2010. február 18., csütörtök

Lelkiismeret

Furdalt ma egy kicsit, de hogy miért, az biztonsági okokból rejtve marad. Palya Bea volt a nap zenésze, ajánlom figyelmetekbe. Tud énekelni.
Estefele kicsit lehangolódtam, de rájöttem, mi a megoldás. Egy rövid távú cél. Nem is olyan könnyű megfelelőt találni, de sikerült. Hogy mi az, majd megtudjátok hétvégén, ha addig elkészülök vele. Remélem, nagyot durran addigra.

Holnap jön az első igazi képzés, úgyhogy négykor húztam Debrecenbe.

Közben az agymenés megint utolért, éshát olvassátok szeretettel, de annál nagyobb szkepticizmussal a legfrissebb mellékletemet. Tessék gondolkozni rajta!
FIGYELEM: a szösszenet szabad módon terjeszthető, akár a szerző megjelölése nélkül, de egy szigorú feltétellel: használatát a szeretet vezérelje. ;)

A nap egyik fontos mozzanata a lekvárpakolgatás volt, mely különféle lekvárok, befőttek és más, befőttes üvegben tárolt élelmiszerkészítmények ajtó mögötti sarokból hajdani gyümolcstároló műanyagrácsba (újonnan borkánytároló alkalmatosság) helyezésében valósult meg. A munka szakszerű elvégzésében Palya Bea - tudtán kívül is - egy-két víg nótájával nagy lelki segítséget nyújott, ugyanis néhány növényi létforma (gyümölcs, talán zöldség) felismerhetetlenségig eldeformálódott szerves maradványa ősi, befőttesüvegek közé felgyülemlett különböző (már csak) kémiai vegyületekkel homogenizálódott keveréke eléggé lehangoló érzéseket keltett értük sóvárgó szívemben. Huh.

Finom volt a sonkás makaróni másik fele s most még jön valami, mert éhes a hasam, aztán a szokásos. Tiszteletem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése