Bigys pizza

Miután tizenegykor ébredtem a tegnapi túra fáradalmainak kipihenésére szánt alvásomból, "At"-tal és "M"-mel, a lakótársaimmal beható vizsgálódásokkal tarkított országos gazdasági elemzést végeztük, vagyis, hogy milyen dolog, hogy levonják a közalkalmazottak fizetését 25 százalékkal s megemelik az áfát öt százalékkal s akurvaanyjukat s hasonlók.
Aztán reggeli, internetezgetős játszogatós délután s egyszer csak eszébe jut "M"-nek, hogy rendeljük pizzát. Hámondom, a tegnapi menet után igazán megérdemlem s megtettük. Rendeltünk két óriáspizzát, darabját kb 5 Eoroért. A pizzák annyira óriásiak voltak, hogy az enyémből még reggelire is maradt.

Hasznos tevékenységnek számít a tegnapi biciklitúra megírása mellékletként.

Finom volt a pizza és érdekesség, hogy szerintem tegnap azért ragadt meg a foltozott biciklibelső, mert nem hagytam magam után szemetet az út szélén. Mármint, hogy az is belejátszott a dolog sikerébe. Lehet, hogy így túl meredek a dolog, de könnyítésül elmondom, hogy ez afféle "a lepke szárnyának rezzenése a múltban is képes világ szintű dolgok megváltoztatására a jövőben" elmélet. Aki ért, érti, aki nem, az hallgassa ezt, mert ez legalább szép: Ukulele Orchestra of Great Britain - egyveleg.

Holnap reggel autóbontóba való menés "I" autószerelővel, aztán valószínűleg futárkodás, mert futárhiány van, majd kitudja. Háha nem fog fájni a kezem.

Jó aluszást!

Fixinek az agya

A mai nap legfőbb cselekedete a fent említett alkatrész megvásárlása volt. Erről írtam egy külön mellékletet, úgyhogy itt nem szaporítom a szót.

Megjegyzendőnek tartom még, hogy finom volt az otthonról hozott kínai ananászos csirkemell zöldségdarabkákkal, csak ez most ananász nélkül volt és székely módra.
Továbbá lejött a WOW mindössze egy hét alatt és érdekesség, hogy a vacsorához fehér bort ittam, de csak félig. A másik felébe véletlenül beledobtam egy magnézium tablettát annak ellenére, hogy a mellette álló, vízzel tele lévő csészébe céloztam. Hát a szeszes italnak aléggé érdekes íze lett, de még azér is megittam. Ne csodálkozzatok, ha holnap mutáns lepkévé (butterflyman), vagy ember méretű peronoszpórává változom.

Ennyit a máról, jöjjön az alvás... meg a fekvőtámasz. Jaaaaj!

Mindenjót és gratula a leérettségizetteknek!

Az év legfosabb napja

Egyhangú volt, jóformán nem csináltam olyan dolgot, ami vajmi keveset megdobta volna a hangulatom.
Reggel felkeltem, már tudtam, hogy ez egy fos nap. Megreggeliztem, leültem a gép elé. Megírtam egy mellékletet Pisáról, ami a nap legfőbb tevékenységének számít, ezért büszkén linkelem. Lesz majd még több is.
Gitároztam valami szomorú, egyhangú énekeket. Rájöttem, hogy kellene tanulni. Nekifogtam filmezni, hogy ugye az is egyféle angol tanulás. Megnéztem "Michael Clayton"-t. Jó film volt, de semmit nem mozgatott meg bennem. Aztán mindjárt mondok még valamit később a filmről.
Na, utána egy nagyon mosogattam nagy ímmel-ámmal. Visszaültem, honfoglalóztam, semmi kedvem nem volt ahhoz sem. Csengettek, kopogtak, nem érdekelt, ki az. Gondoltam, ha fontos, felhív. Nem hívott szerencsére. Tovább üldögéltem, próbáltam valami inspiráló zenét hallgatni, sikertelenül. Általában fél óra kellett, míg rájöttem, hogy lejárt egy dal. Sok volt a csend. Megnéztem egy Popper előadást, sok okosat mondott, de nemigazán vidított fel. Beszélgettem messengeren, másnak is ilyen kedve volt. Hazajött "At", neki is ilyen kedve van. Ez ilyen.
Ez egy fotoszintetizálós, vegetálós nap. Semmi sem jó, semmi sem rosz. Idén még nem volt ilyen, de lehet, tavaly se.

Finom volt a kolbászos laska nagy kényszeregve.

Érdekesség, hogy a mai filmet már egyszer láttam kb két éve, de mégis végignéztem. Az ok az volt, hogy mindig csak egyes részleteknél jöttem rá, hogy ezt a filmet eddig a részig már láttam, na, de midig arra gondoltam, hogy lehet lehet, hogy a következő mozzanatnál tovább nem néztem annak idején. A végén kiderült, hogy de igen. A jó az benne, hogy csak a végén jöttem rá, hogy láttam, ekképp teljesen újnak tetszett.

Mindenkinek egy színesebb napot kívánva holnapra búcsúzik Kedves Péter innen, a négy fal közül.
Csókolom!

Illatos évszakok

Mindegyiknek megvan a jellegzetes, első napi illata. A tavasz első napján a föld illatát érezzük, a nyárén az aszfaltét, vagy a porét. Összel a száraz levelekét, télen pedig a hóét. Igen, a hónak van illata: tél.

Megnéztem a világ egyik legjobb komédiáját, amit nagyon rég láttam utoljára: "Life Stinks" (Az élet büdös). Hattalmas film. S mint ahogy a PKE-n a magyarságtörit a vezetőség, ezt én is kötelezően ajánlom.
Müller is bejött a képbe ma egy jó előadással: "Felcserélt szerepek". "L" ma felhívta a figyelmem, hogy lett még több Popper feltöltve, így holnap - ha addig lejön vaegy - neki is állok.

Volt kicsi munka, de az pont jól esett, akárcsak az eső, csakhogy ez utóbbi nem nekem, meg egyáltalán nem a futároknak.
Akkorát mostam, hogy megtelt a köröspart Bonux illattal s a fák rendesen felszusszantak. Majd én csinálok tavaszt!

Született egy melléklet is, olvassátok kétségeitekkel együtt!

Erőlködés témája is előkerült, holnap estére kalkulálható az izomláz.
Holnap sok teendő lesz, mert pénteken irány Pisa!

Finom volt a lecsóm, most még jön lekváros kenyér fogmosással, aztán az ágy.

A tarka nap

Történt ma pár dolog. Kronológikus sorrendben mondom.

Volt mára két javítanivaló biciklim, de nem értem el nagy sikereket e témában. Komplikált. Az a lényeg, hogy majd talán holnap.

Megvásároltam a tegnap emlegetett hátizsákot. Márkája Hannah neki. Nem volt olcsó, kb 60 Euroba került, nade úgy látom, megérte. Nagyon meg van csinálva, praktikus, könnyű, sorolhatnám. Majd, ha jó sokat használtam, ajánlgatom másnak is. Remélem, elkísér a világ sok sarkára.

Kisbevásárlás következik a Pennyben. Amikor biciklivel megyek vásárolni, mindig úgy felpakolok, hogy alig bírok hazagurulni. Ez ma is így sikerült. Megvettem az alapanyagokat a mai lecsóhoz, de úgy felpakoltam más nyersanyagokból is, hogy jobb kezemben - a hátsó fék helyett - egy zacskó banánt kellett hogy szorongassak, mely épphogy kibírta hazáig az idő közben sok lyuktól tátongó, vékony, átlátszó műanyagtasakban. Sérülésmentesen, viszont farkaséhesen értem haza, oszt neki a lecsónak. Itt most ehhez többet nem fűzök, olvassatok inkább róla egy külön mellékletet. Még annyit, hogy főzés közben testileg a szerencsétlen, kiközösített banáncsoport, lelkileg pedig Zorán tartott beszámítható és főzésre éppenhogy alkalmas állapotban.

Főzés közben volt még gitározás szintén a Zorán műveiből. Nagyon jó dalai vannak. Kell hallgatni! Minimum.

Na, ez volt a mai. A lecsó finom volt, most még valami vacsora, aztán tárolom magam holnapra. Üdv!

Lelkiismeret

Furdalt ma egy kicsit, de hogy miért, az biztonsági okokból rejtve marad. Palya Bea volt a nap zenésze, ajánlom figyelmetekbe. Tud énekelni.
Estefele kicsit lehangolódtam, de rájöttem, mi a megoldás. Egy rövid távú cél. Nem is olyan könnyű megfelelőt találni, de sikerült. Hogy mi az, majd megtudjátok hétvégén, ha addig elkészülök vele. Remélem, nagyot durran addigra.

Holnap jön az első igazi képzés, úgyhogy négykor húztam Debrecenbe.

Közben az agymenés megint utolért, éshát olvassátok szeretettel, de annál nagyobb szkepticizmussal a legfrissebb mellékletemet. Tessék gondolkozni rajta!
FIGYELEM: a szösszenet szabad módon terjeszthető, akár a szerző megjelölése nélkül, de egy szigorú feltétellel: használatát a szeretet vezérelje. ;)

A nap egyik fontos mozzanata a lekvárpakolgatás volt, mely különféle lekvárok, befőttek és más, befőttes üvegben tárolt élelmiszerkészítmények ajtó mögötti sarokból hajdani gyümolcstároló műanyagrácsba (újonnan borkánytároló alkalmatosság) helyezésében valósult meg. A munka szakszerű elvégzésében Palya Bea - tudtán kívül is - egy-két víg nótájával nagy lelki segítséget nyújott, ugyanis néhány növényi létforma (gyümölcs, talán zöldség) felismerhetetlenségig eldeformálódott szerves maradványa ősi, befőttesüvegek közé felgyülemlett különböző (már csak) kémiai vegyületekkel homogenizálódott keveréke eléggé lehangoló érzéseket keltett értük sóvárgó szívemben. Huh.

Finom volt a sonkás makaróni másik fele s most még jön valami, mert éhes a hasam, aztán a szokásos. Tiszteletem!

Esztétikai élmény a századikra

Ez a századik bejegyzés. Hallgassátok szeretettel a következő zenei művemet, melyet csak ma, csak most, csak itt, csak valaki másnak ajánlok: The Beatles - Let it Be. A dal elkészítése mindössze négy és fél órát vett igénybe. Nem kell megijedni, nem egyszerre játszom a két hangszeren. A dalt két felvételből állítottam össze. A stabil háttérzaj Nagyváradnak és a nagyon alsó kategóriás mikrofonnak köszönhető, ami még csak nem is az enyém. A szájharmónikát édesanyámtól kaptam karácsonyra, de ötlejes mivolta és szakszerűtlen játéktudásom miatt mintha egy két falcs hang is kijönne belőle. Azt engedjétek el a fületek mellett.

Na, de a századikra nem csak ennyi, hanem még írtam egy isteni mellékletet, melyet itt olvashattok. Lehet hozzászólni, egyetnemérteni, felháborodni, helyeselni de az elolvasás a minimum. Ha valaki tud jobbat és hihetőbbet, ne tartsa vissza.

Estefele nekiálltam, hogy még valami verset kicsikarjak magamból, de az már túl sok volt egy napra. Egy összevissza firkált papírt sikeredett összehozni egy óra alatt. Nem valami nagy teljesítmény.

Közben megtatáltam egy másik Katának a blogját, aki már jóideje Ausztráliában van. Bezzeg.

Finom volt a tojásrántotta reggelire. Most még jön egy lekvároskenyér tejjel s aztán estvéli dolgok és lemegyek alfába.

Laptop

Megérkezett végre. Most a laptopról írok. Meg vagyok vele elégedve. Azt kaptam, amit vártam. Gyors, szép és gyors. Dél táján érkezett és nem sokkal éjfél előtt fejeztem be a telepítgetést. Ha nincs "M" lakótársamnak olyan installáló CD-je, amilyen, akkor még itt sem tartanék. A CD segítségével le tudtam szedni a gépről a Linuxot (grafikus felület nélküli Linux), mert csak a nélkül lehetett feltelepíteni más operációs rendszert és nekiálltam az XP installálásának. Ahogy megvolt, letöltöttem és felraktam rá pár szükséges programot és végül leszedtem a legújabb Windows 7-et. Némi szerencsétlenkedéssel másfél óra alatt sikerült feltelepíteni és akkor jöhetett a többi. Mostanra már egész kényelmesen használható a rendszer.
Ez a Windows 7 nagyon meg van csinálva. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Rendesen megjön a kedvem számítógépezni akkor is, ha nincs semmi dolgom, olyan kellemes. Ki kell próbálni.

Ezen kívül ma nemsok történt. Teljesen beleéltem magam a technológia világába.

A BikeXpress terén egész jól mentek ma a dolgok ahhoz képest, hogy év eleje van.

Ja, és egy fontos dolog: végre elkészült a régóta ígérgetett első melléklet a blogomhoz: "Először is magamról" címmel. A blogmellékleteket egy új blogba jegyzem be, melynek címe: blogmellekletek (.blogspot.com).

Most már lassan hajnal van, de úgy megszállt a láz az új laptopom megjérkeztével, hogy még mindig rajta matatok. Jaj, ha holnap korán be kell álljak a munkába... s főleg, ha még havazni is fog. Nem fog jól esni, az biztos.

Ma finom volt a szalonna foghagymával, uborkával és jóféle, nagynéném által Franciaországból hozott penészes sajttal. Igaz, a "jóféle" jelző relatív, ugyanis "At" szobatársam élete legroszabb ízű falatjának minősítette belőle a kóstolót. Na, de hiába, ízlések és pofonok.

Meghallgatok még "L" barátom blogjáról egy szép dalt és azzal irány az ágy (de előtte még fekvőtámasz...)