2010. április 30., péntek

Lépések

A mai reggel munkával kellett volna kezdődjön, de délelőtt még ellötyögtem kicsit az időt ezzel-azzal. Többek közt olvastam csomó jó graffitit, amiből egyik legjobb: "Kedves nyugdíjasok! Mi firkálunk, ti világháborút csináltok. Akkor most ki szégyellje magát?!"

Dél fele végül rászántam magam a biciklijavításra. Sikeresen rendbe is tettem néhányat, de összegezve "M" és "P" munkájával több, mint hetet állítottunk a kiadható biciklik sorába.
Utána rohanás Debrecenbe angolképződni, ahol megtudtam, hogy az amerikai hajózási vízum +131 Dollár. Eddig ez nem volt tiszta. Remélem, nálunk nem drágább.
Megtapasztaltam, hogy mennyire borzalmas tud lenni az, ha sietek, mert kicsit késésben vagyok, de még behozható, és akkor az utolsó tizenöt kilométerben elémáll egy öreg és elszántan, 21 km/h sebességgel előttem zötyög húsz percig, míg sikerül lehagyni a baleset miatt óriási szembeforgalom folytán. Azt hittem, beteszem a kocsit négyesbe, hogy bandukoljon magától, kiszállok, odakocogok menet közben az öreg ablakához s beüvöltök rajta, hátha infarktust kap s akkor mehetek nyugodan ötvennel. Hihetetlen, hogy senki nincs előtte és faluban 21-gyel, valun kívül meg 43-mal ment semmi ok nélkül. Ha ilyen leszek öreg koromban kérlek, lőjjetek le, ne szenvedjenek miattam mások!
Na, ezt valahogy átvészeltem s aztán hazajövés.

Itthon arra gondoltam, hogy jó lenne gyarapítani a fejemben lévő leltárt valami szeszesitallal, ezért fél tizenkettő magasságában elsétáltam a Gekkóba és megittam egy Piña Coladat. Finom volt. Most már koktélt is tudok ajánlani tapasztalatból, ha szükséges.

Na, és itt jön be a képbe érdekességként a bejegyzés címe. Mindig is szerettem, ha éjszaka hallom a cipőm kopogását az úton. Olyankor csend van, nincs sehol egy lélek. Néha elhúz egy-egy autó, de azon kívül semmi. Langyos nyáreleji éj, villanypóznák sárga fénye, egy-egy álmos madárcsicsergés. Tisztán lehet gondolkodni, hogy mi is történik mostanában. Választ persze úgysem találtam, de a ilyenkor a gondolatok jobban szárnyalnak.

Finom volt Debrecenben a két pizzás és két sajtos ízű pizzaszelet cseresznyejoghurttal és grapefruitlével.

Holnap bejelentkezek István bátyám autószerelő úrnál, hogy haddlám a turbóval mit tudnánk csinálni jövő héten s készülgetek a szombati biciklizős-bográcsozós-sátorozós-ottalvós-gitározós-tábortüzes hétvégére. De előtte hivatalos vagyok egy esti házimulatozásra, úgyhogy délutántól ereszdelahajamat!

Cselekedjetek így ti is,
Tiszteletem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése