Ez a nap az utazásé volt.
Verseny az idővel. Elég későg indultam ugyanis Párizsból (10 órakor) és Baselig volt vagy 500 km. Ezt a távolságot elvileg este hétig le kellett volna nyomjam közutakon, úgyhogy kellett tapossam. Itt viszont, franciaországban van egy halom fix radar. Nade kitanultam, hogy kell azokat észrevenni, úgyhogy egy órát rávertem a GPS által számolt időre még azzal együtt is, hogy háromnegyed órát bóklásztam üzemanyagért. Ez viszont egy külön történet. Azt kell tudni Franciaországról, hogy ott te üzemanyagot készépnzért nemigen kapsz. Főleg nem vasárnap, főleg nem délután. Így esett, hogy Péter vasárnap délután a céltól 40 km-re motorina nélkül (gyengébbek kedvéért gázolaj) maradt. Márminthogy majdhogynem. Még volt a tankban úgy 20 km-re való, amivel fix nem értem volna be Baselbe, úgyhogy leálltam tankolni. Üzemanyagért azon a helyen viszont csak hitelártyával lehetett fizetni; amolyan önkiszolgáló benzinkút bódé nélkül. Na, mondom, jól van, akkor megyek a következőhöz, amit a GPS nekem kiír. Na, mentem. S mentem még az ezt követő hat darab benzinkúthoz, de mind önkiszolgálós volt. Üzemanyag már csak pár méterre lett volna elég, mire megérkeztem a kilencedik töltőállomásra. Na ez például önkiszolgálós volt, hogy változzon...Megkértem hát egy bácsit, nem-e tölti fel nekem a tankot az ő pénzéből s akkor adok én neki megfelelő összeget készpénzben. A fickó csak annyit tudott angolul, hogy "put", de olyan segítőkész volt, hogy öt perc múlv már vígan eregeltem Svájc fele.
Itt megkerestem a Backpackers hostelt, és még a recepcióst is ott találtam. Adott szobát, kaptam úgyneműhuzatot, utazás szünetel. Még akkor este autóba be, kaja elő, be a hasba, bicikli ki, kesztyü fel, sapka fejre, villogó bekapcs, irány a város körbe kereken. Ilyen volt Basel este:
...vagyis, mint sok más város sötétedés után. De nem ez a lényeg. A lényeg, hogy láttam svájc bicskákat:
Svájci bicikliket s vájci biciklilezárón:
És svájci zászlót:
Na, ezek tényleg svájciak voltak.Az országról úgy ránézésre azt kell tudni, hogy olyan kis jópofa. Jópofa, de minden szuperül működik. A közlekedsi szabály náluk szentírás, a parkolókban az autók pont csíkok között állnak, az útjelző táblák feleakkorák, mint nálunk, de egyik sincs elgörbítve s a bavásárlókocsid kereke nem csattog-pattog. Amikor azt hinnéd, hogy, ahol jársz, ott még a madár se jár, akkor pillantasz meg egy tökéletes állapotban lévő irányjelző táblát, de erről majd bővebben a holnapi napról szóló bejegyzésben.
Jó volt a SVÁJCI sör a sörözőben egy adag internet mellett.
S akkor jóéjszakát a dormitóriumban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése