Páros utazás

Hozzá sem fogható az egyeshez, főleg, ha az ember - aki én vagyok - "N"-nel kirándul, ugye. Reggel helyett féldélben sikerült elindulnunk hazámfele. Tiszta vagányul haladtunk első ízben Tordáig, hogy megtekintsük az általam nemrég meglátogatott sóbányát. A baj csak az volt, hogy tizenhárom perccel a zárás után értünk oda, így esett a dolog. De nem baj, legalább jutott idő másra: elmentünk a vásárhelyi zóóba. Háát zsiráfot, elefántot és kék bálnát éppen nem láttunk, de kárpótolt minket értük sok más állat, pl az óriás bivaly:
Akkora állat volt, hogy már csak az is hatalmas élményt nyújtott, ha az ember lépni látta. Nekem sikerült megsimogatnom az orrát. Akkora volt a feje, min én kb.

Állatkert után átautókáztunk Segesvárra s bejártuk az ódon város központját. Szép volt s minden. Fogok erről felrakni fényképet, de szerintem az lesz a legjobb, ha erről a napról írok egy külön mellékletet, miccóltok. Túl sok minden történt itt ahhoz, hogy leírjam ide, vagy, hogy ne írjak róla semmit.

Este megérkeztünk édesanyámhoz jó fáradtan s dejól esett a húsleves.

Érdekesség, hogy vettünk öt gombóc fagyit fenn a várban s na, miccóltok, mennyibe került? Majnem 10 Euro baszki, hogy rohadjanak meg. Gondoltam, nem kérdem meg mennyi, nem lehet olyan drága. Hát, de igen! Így jártunk.

S akkor pihenés. Pá!