Átvettem az összes tételt. Holnap le is írom mindet, mintha vizsgán lennék, hogy jobban meg tudjam jegyezni.
Ami még kell, az egy egész alakos és egy igazolványkép az angol nyelvű önéletrajz mellé. Már el is kértem "At"-nak a fényképezőgépét, hogy professzionális képet tudjak készíteni. Lerámolom a szobám egyik fala előtt levő dolgokat s olyan fotót művészkedek magamról, hogy egyből főpincérnek vesznek fel. Minimum. Aztán elgurulok s kinyomtattatom valahol a Sootersnél.
A film a "The Road" és a "Bourne Ultimate" volt. Előbbi húzott-nyúzott volt, de élvezhető és visszadta a világvége utáni érzést. Mármint gondolom...
Utóbbi egy érdekes akciófilm, amit - most jut csak eszembe - nem néztem végig, mert rájött a gépem, hogy ő most 1324 vírusos fájlt tartalmaz és, míg nem ölöm ki az élősködőt belőle, addig akadoztatja a filmet. Így történt tehát, hogy
Utána viszont már úgy nekifogtam zenét hallgatni (vírusölés közben sem ment a film), hogy eljött a Gekkóba menés ideje. Ma este fellépett a Parafusions jazz páros és elég jó bulit csinált, amire elég jót táncoltunk. Dzsezz...
Közben lecsúszott egy Cuba Libre koktél és egy Bourbon whiskey.
A mai nap zenéje: Robert Johnson - They're Red Hot. Igazi jazz buliba készülődős fajta.
Finom volt a borsóleves utolsó része, immáron kis fokhagymával ízesítve, ami még az eddiginél is jobb zamatot adott neki.
Érdekesség, hogy hol vannak mannapság az olyan emberek, mint Johnny Cash, akiről tegnap tudtam, meg, hogy 1970-ben, mikor Nixon, az amerikai elnök azt kérte tőle, hogy játssza el neki az "Okie from Muskogee" (alkohol- és drogfogyasztást elítélő dalocska) vagy a "Walfare Cadillac" című zenét, ő azt mondta, hogy nem. Ő inkább a "The Ballad of Ira Hayes"-t adta elő, ami nem éppen kedvezett a mindenkori amerikai politikának; a ballada ugyanis az Ira Hayes nevű indiánról szól, aki beállt az amerikai hadseregbe és pályafutása alatt nagy sikereket ért el. Miután leszerelt, az összes amerikai hősként tisztelte, csak a saját népe tagadta meg amiatt, hogy az örök ellenségük, az amerikaiak oldalára állt. Ira nem tudta megemészteni a törzsből való kitagadását, alkoholista lett és végül megölte magát. Tehát a háború, amit Amerika a mai napon is folytat, megöli az értéket és visszájára fordítja az erkölcsöt.
Johnny Cash ezt képes volt az elnök pofájába vágni, Isten nyugtassa. Megnézem, ezt ma melyik világhírű zenész teszi meg.
Most pedig alusz, mert mondhatni, holnap vizsga.
Puszi az arcokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése