2010. április 18., vasárnap

Hogy az a sietés!

Már megint nagysürgősen írdogálok, merthogy kiderült, hogy holnap (ma) hajnalban indulunk bicajozni egyet Mountain Ridersékkel a Vida völgyébe a környező hegyek lábainál. A túra úgy kb 170 km, tehát ajánlott egy jót pihenni előtte, ami - úgy érzem - öt óra alatt nemigen fog összejönni. Mindenképp nekiesek, aztán lesz, ami lesz. Biciklim már teljes mértékben fel van szerelve, mindössze egy kulacstartó hiányzik, de remélhetőleg azt holnap reggel még felbiggyesztem valahogy.

Mai nap képződéses nap volt, aztán folytatódott óceánjárós tájékoztatóbeszélgetésekkel barátok körében, majd leszomorodás, mert hát olyan is kell ugyebár s aztán üléscső és üléscsőbilincs vásárlása "J"-től. Mindezek után nekiálltam a biciklinek, ami jelenleg már a holnapi megpróbáltatásokat várja.

Lényeges dolog, hogy műsorváltozás történt ugyanis nem most 30-án, hanem május 7-én lesz a vizsgám. Ez annyiban jó, hogy több időm van felkészülni. Az oktatóink mai hozzáállásából úgy érzem, hogy mindenképp fog sikerülni a vizsgám s akkor osztán ereszd el a hajamat. Mindössze a Tusványos szervezése miatt aggódom kicsit, merthogy, ha nem leszek akkor oda kell találni egy felelősségtudatos emberkét, aki nem hoz sem rám, sem az egész rendezvényre szégyent, sőt, növeli annak színvonalát. Deszépen leírtam. S, ha sikerül a vizsga, akkor már csak egy ilyen ember kellene.

Finom volt a KFC-s csirkemell muszájból.

A mai érdekesség az lesz, hogy utálom az olyan férfiakat, akik úgy viselkednek, mint én. Egyből vetélytársakként kezelem és nagyon nehéz ezt a hozzáállást elfojtani. Lehet, valahol mélyen köze van a természetes szelekcióhoz. Én sem értem.

Na, de elég a szószövésből, nyomjam le a szokásosat s feküdjek bele az ágyba, egykettő!

Aki alszik, jól teszi. Pá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése