2010. január 24., vasárnap

Mi blog?

Elnézegettem mások blogjait. Általában valamilyen művészi kibontakozásokat tapasztaltam nagyrészükön. Prózai, lírai, regény- és novellaszerű írások, fényképek. Kisebb részük a tudósításra, reklámra szakosodott. Elég kevés olyan fajtát találtam, mint az enyém. Én nem próbálom vonzani az olvasókat mindenvéle művészi, humoros, esetleg közhasznú elemekkel - legalábbis nem mindig -, csak úgy leírom, ami velem történik. Mondhatni publikus naplót képezve a cikkekből. Ez jó nekem, például, ha nem tudom, hogy a múlban egy adott napon mi történt, jó annak, aki esetleg válaszra talál néhány, általam is kitűzött cél elérésének megoldásában és jó annak, aki csak úgy kíváncsi, mi történik velem mostanában.
Az igazság az, hogy jól esik, ha többen olvassák az írásaimat, de nem ez a cél. Ha történik valami olyan velem, ami jó sztori, akkor persze azt megpróbálom úgy előadni, hogy minél élvezhetőbb legyen, de, ha nincs akkor lusta vagyok kitalálni jól hangzó történeteket. Teszem - vagy nem teszem - ezt azért, mert már valamennyire ismerem magam. Tudom, hogy Peti az a fajta ember, aki, ha kitűz valamit maga elé, akkor azt minden erejével törekszik véghezvinni, viszont azt is tudom, hogy, ha olyasvalamit céloz meg, amihez nem elég az összes ereje sem, hogy a célt a kitűzött időn belül teljesítse, akkor ahelyett, hogy késlekedve oldaná meg, inkább abbahagyja. Röviden, és a jelen problémát ecsetelve: ha igényes bejegyzéseket akarok írni a mindennapjaimról (minden nap!), akkor rövid időn belül megelégelem és ahelyett, hogy kétnaponta jegyeznék be a blogba, havonta sem fogom megtenni.
Tehát így, kedves olvasó. Ehhez tartsd magad. Naponta fogok írni - már amennyire lehetőségeim engedik -, de nem fogok sziporkázni, csak néha.

Fenti magyarázkodásom és mentegetőzésem után tehát visszatérek a megszokottakhoz.

Ma egy igazi szombati nap volt. Ezen a napon jó szokás szerint helyett kapott a filmnézés, a tanulás és a játszás egyaránt. A három megnézett film közül az "Invention of Lying" címűt mindenképp ajánlom mindenkinek. Rég nem láttam ilyen jó filmet.
A filmnézésekhez még hozzátartozik, hogy az utóbbi hónapban jóformán nem is néztem magyar nyelvű filmet. A tapasztalat az, hogy sokat segít az angol beszéd fejlesztésében, ugyanis megtanulok olyan szólásokat, frázisokat, amiknek a nyelvtani, alakját, szóösszetételét olykor rá tudom húzni olyan mondatokra, melyeket egyébként helytelenül fogalmaznék meg. Aki tehát angolt akar tanulni, ez is egy jó módszer. Igaz, hogy egy-egy filmet néha öt órán keresztül nézek és fordítok, de azért az ilyen hovatovább egyre ritkább.

Játék: FlatOut 2. Szuper grafika, átlátható játékmenet.

Angol: immáron csak 52 szó hiányzik az 1017-ből. Holnap már lehet, hogy nekikezdek az ismétlésnek.

Kaja: megint a húsleves volt finom. Vacsora még csak ezután jön, azt hiszem, a tegnapit fogom reprodukálni.

Idő: fél kettő, tehát gyorsított tempóval robogok át a kaján, fekvőtámaszon és a fogaimon egészen az ágyig.

Holnap: film, tanulás és valami hasznos.

'Ccakát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése