A tegnapi rendrakás folytatódott, immáron a ruhásszekrényemben. Rájöttem, hogy a ruháim 75 %-át nem, vagy alig használom, így ezt a hányadot elkülönítettem a többitől és betettem az alsó polcra. Olyan szép és tágas lett ekképp a szekrényem, hogy öröm kinyitni. Ha ránézek, csordultig telik a szívem renddel és tisztasággal. Ugye, milyen jó?!
Reggelire szintén alma volt. Nem is rossz ez az étkezési rend. Reggelire gyümölcs, az ebéd s a vacsora pedig valami kiadósabb. Ezt még fent fogom tartani egy ideig.
Volt még két film is: "Leap Year", egy jópofa szerelmes komédia és "Valhalla Rising", egy érthetetlen, de jó látványelemekkel rendelkező ősi barbár történet. Előbbit érdemes megtekinteni.
Poppert sem hanyagoltam, magamba tömtem két órányi tudást az előadásaiból + legyúrtam egy nagy csomag szotyit.
Finom volt a sonkás makaróni első fele.
Érdekesség, hogy, ha azt hiszi az ember, hogy minden oké, mindent jól csinált, attól még nem biztos, hogy nem lehet lelkiismeretfurdalása valami olyan miatt, amiről kiderül, hogy lehetett volna másképp, talán jobban is csinálni. Vagyis sose hidd, hogy minden oké, mert a múltat is lehet másképp értelmezni. Hát fer ez, I.B.?!?!
Lehet, hogy hétvégén lesz biciklisverseny Kézdivásárhelyen s akkor egyúttal haza is látogatnék, dejó lenne.
És akkor ennyit mára, meghogy, ha minden igaz, akkor a holnapi nappal négyre csökkentem a brüsszel miatt elmaradt fekvőtámaszaim napjainak számát.
Jóélytet midnenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése