Na, a nap végül azzal kezdődött, hogy majdhogynem be kellett álljak dolgozni, nade végül mégis meg lehetett oldani. Délben indultam Váradról, az út simán ment, háromra Kolozsváron voltam „H” barátomnál, aki finom meleg kajával látott el. Hégykor indultunk busszal a reptérre, a reptéren viszonylag gond nélkül becsekkoltunk, csak a fogkrémemmel szemezett kicsit a vámos csaj (200 ml-n felül nem szabad folyadékot felvinni), de végül nem volt dond. Fél nyolckor fel is szálltunk a repülőre és a repülővel. Nem kerültem ablak mellé, de menet közben sikerült korrigálni a hibát. Az út második felében már az ablakból bámultam Olaszország fényeit. Nem volt felhő, majdnem telehold volt. Csodálatos.
Leszállás után buszba be, irány a központ, onnan pedig a hostel. A gond csak az, hogy itt két eurót kellene fizetni egy órai netért, ezért inkább úgy döntöttem, hogy holnap (ma) töltöm fel egy netkávézóból, vagy a város egy olyan pontjából, ahol van ingyen net. Én már csak ilyen smucig vagyok.
Na, szállás elfoglalása után bejártuk az esti Pisát. A szűk is utcáknak megvan a varázsa. Ember közeli érzéssel tölt el. Olyan otthonos forma. S ez mind úgy, hogy közben este van. Kíváncsi vagyok a holnapira.
Finom volt a pizza, amit, azt hittem, sosem sikerül megenni, olyan sokáig kerestük a megfelelő helyet. Végül a Trattoria Pizzeria-ban sikerült egy Quattro Staggioni-t lenyomni. Igazi, olasz pizza.
Most jönnek az általános esti bajok, aztán alusz, mert holnap nagy gyaloglások lesznek. Arrivederci!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése