Letudva. Kb arról szólt, amire számítottam. Beültünk tizenötön a már megszokott sztályterembe és ott képezett minket a már jól is mert "T". A képzés abból állt, hogy "T" olvasta azt a könyvet, amit majd mi is meg fogunk kapni és megjegyzéseket fűzütt hozzá. Megtudtuk, mi a egy pincér dolga, mit milyen oldalról illik felszolgálni, milyen vendégtípusok vannak stb, vagyis általános vendéglátóipari-élelmezési dolgokat tanulhattunk. Két hét múlva talán már jön is a gyakorlat része és egyensúlyozhatok tányérokat a kezemen. Sok érdekességet megtudtam még, amit majd idővel meg fogok osztani, egyszerre sok. Egy példa: a levest mindig 90 fokosra melegítik felszolgálásnál, úgy kell futkorászni vele. Előfordul, ha a szakácsot irritálja a pincér, hogy bosszúból 110 fokosra hevíti... hát, inkább nem önteném magamra.
Debrecenbe menet felvettem két soppos lányt, akikről kiderült, hogy akár ismerhetném is, de hát mindig elkerültük egymást. Debrecenbe igyekeztek egy kiállításra, amit sajons az orruk előtt szedtek össze. Pórul jártak kicsit. Nem úgy mint én, akit meghívtak egy jót szalmakrumplizni (visszafele is én hoztam) s ekképp most tele gyomorral írhatom a szövegemet. Ma ez volt finom.
A rövidtávú tervem nemigen haladt előre, de már úgy kb 10 %-án túl lehetek. A holnapi és holnaputáni napot valószínűleg teljes mértékben neki szánom, de az az érzésem, hogy így sem lesz vége a héten.
Beköszöntött Váradon a tavasz. Olyan meleg volt ma, hogy simán lehetett rövidújjú pólóban mászkálni. Jó érzés végre felszusszanni, hogy hal meg a tél. Lehetett kint legalább 12 fok.
Megvolt egy nagy takarítás is ma és a borkánytároló alkalmatosság még a tegnapi lekvárpakolgatás után is okozott meglepetést: talált benne "An" lakótársam egy zacskó pityókát, ami már közelebb állt a pálinkához, mint akár a rothadt krumplihoz. Olyannyira, hogy alapból, szorongatás nélkül két decivel bárkit megkínálhattam volna a levéből. Nade megszabadultunk tőle. Nem tudom, hogy tudtam tegnap nyugodt lélekkel visszapakolni a többi finom táplálék közé annak ellenére, hogy (csak ma éreztem) kegyetlenül büdös volt.
Most megtámasztom a földet százhúszszor, utána körkörös mozdulatokkal megtísztítom fogzománcom felületét a lepedékként rárakodó baktériumoktól, aztán alvás (vagyis a szokásos). Jóéjt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése