Akár tegnap

Film és tanulás.
Átvettem az összes tételt. Holnap le is írom mindet, mintha vizsgán lennék, hogy jobban meg tudjam jegyezni.
Ami még kell, az egy egész alakos és egy igazolványkép az angol nyelvű önéletrajz mellé. Már el is kértem "At"-nak a fényképezőgépét, hogy professzionális képet tudjak készíteni. Lerámolom a szobám egyik fala előtt levő dolgokat s olyan fotót művészkedek magamról, hogy egyből főpincérnek vesznek fel. Minimum. Aztán elgurulok s kinyomtattatom valahol a Sootersnél.

A film a "The Road" és a "Bourne Ultimate" volt. Előbbi húzott-nyúzott volt, de élvezhető és visszadta a világvége utáni érzést. Mármint gondolom...
Utóbbi egy érdekes akciófilm, amit - most jut csak eszembe - nem néztem végig, mert rájött a gépem, hogy ő most 1324 vírusos fájlt tartalmaz és, míg nem ölöm ki az élősködőt belőle, addig akadoztatja a filmet. Így történt tehát, hogy leloptam letöltöttem a netről egy Eset Nod 32 4.0.468.0/64-es vírusölőt, amivel minden kórokozónak a seggére vertem. Elméletileg.
Utána viszont már úgy nekifogtam zenét hallgatni (vírusölés közben sem ment a film), hogy eljött a Gekkóba menés ideje. Ma este fellépett a Parafusions jazz páros és elég jó bulit csinált, amire elég jót táncoltunk. Dzsezz...
Közben lecsúszott egy Cuba Libre koktél és egy Bourbon whiskey.

A mai nap zenéje: Robert Johnson - They're Red Hot. Igazi jazz buliba készülődős fajta.

Finom volt a borsóleves utolsó része, immáron kis fokhagymával ízesítve, ami még az eddiginél is jobb zamatot adott neki.

Érdekesség, hogy hol vannak mannapság az olyan emberek, mint Johnny Cash, akiről tegnap tudtam, meg, hogy 1970-ben, mikor Nixon, az amerikai elnök azt kérte tőle, hogy játssza el neki az "Okie from Muskogee" (alkohol- és drogfogyasztást elítélő dalocska) vagy a "Walfare Cadillac" című zenét, ő azt mondta, hogy nem. Ő inkább a "The Ballad of Ira Hayes"-t adta elő, ami nem éppen kedvezett a mindenkori amerikai politikának; a ballada ugyanis az Ira Hayes nevű indiánról szól, aki beállt az amerikai hadseregbe és pályafutása alatt nagy sikereket ért el. Miután leszerelt, az összes amerikai hősként tisztelte, csak a saját népe tagadta meg amiatt, hogy az örök ellenségük, az amerikaiak oldalára állt. Ira nem tudta megemészteni a törzsből való kitagadását, alkoholista lett és végül megölte magát. Tehát a háború, amit Amerika a mai napon is folytat, megöli az értéket és visszájára fordítja az erkölcsöt.
Johnny Cash ezt képes volt az elnök pofájába vágni, Isten nyugtassa. Megnézem, ezt ma melyik világhírű zenész teszi meg.

Most pedig alusz, mert mondhatni, holnap vizsga.
Puszi az arcokra!

Film + szakma

A fenti két szóval jellemezném leginkább a napot. A film tárgya a "Legion" és a "New World". Előbbi kicsit óvodás szintű, utóbbi pedig felettébb vontatott volt. Egyiket sem élveztem kimondottan, de a részemről kitűzött céljukat, az angol nyelv elsajátítását kellőképp teljesítették.
A nap szakma-tanulási része hét tétel átvevésében valósult meg. Már csak öt van hátra, aztán kezdem előlről, aprólékosan. "Muszájkell" jó jegyet kapnom ahhoz, hogy óceánra kerüljek, különben mehetek folyamira, arra pedig nem kimondottan vágyom.

Közben idegesít, hogy néha sem az RDS telefon, sem a messenger nem megbízható. S, ami különösen irritál, az akkor van, amikor egyik sem megy rendesen. Dehát mit is csodálkozom, elvégre mindkettőnek ugyanaz a szolgáltatója.

Egy elég nehézkesen sikeredő céges elszámolás is volt ma, ami rövid ideig jól felhergelte az idegeimet, viszont mérgembe megcsináltam a cég bevételének idei, hetes összesítését és rájöttem, hogy mennyivel jobban megy, mint tavaly, meg azelőtt. Fejlődünk. Utána még egy "N" futárral való félreértés, kellemetlenség gondoskodott arról, nehogy túl sokat örüljek.

Finom volt a tegnap készült borsóleves. Egyre finomabb.

Érdekességként küldöm ezt a weboldalt. Ha akarjátok fejleszteni és felpörgetni az agyatokat, mindenképp ki kell próbálnotok (kapcsoljátok be a hangot a gépen). A rekordom 5 perc egy idegen csapattal:

Haddlám, ki dönti meg?

Néha eszembe jut, hogy mennyire jellemző rám ez a dal: Republic - Jópofa vagyok. Ellenségeim hallgassák heves bólogatással és sok szeretettel!

Jó szórakozást!

Sex on the Beach

Most itam meg. Egész jó, csak kell tudni kifizetni... Elbeszélgettünk közben "T"-vel, hogy milyen jó is utazgatni, meg repülni; bennem is felfrssültek az emlékek és mégjobban megkívántam az elutazást. Már csak kedd, szerda, csütörtök és vizsga. A többi kialakul, de legalább már van, mit várjak.

A nap zenéje egy Tom Jones feldolgozás: Prince-től a Kiss. Gekkóba menés előtt pont jó kedvhozó.

Végre rávettem magam és főztem egy finom borsólevest. Nem gondoltam volna, hogy így eltalálom, de én már csak ilyen vagyok: minél többször csinálok valamit, annál nagyképűbb leszek ;)

Szakmai téren megtanultam három tételt a 15-ből. Ha ezeket kapom, simán jó osztályzatot érek el. Holnap átveszek még ötöt s így tovább.

Volt ma még egy múlt heti elszámolás a diszpécserrel és egy ruhavásárlás. Azaz, több ruha vásárlása. A szép inget ma este ki is próbáltam, de egy nő se ráncigálta le rólam... ez csakis azt jelentheti, hogy vagy nem vettek észre, vagy nagyon elszántan tartóztatták magukat :D

Érdekesség, hogy milyen jól meg lehet szédülni egy kis alkoholtól, ha csak borsólevest eszik előtte Peti az ember s azt is négy órával korábban. De milyen jól esik utána a lekváros kenyér tejjel :)

Jaaaj, s volt ma még Avatar. Végre lejött 1080-as hádében és megnéztem. Kellemesen csalódtam benne. Mindenkitől csak azt hallom, hogy ilyen, meg olyan kommersz, meghogy elcsépelt amerikai történet s ami jó benne, az csak a sok vizuális effekt. Hát nem osztom ezt a nézetet. A vége sejthető a filmnek és vannak benne óvodásoknak való jelenetek, de mondanivalója is van... és elég aktuális. Érdemes megnézni mindenképp.

Mostmár csak a fekvőtámaszok fele s irány az ágy (másik felét elővigyázatosan ma este, indulás előtt lenyomtam).

Tehát: mindenhol jó, de a legjobb úton :D
Bon voyage!