2010. június 9., szerda

Nincs net

Mióta valamelyik szomszéd áttért wireless hálózatra és nem kódolta le, azóta magabiztosan meg tudom állapítani, hogy a mi routerünkkel van-e csak probléma, vagy tényleg, minimum lépcsőház szinten nincs internet. Na, ez esetben az utóbbi, sajna.

Ekképp notepadba írok, aztán holnap majd felrakom, ha lesz net.

A délelőtti/déli órák a vásárláséi voltak. De nem is volt akármilyen: négy festéküzletben jártam és mind a négy helyen el kellett magyarázzam románul, hogy mit szeretnék vásárolni, vagyis. "Szükségem lenne egy festéklemaró folyadékra, spray kiszerelésű alapozó- és lakkréteget felvivő termékre és még kellene két mattfekete színű spray is." Na, volt olyan, hogy az elárúsítónő háromszor elmondta kedvesen, mosolyogva, hogy sajnálom, de nem értem és én akkor újra meg újra nekikezdtem kézzel-lábbal elmagyarázni, hogy mi az a spray kiszerelésű festéklemaró folyadék. Nehéz volt, mert még én se tudtam, mi az, csak kb.
Azonban végül szerencsével jártam és, ha több helyről is, több fordulóval, de sikerült összeszedni a kellékeket. Első fejezet lezár.

Ebédre a múlt héten jól bevált csemegekukoricás-zöldborsós-sajtos-sonkás-kecsapos-tejföles makarónit kebeleztem be, majd irány a műhely a sok szolúcióval a hátamon.

Második fejezet, csapó, indul:
Lefűrészeltem, majd simára reszeltem a hátsó féktüskéket is. Most már minden szép, egyenes a vázon. Utána nekiálltam a literes üveg "alapú" festéklemaró-szert felecsetelni a vázra. Megvolt a várt hatás. Annyira erős volt a szer, hogy felkenés után pillanatok alatt elkezdett sercegni és majdhogynem úgy feloldotta a festéket, hogy az csordogált lefele a vázról magától.

Ha néha a kezemre priccolt egy parányi csepp a szerből, fél perc múlva úgy égetett, hogy aztse tudtam, hogy fussak ki, hogy mossam le.
Végül leszedtem róla az összes festéket.

A közeljövőben következik a rozsda eltávolítása, majd alapozó festék, utána a kisebb lyukak kigittelése, majd újraalapozás, festés, vázra való levonósok kinyomtattatása és lakkozás és már kész is van a váz, csak a többi részt kell előszerkeszteni valahonnan.

Miközben a féktüskék leoperálásával voltam elfoglalva, beereszkedik a műhelybe egy régi vásárló, aki a fiának tőlünk vett egy biciklit ezelőtt fél évvel. Aszondja, ő úgy érzi, hogy mi "kibasztunk" bele, merthogy eladtunk 250 lejért egy olyan biciklit, ami mindegyre tönkremegy. Kérdem, "miabaly?", aszondja, kilyukadt a belső, mert 26"-os helyett 27"-os volt benne és, hogy az milyen dolog, hogy nincs rendes belső egy bicikliben; s mozog a hajtókar is s kopott a külső is. Hát - mondom -, hogy 27"-os belső volt benne, arról nem tudtam, de attól még nem szabadott volna kilyukadjon, viszont, ha egyből hozzám jön, rakok neki ingyen 26"-ost; aztánmeg, ha kilazul a középtengely, el kell hozni, ingyen megcsinálom s arról pedig nem tehetek, hogy neki annak idején megfelelő volt a kopott külső, most meg már nem az. Azt mondja, legalább azt cseréljem ki egy újra.
Hát de ez most milyen, kérdem én?! Jóhogynem mindjárt azzal jön valaki, hogy nem tetszik a bringa színe és cseréljem ki.
Na, ez ilyen néha s ez ezzel jár.

Itthon sikerült végre megkapni a tárhelyet, de mire felraktam volna a kezdetleges honlapot a netre, már nem volt hogyan, merthát, ugye elszállt. A cím www.bringa.co.cc, vagyis bringacocc ;)
Lehet, hogy most, mikor ti olvassátok ezt a bejegyzést, már aktív, úgyhogy lehet kíváncsiskodni.

Megint fáradt vagyok, úgyhogy gyorsan alusz.

S véééééééééégre! Érdekesség, hogy már három hét óta az első nap, hogy fel tudtam húzni úgy a bal cipőt a lábamra, hogy ne tapossam le a cipő kérgét mindegyre és nem ugrott ki a szemem a fájástól, mint eddig. Ki gondolta volna, hogy az a rohadék vízhólyag ennyire besebesedik és ilyen nehezen gyógyul. Jó mélyre leehette a cipő annak idején.

És akkor jóéjszakát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése