2010. április 17., szombat

Érkezet

Nemrég estem be az ajtón. A hét szupernek könyvelhető el. Sajnos, csak ma tudtam feltenni a bejegyzéseimet visszamenőleg, mert messzeföldön nem volt nethezférési lehetőségem, de így, utólag is fogadjátok szeretettel. Nekiálltam, hogy rakjak melléjük képeket is, de nincs idegem, meg erőm, úgyhogy azt majd egy külön mellékletként. Amúgy is tartozom még egy olasz és egy osztrák-szlovák útinaplóval s akkor majd azokkal együtt ezt is jól megtarkítom képekkel, csak legyen kis nyugalom.
Most se eresztem nagyon el a szavak szekerének gyeplőjét, ugyanis pár óra múlva indulhatok Debrecenbe képződni egész nap - lehet sajnálni -, de immáron gyönyörűszép, friss nyárigumikkal, úgyhogy, ha ottvannak a randőrbácsik, megmutatom nekik kedvesen, hátha visszaadják a tízezrest. Ha éppen el nem vesznek valami másért mégegyet...

Hattalmasan fínom volt az a kaja, amit a Paprika csárdában ettünk az osztrák-magyar határon. Szuper kiszolgálás, tolerálható árak éshátpersze nagyon íletes étel: rántott sonka smégegysmás.

Na, de hagyjak szót holnapra is.

Aviszont látásra!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése