (ebből 9 percet álltam, mert az összidő 3 óra 2 perc)
Dejó, most már lenullázhatom a kilométerórát.
S folytassam a biciklivel: Morénából hazafelé elszakadt a láncom. Azt mondják az okosok, az a baja, hogy többször szét volt szedve, így a sok kis lánc nit némelyikén letörött az a kis vállacska, ami bent tartja azt a két lánclemez közt. Ezért kell vegyek egy új láncot. Sajna. Azt is holnap. S a gumikat megint vissza kell cseréljem Trilobitről High Rollerre. Minden hétvégén gumicsere... lassan már maguktól átmásznak.
Volt ma egy film is még délelőtt: Unthinkable. Tiszta izgalmas volt: egy muzulmán amerikai bombaspecialista terrorista elhelyez amerika három nagy városában három atombombát és feladja magát a rendőrségnek, akik agyonkínvallatják, de nem árulja el, hogy vannak a nemsokára felrobbanó bombák, hanem azt kéri az államelnöktől, hogy vonja ki az amerikai haderőt Irakból. Tovább nem mondom, nagyon érdekes a vége s tele van jó színészekkel.
Van két weboldal, amelyeken elég olcsó, jó minőségű biciklialkatrészek vannak: a chainreactioncycles és a bike-components. Egyik angol, másik német. Érdemes lenne tőlük rendelni, ha többünknek kellene alkatrész, mert úgy olcsón kijön a szállítás, az alkatrészek árán pedig az itthoniakhoz képest csomót spórolunk. S kicsit felháborítón, hogy két ilyen magas életszínvonalú országban olcsóbbak az alkatrészek, mint az ilyen csóró Romániában. Ott az emberek a nagy fizetésükkel bagóért tudnak vásárolni. Na megálljatok csak!
Egyébként finom volt a sonkás-kukoricás-borsós-sajtos makaróni. S jaaaaaaaaaaaaj, most jut eszembe, hogy nem tettem rá tejfölt s már mind megettem. Mind a két felét. Hát úgy még milyen finom lett volna. Na mindegy, majd következőleg.
S akkor egy ilyen változatos nap után aludjatok szép álmokat Fly Me to the Moon-nal. Ezúttal Nat King Cole hangjával.
Szép álmokat!
2010. június 3., csütörtök
Bitzikli
Azt mostam, tisztogattam, javítottam a nap nagy részében elég nagy sikerrel. Említettem, ugye nemrég, hogy a hátsó kerékkel van valami gond. Na, szétszedtem s kicseréltem benne a zártcsapágyakat kb 2 Euro összértékben. Ólcsón megúsztam. Igaz, elég drágán vettem annak idején az agyat (40 Euro) ahhoz, hogy a javítása olcsó legyen. Most már gurul, ahogy az meg van írva.
Közben észrevettem, hogy baj van a szabadonfutóval (recsegős rész), mert kicsit kotyog. De azt nem cserélem, addig megek vele, míg muszáj nem lesz mást venni helyette. 40 Eurot nem adok ki megint.
Fékbetétet bevittem Ferodonékhoz, csinálgassák ügyesen. Most már nem volt arcuk azt mondani, hogy nem lesz kész a héten. De ne szidjam őket, mert rendesek, na. Kiderült, hogy az egyik fickó magyar. Pedig multkor mennyi sületlenséget összemagyarázhattam, hogy milyen anyag, meg miért sürgős, meg hova kell, meg hogy kopik s társai. Igazán szólhatott volna, hogy ne öljem a nyelvem.
A lényeg az, hogy a bicikli csillog-villog s már csak a fékbetét hiányzik belőle. S egy rugó a váltóba, de az várhat.
Megtudtam, hogy hétvégén lesz Nagy Bihar túra. Azt szeretem. Gyertek ti is s hozzatok szenwist!
Többen gratuláltak ma, városban tekergésem közepette a Tour de Túros nyerésemhez, ami, hát meg kell hagyni, jól esik, bár nemigen szeretem, na dícsérnek. Mármint, ha túldícsérnek. Igaz, hogy ez a helyezés jórészt a szerencsén is múlt, de na. Attól még első. Közben megvan a ranglista és kerültek fel képek is az oldalra a díjátadásról. Nem spóroltak a digitális "filmkockával".
Bicikliszerkesztésemből hazaérkezve kissé jácodoltam flessjátékval s majd jó fél órán át regisztráltam "H" barátom készülőfélben lévő weboldalára, a BizChest-ra a BikeXpresst. Igaz, hogy még a weboldal nincs teljesen kész, így azt se tudom még megnézni, hogy mutat a BikeXpress profilja, de na. A kérésének eleget tettem tiszta lélekkel. S háha kitudja, még jól jöhet. Hálából küldött nekem néhány jó retró zenét, amit még annak idején, első éves szobatársakként ronggyá hallgattunk: Stereo MC's - Step it Up. Dejól esik füleimnek.
Na, így a mai napról. Finom volt a két finom szendvics a Gekkóban ebéd gyanánt. Ja s nefelejtsem, hogy a műhelyben még ránéztem egykét beteg biciklire is. Fizikailag is.
Megnéztem a "When in Rome" című szerelmetes vígjátékot, aholis egy lyán nem tudja, hogy kiválasztottja azért szereti-e, mert varázslat történt, vagy tényleg. Na, mit szóltok, melyik a helyes válasz?
Érdekesség, hogy tegnap este elkezdtem azon gondolkozni, hogy november egy óta hány fekvőtámaszt csináltam tegnap estig, de hirtelen arra ébredtem, hogy reggel van. Tehát nem sikerült. De most kihasználom a lehetőséget, hogy itt van előttem a leptop s kiszámolom gyorsan, háha nem alszom bele.
.
.
.
.
.
Na megvan! 21714 az eredmény. Ezt ide leírtam, megjegyzem s majd dejó, hogy van ez a blog s nem kell újraszámoljam mostantól egy év múlva, hanem csak egyszerűen hozzáadom ehhez a számhoz a................ 73730-at s majd rá egy évre a.............. 92710-et s így tovább (változik a szám, mert minden héten emelek kettőt a fekvőtámaszok számán). Hogy tavaly november előtt mennyit nyomtam, annak most nem esem neki.
S még azt is el akartam mondani, hogy már csak két nappal vagyok elmaradva. Jessz!
Így tehát a máról. S jőjjön a holnap. Hagyom is.
Pá!
Közben észrevettem, hogy baj van a szabadonfutóval (recsegős rész), mert kicsit kotyog. De azt nem cserélem, addig megek vele, míg muszáj nem lesz mást venni helyette. 40 Eurot nem adok ki megint.
Fékbetétet bevittem Ferodonékhoz, csinálgassák ügyesen. Most már nem volt arcuk azt mondani, hogy nem lesz kész a héten. De ne szidjam őket, mert rendesek, na. Kiderült, hogy az egyik fickó magyar. Pedig multkor mennyi sületlenséget összemagyarázhattam, hogy milyen anyag, meg miért sürgős, meg hova kell, meg hogy kopik s társai. Igazán szólhatott volna, hogy ne öljem a nyelvem.
A lényeg az, hogy a bicikli csillog-villog s már csak a fékbetét hiányzik belőle. S egy rugó a váltóba, de az várhat.
Megtudtam, hogy hétvégén lesz Nagy Bihar túra. Azt szeretem. Gyertek ti is s hozzatok szenwist!
Többen gratuláltak ma, városban tekergésem közepette a Tour de Túros nyerésemhez, ami, hát meg kell hagyni, jól esik, bár nemigen szeretem, na dícsérnek. Mármint, ha túldícsérnek. Igaz, hogy ez a helyezés jórészt a szerencsén is múlt, de na. Attól még első. Közben megvan a ranglista és kerültek fel képek is az oldalra a díjátadásról. Nem spóroltak a digitális "filmkockával".
Bicikliszerkesztésemből hazaérkezve kissé jácodoltam flessjátékval s majd jó fél órán át regisztráltam "H" barátom készülőfélben lévő weboldalára, a BizChest-ra a BikeXpresst. Igaz, hogy még a weboldal nincs teljesen kész, így azt se tudom még megnézni, hogy mutat a BikeXpress profilja, de na. A kérésének eleget tettem tiszta lélekkel. S háha kitudja, még jól jöhet. Hálából küldött nekem néhány jó retró zenét, amit még annak idején, első éves szobatársakként ronggyá hallgattunk: Stereo MC's - Step it Up. Dejól esik füleimnek.
Na, így a mai napról. Finom volt a két finom szendvics a Gekkóban ebéd gyanánt. Ja s nefelejtsem, hogy a műhelyben még ránéztem egykét beteg biciklire is. Fizikailag is.
Megnéztem a "When in Rome" című szerelmetes vígjátékot, aholis egy lyán nem tudja, hogy kiválasztottja azért szereti-e, mert varázslat történt, vagy tényleg. Na, mit szóltok, melyik a helyes válasz?
Érdekesség, hogy tegnap este elkezdtem azon gondolkozni, hogy november egy óta hány fekvőtámaszt csináltam tegnap estig, de hirtelen arra ébredtem, hogy reggel van. Tehát nem sikerült. De most kihasználom a lehetőséget, hogy itt van előttem a leptop s kiszámolom gyorsan, háha nem alszom bele.
.
.
.
.
.
Na megvan! 21714 az eredmény. Ezt ide leírtam, megjegyzem s majd dejó, hogy van ez a blog s nem kell újraszámoljam mostantól egy év múlva, hanem csak egyszerűen hozzáadom ehhez a számhoz a................ 73730-at s majd rá egy évre a.............. 92710-et s így tovább (változik a szám, mert minden héten emelek kettőt a fekvőtámaszok számán). Hogy tavaly november előtt mennyit nyomtam, annak most nem esem neki.
S még azt is el akartam mondani, hogy már csak két nappal vagyok elmaradva. Jessz!
Így tehát a máról. S jőjjön a holnap. Hagyom is.
Pá!
2010. június 2., szerda
Fényképek
...a mai napi nasznos tevékenységem tárgyai. Pár órán keresztül rendezgettem őket, míg végül elkészültem. Most már szépen, időrendben fajta szerint fel van osztva mind a tízezer, így, ha kíváncsi vagyok valamelyikőjükre, elméletileg könnyen megtalálom.
Ezen kívül a nap elég lapos volt; holnap viszont benézek a műhelybe és rendbeszedem a Tour de Túr okozta sérüléseket a biciklin, nameg a fékbetétet is végre időben elviszem a javítóhoz, hogy ne panaszkodjon, hogy mindegyre siettetem.
Ezenkívül olvasni is fogok. Hogy mit, még kiderül.
Finom volt a csirkecomb krumplidarabokkal és vajszeletekkel.
A mai nap legjobb játéka a: The Space Game. Végigvittem a "Missions" opciót; dejól esett.
Érdekesség, hogy milyen furcsán pötyögöm így a bejegyzést, hogy nem vágtam le a jobb kezem ujjairól a körmöt. Gitározni viszont nagy körömmel sokkal jobb.
Aludjon jól mindenki!
Ezen kívül a nap elég lapos volt; holnap viszont benézek a műhelybe és rendbeszedem a Tour de Túr okozta sérüléseket a biciklin, nameg a fékbetétet is végre időben elviszem a javítóhoz, hogy ne panaszkodjon, hogy mindegyre siettetem.
Ezenkívül olvasni is fogok. Hogy mit, még kiderül.
Finom volt a csirkecomb krumplidarabokkal és vajszeletekkel.
A mai nap legjobb játéka a: The Space Game. Végigvittem a "Missions" opciót; dejól esett.
Érdekesség, hogy milyen furcsán pötyögöm így a bejegyzést, hogy nem vágtam le a jobb kezem ujjairól a körmöt. Gitározni viszont nagy körömmel sokkal jobb.
Aludjon jól mindenki!
2010. június 1., kedd
Ma se sokminden
Talán a gitáron volt a legnagyobb hangsúly s azon belül is Mama Cass Elliott - Dream a Little Dream című dalán. Nem hinnétek, hogy nem is olyan egyszerű elgitározni.
Másrészről nemsok minden. Finom volt a töltelékes káposzta utolsó része, aztán belebolondultam egy kis flash játékba: Little Stars for Little Wars. Muszáj volt végigvinnem, nem bírtam feladni. Röpke három óra alatt sikerült is megcsinálnom mind a 27 szintet.
Nem bírtam végignéznia Where the Wild Things Are című filmet. Már másodszor estem neki, de valahogy ez nem az a film. Talán harmadszorra.
Nagyon szar, esős nap volt ma. Szomorú, hogy már június van és még alig volt jó idő. Globális felmelegedés... hah! Csak szegény futárokat sajnálom.
Érdekesség, hogy szeretek összehasonlítani két, vagy több különböző helyről érkező információt. Pl: történelem órán tanult eseményeket a néhai helyszínen kutatgatni (várrom, harcmező stb), aztán meg egy történelmi regényben utána olvasni. Valójában ez a legjobb módszer arra, hogy tartósan az eszembe véssem. Ezek szerint szeretem eszembe vésni a dolgokat...
Holnap teszek mindenképp valami hasznosat.
Ja, s a hasznosról jut eszembe, hogy fekvőtámasz-elmaradásomat 450-re csökkentettem. Lassan utolérem magam.
Pá!
Másrészről nemsok minden. Finom volt a töltelékes káposzta utolsó része, aztán belebolondultam egy kis flash játékba: Little Stars for Little Wars. Muszáj volt végigvinnem, nem bírtam feladni. Röpke három óra alatt sikerült is megcsinálnom mind a 27 szintet.
Nem bírtam végignéznia Where the Wild Things Are című filmet. Már másodszor estem neki, de valahogy ez nem az a film. Talán harmadszorra.
Nagyon szar, esős nap volt ma. Szomorú, hogy már június van és még alig volt jó idő. Globális felmelegedés... hah! Csak szegény futárokat sajnálom.
Érdekesség, hogy szeretek összehasonlítani két, vagy több különböző helyről érkező információt. Pl: történelem órán tanult eseményeket a néhai helyszínen kutatgatni (várrom, harcmező stb), aztán meg egy történelmi regényben utána olvasni. Valójában ez a legjobb módszer arra, hogy tartósan az eszembe véssem. Ezek szerint szeretem eszembe vésni a dolgokat...
Holnap teszek mindenképp valami hasznosat.
Ja, s a hasznosról jut eszembe, hogy fekvőtámasz-elmaradásomat 450-re csökkentettem. Lassan utolérem magam.
Pá!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)